Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-35

162 Az országgyűlés képviselőházának 35. lyeslés a szélsőbáloldalon.) az abszentisták bir­tokai és a nem magyar állampolgárok birtokai. Az abszentistákról megjegyezni kívánom, hogy az eredeti javaslat szerint a betegség okából való távollét is igazolt távollétnek számított. A Magyar Elet Pártjának felfogása szerint azonban — és errenézve is nyújtok majd be módosítást — a betegség okából való távollét birtokpolitikai szempontból nem igazolható. (Helyeslés a bal- és a szélsőbáloldálon.) Idetartoznak még a ? javaslat eredeti elgon­dolása szerint az egyházi birtokok, a hitbizo­mányi birtokok, az úrbéres birtokok, az alapok, alapítványok és általában a jogi személyek birtokai is. A Magyar Elet Pártjának megíté­lése szerint ez utóbbi birtokkategóriáknak, hogy úgy mondjam, enyhébb elbírálás alá vo­nása indokolt, azért, mert a volt úrbéresek és a közbirtokosságok birtokaihoz egyáltalán nem szabad hozzányúlni. Ezek komplett összvagyont tesznek ki, esetleg nagyobb kiterjedésű összva­gyont, mégis a falu lakosságának érdekeit szol­gálják, annak kollektív vagyonát jelentik, első­sorban a falusi állattenyésztés előmozdítására vannak hivatva, hiszen legnagyobbrészt lege­lők: egyes területeket esetleg ezekből is szántó­földi mesrművelés alá vettek, ez is leginkább az apaállatok eltartásához szükséges alom­szalma és takarmányneműek termesztésére szolgál. Ezeket a volt úrbéres, közbirtokossági vagyonokat jelentő birtokokat egyáltalán ki­vette a javaslat az igénybevehető birtokok kö­zül. (Helyeslés.) Mint már említettem, enyhébb elbírálás alá kívánja venni a Magyar Elet Pártja az eery­házi birtokokat, az alapítványok birtokait Ide­sorolom a jogi személyeknek, a városoknak, községeknek a birtokait, de idesorolom a hit­bizományi es családi birtokokat is. Ezt abból az elgondolásból tette a párt, hogy e birtok (Meskő Zoltán: Állandóan zsidónak adta bérbe!) mégis egy bizonyos tradíció szerint évtizedekre, vagy esetleg évszázadokra visszamenőleg (Meskő Zoltán: Aki zsidónak adta bérbe a föl­det, attól el kell venni! — Zaj a szélsőbalolda­lon.) vagy ugyanannak a családnak tulajdoná­ban volt, vagy ugyanolyan kulturális és nem­zeti cél szolgálatában állott, amelyeknek fenn­tartása, igenis* ma is nemzeti érdek. (Meskó Zoltán: Zsidók szedték meg magukat rajta!) Ha zsidóknak adták bérbe, elég rosszul tették. (17cn/ van! — Meskő Zoltán: Büntetni kell őket ezért!) Elnök: Kérem Meskó képviselő urat, ma­radjon csendben! Máriássy Mihály előadó: T. Képviselőtár; sam, ma is tudok olyan közéleti férfiúról, aki hirdeti a zsidókérdés megoldásának szükségét, a birtokpolitikát kérdések legradikálisabb megoldását és mégis zsidónak a dia bérbe föld­jét. (Meskó Zoltán: Elég helytelenül! — Zaj. — Gr. Pálffy József: Az ő vezére adta zsidó­nak bérbe! Festetics adja! — Meskó Zoltán: Mi közöm nekem hozzá! Vésve föl a zöld in­get és hallgasson! — Gr. Pálffv József: Zöld ingben jár! — Meskó Zoltán: Zöld ing a folyo­són van! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Máriássy Mihály előadó: A Magyar Élet Pártjának előbb említett módosító indítványa, amely csak a bizottsági tárgyalás során lesz beiktatandó _ a javaslat szövegébe, kétségtele­nül azt vonja maga után, hogy az eredetileg másfélmillió katasztrális holdra tett igénybe­vehető terület bizonyos mértékben csökken. Ezt rekompenzálni kellett/ A rekompenzációt ülése 1939 október 10->én, kedden. illetőleg pedig az volt a párt álláspontja, — és ezt is módosítás alakjában fogom bejelen­teni — hogy a 30 holdas alsóhatárú birtok­kategóriában a megkülönböztető progresszió ne csak az első 1500 holdig érvényesüljön, ha­nem valamennyi kategóriában. Eddig úgy volt, s a javaslat szériát úgy van, hogy 1500 holdig igénybevehető 20%, illetőleg ezeknek a, hogy úgy mondjam, vállalati birtokoknak 30%-a, a továbbiakban azonban ugyanaz ma­rad az igénybevétel százaléka. (Matolcsy Má­tyás: A vállalati birtokoknak nem 30%-át kel­lene igénybevenni, hanem az egészet! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbáloldálon. — Csoór La­jos: Meg a hadiszerzeményű birtokokat! — Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az előadót!) Ha a vállalati birtok zsidóbirtok, ak­kor úgy is igénybeveszik az egészet, még­pedig nemcsak a mezőgazdasági művelés alatt álló területet, hanem az egész területet. Ha pe­dig vannak olyan vállalatok, amelyek nemzeti célokat szolgálnak, keresztény vezetés alatt ál­lanak, ezeket egészen egyszerűen eltörölni a magyar közéletből talán mégsem volna indo­kolt. (M e skó Zoltán: Mi lesz a zsidó bérletek­kel 1 ? — Paczolay György: Az ember a fontos, nem az üzem és a vállalat! — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az előadói!) T. Képviselőház! Mint mondottam, a kul­csok, illetőleg a progresszió szempontjából való megkülönböztetésnek minden kategórián való keresztülvezetése azt jelenti, hogy a 300 holdon felüli területből aránylag nagyobb te­rületet lehet igénybe venni, illetőleg az e ka­tegóriába tartozó birtokoknál nagyobb száza­lékban való átengedésre kötelezésnek van he­lye, mint az előbbieknél. További kiegyenlítést jelent, hogy a javaslat eredeti intézkedése sze­rint a kulcs alkalmazása szempontjából külön­külön kellett számítani a hitbizományi és sza­bad birtokokat. A párt álláspontja ezzel szem­ben az volt, hogy a hitbizományt és a szabad birtokot a kulcs alkalmazása szempontjából együvé kell számítani, így tehát magasabb kulcs fog érvényesülni. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Az igénybevétel azután történhetik arányosan a szerint, hogy az így magasabb kulcs figyelembevételével előálló területegy­ség hogyan oszlik meg a szabad birtok és a hitbizományi birtok között. Van még egy harmadik lényeges módosítás, amelyet elő fogok terjeszteni. Az eredeti javas­lat szerint ugyanis az 1500 holdon aluli bir­tokból az 500 holdon felüli mennyiséget csak akkor lehetett igénybe venni, (ha az a birtok egy község határában volt, vagy több község határában, de összefüggően feküdt. A benyúj­tandó módosítás szerint ez a korlátozás meg­szűnik és 500 holdon felül átengedési kötelezett­ség áll fenn a birtokossal szemben akkor is, ha birtokai nem egy község határában van­nak és egymással össze nem függenek. Egy példát mondok. Ha Van valakinek 1300 holdja egy község határában, akkor ebből igénybe­véhető 300 hold; de ha ez. az 1300 hold nem egy község határában fekszik, hanem három vagy négy község területén, vagyis 300—400 holdas birtokparcellákból áll, ezekből az eretdeti _ ja­vaslat szerint semmit sem lehetett volna igé­nyelni és ugyanakkor pedig igénybe lehetett volna venni a szomszédos községben lévő 500— 600 holdas birtokból egy megfelelő részt. Ez talán nem volt egészen megfelelő az osztó igaz­ság szerint és ezért kellett ezt a módosítást itt keresztül vinni, már abból a szempontból is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom