Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-35
Az országgyűlés képviselőházának 35. de nem is névszerint ez a 80—100 vállalkozó az igazi erő a nemzetgazdaság számára, akik résztvesznek a versenytermelésben, hanem az a sokezer, aki látja ezek munkáját, ezek munkájának eredményét és aki abból tanul. (Paczolay György: Kecskeméten, Nagykőrösön 100 év óta azt csinálja 40.000 gazda!) Elnök: Csendet kérek. (Bodor Márton közbeszól.) Bodor képviselő urat kérem, maradjon csendben. Máriássy Mihály előadó: T. Képviselőház! Mondom ezek olyan kérdések, amelyek mind megoldandók és megoldhatók, de nem tartoznak mind ennek a javaslatnak a keretébe. Én csak arra akarok itt rámutatni, — hiszen ez az én kötelességem — hogy melyek a javaslatnak azok a szakaszai, amelyekben már a termelési szempontokra is provideálás történt. Idetartozik elsősorban a javaslat 7. |-a, amely azt mondja, hogy elsősorban igénybevehető a parlagon heverő birtok, tehát az, amely a nemzeti termelés szempontjából értéktelen. A különben azonos elbírálás alá cső birtokok közül is előbb veendő igénybe, előbb kötelezhető átengedésre az extenzív birtok, mint a többet termelő intenzív birtok. Idetartoznak a javaslatnak azok a rendelkezései is, amelyek arra vonatkoznak, hogy a kishaszonbérlők felett az állam felügyeletet gyakorol, kötelezheti őket bérlőcsoportok vagy bérlőszövetkezetek alapítására és munkájukat ott ellenőrizheti. Ez is irányítás, a termelés irányítása, a termelésbe való bekapcsolódás, abból a szempontból, hogy a termelésben zökkenő és csökkenés ne következhessek be. Idetartoznak a javaslatnak azok a rendelkezései is, amelyek a kishaszonbérlők személy szerinti megválogatására vonatkoznak és itt egyenesen utal ez a javaslat a telepítési törvénynek errevonatkozó szakaszaira, amelyek kimondják, hogy ingatlanban részesíteni csak azt lehet, aki a törvény céljának szolgálatára alkalmas. Ezt mondja a törvény szövege (Meskó Zoltán: Ezt nem Breznay főszolgabíró fogja megállapítani!) és a hozzávaló indokolás, továbbá, hogy megfelelő hozzáértéssel rendelkezzék és főleg jelleménél fogva a gazdálkodás lelkiismeretes volta is várható legyen. (Meskó Zoltán: Ki állapítja ezt meg róla?) Kérem, t. képviselőtársam, ezt sem lehetetlenség megállapítani. (Meskó Zoltán: De nem a közigazgatás!) Megint csak egy gyakorlati példát mondok. Én nem resteltem azt a fáradságot és nem restellem most sem, hogy évről-évre más-más községekben elmenjek az én kisgazdatársaimmal egy-két napra terjedő határjárást rendezni. Elmegyünk parcelláról-parcellára, egyik helyről a másikra és a termelési kérdéseket ott a helyszínen — ad oculos demonstrare — tárgyaljuk meg. (Meskó Zoltán: Nagyon tiszteletreméltó! De ki állapítja azt meg? — Elnök csenget.) A.z a száz, vagy kétszáz gazda, aki évrőlévre elkísér engem parcelláról-parcellára! Az állapítja meg az egyikről, hogy ez egy tisztességes, becsületes, szorgalmas gazda, ez a másik gazda pedig egy koosmázó szomszéd, aki nem teljesíti a földdel szemben vállalt kötelességét. (Meskó Zoltán: Benne van a törvényben? Akkor elfogadom!) Benne van a telepítési törvényben, amelvre itt ez a javaslat utal. (Meskó Zoltán: Dehogy van így benne! Búraújárási alapon mégsem lehet ezt csinálni! — Derültség) De a telepítési törvénynek van még egv másik fontos rendelkezése. Ez a kimoadításról KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ II. ülése 1939 október 10-én, kedden. 165 rendelkezik. Kernelem, hogy ennek a szakasznak az alkalmazására sohasem fog sor kerülni. De ebben is benne van, hogy kimozdítható a birtokából az, aki munkakerülő, a birtokot rongálja, romlásnak teszi ki, vagy annak felszerelése és az azon való gazdálkodás körében súlyos mulasztást követ el stb. (Meskó Zoltán: A választás után a főszolgabíró szépen megállapítja!) Nem a főszolgabíró fogja ezt megállapítani. (Bodor Márton: Ki állapítja meg? — Elnök csenget.) Igen t. képviselőtársam, igenis, meg fogja állapítani elsősorban az a közbeiktatott úgynevezett harmadik szerv, (Nyíri István: A gazdák!) amely megalakítja azt a bérlő-szövetkezetet, melynek az egyes tagjai — aki ismeri a falu népét, az tudja — nagyon vigyáznak egymásra. Az ilyen szövetkezetbe csoportosult kisgazdatársadalom egyik tagja vigyáz a másikra, hogy jól gazdálkodjék és jól teljesítse a kötelességét. (Meskó Zoltán: Jó, de a főszolgabírák ne szóljanak bele!) T. Képviselőház! Ezek vonatkoznak általában véve az átengedési kötelezettségre és annak szabályaira. Van azután a javaslatban a telepítési törvénnyel szemben még a haszonbérbe adott birtokra vonatkozólag is egy pár lényeges és a mai állapoton változtató rendelkezés. Ilyen az úgynevezett átadási kötelezettség. Az átadási kötelezettség az eddigi jogállapot szerint az, hogy a tudomásulvétel végett bejelentett haszonbérleti szerződés jóváliagyasa alkalmával a haszonbérlőt 'arra lehetett kötelezni, hogy a haszonbérelt birtok 15%-át kishaszonbérletekbe adja. Ezt a 15%-ot ez a javaslat most 33%-ra emeli fel. vagyis az ee-ész haszonbérbe vett birtok egyharmadára állapítja meg a haszonbérlőre nézve az átadási kötelezettséget. (Meskó Zoltán: És a zsidók?) Ez kötelmi jogviszony, amely a tulajdonos és a kishaszunbérlő között keletkezik a haszonbérlő közvetítésével, ezen az alánon azonban nem származhatok az a jogcím, hogy ebből tulajdonjog is keletkezhessek a kishaszonbérlőre nézve, mert az átadási kötelezettség alapján kishaszonbérlothez jutott kishaszonbérlőnek a joe-yiszonya megszűnik- a bérlet lejártával. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy más jogcímen ugyanabban a birtokban ne juthasson haszonbérlethez vasry tulajdonhoz a kishaszonbérlő. (Meskó Zoltán: Szóval a zsidó nagybérlő megtartja a föld kétharmadát továbbra is?) Méltóztatik tudni, hogy időközben hoztunk egy zsidótörvényt (Egy hang a baloldalon: Majd kijátsszák!) és azt is méltóztatik tudni, hogy a zsidótörvény értelmében például zsidó nem szerezhet ingatlant. Igen valószínűnek tartom, hogy ennél kevesebbet sem fog szerezhetni, mert hiszen ott van az a rendelkezés, hogy minden haszonbérleti szerződést felülvizsgálhat a miniszter és az is benne van ebben a iavaslatban, hogy azokat a már megkötött haszonbérleti szerződéseket, amelyeknek érvényéből még három évnél több van hátra, újból felülvizsgálja a miniszter s a 12 évnél hosszabb időre szóló haszonbérleti szerződéseket is 12 évenként felülvizsgálja és azok tudomásulvételét minden indokolás nélkül megtagadhatja. (Meskó Zoltán: Meg kell tagadni, nemhogy megtagadhatja!) Nem muszáj megtagadni, (Meskó Zoltán: Muszáj! Zsidó földet nem kaphat! — Elnök csenget.) mert azáltal, hogy meg lehet tagadni, mód van arra, hogy a miniszter igenis, meg fogja tagadni a jóváhagyást azoktól, akiket annak a birtoknak a haszonbérletére érdemtelennek tart. A, t. Kép28
