Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-31

Az országgyűlés képviselőházának 31. T. Ház! Javasolom, hogy a KClOa és KC10* forgalmát — magánforgalomban való meghagyásuk mellett, mivel ez gyártási és egyéb üzleti célokból kívánatos — kössék kö­telező nyilatkozattételhez, egy kérdőív kitölté­séhez, hogy a hatóságok bármikor ellenőriz­hessék azt, hogy ki és mennyi KC103-at és KC10*-et vitt el és azt milyen célra használta. Ha például annakidején az az útépítő vállalat, amely egy budapesti vegyészeti nagykereske­dőtől 3-5 vagon anyagot vásárolt, bejelentette volna, hogy mire használja fel és ezt a ve­gyésznagykereskedő a magyar hatóságoknak, a közbiztonsági szerveknek tudomására hozta volna, akkor nem történhetett volna halálos szerencsétlenség Hajmáskérnél. Tisztelettel kérem a t. Házat, illetőleg a m, kir. pénzügyminiszter urat és az illetékes szakminiszter urakat, hogy üljön össze egy vegyes bizottság, amely az ezen a téren tör­tént anomáliákat megvizsgálja és a büntető részt és a jövedéki részt összhangba hozza, hop-y az állam biztonsága és az esryén sze­mélyi biztonsága a jövőben ilyen károkat ne szenvedhessen, mert magyar emberek életéről, maeyar emb^rfik vérérni és végeredményben a mao-yar feltámadásról lehet szó. (Taps a szél* fthftl oldalon.) FÜTiük: A. Ház az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik V«iua Gábor kénviselő úr má­sodik interpellációja az inarfio-vi, valamint a kerpskede 1o m- és közlekedésügyi miniszter urakhoz. Kér^m a ie^yző urat, szíveskedjék annak szövgét felolvasni. , Megay Károly jegyző (olvassa): ajntamel­láoió a m. kir. kereskedelem- &i közleke^s­üe-^i. valamint az ioarüsevi miniszter urakhoz a lőrn^+eri képesítés tárgyában. TWliáiki-fi a miniszter urak. hogy a lőmes­teri kénesítés nincs megfelelően szabályozva é* ennek folytán sok szerencsétlenség tör­téni V?^^ Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vajna Gábor: T. Ház! Előző interpellá­ciómmal szorosan összefüsrg ez az interpel láeió. Az előbb a robbanóanyagokról és az azokkal való bűnös visszaélésekről beszéltem, most szeretném a t. Ház és a szakminiszter urak figyelmét ráterelni azokra az emberekre, akiknek ezeket a robbanóanyagokat a kezük­be adjuk. Ezek a lőm esterek., A lőmestereknek állambiztonsági és ember­biztonsági szempontból szerintem a követ kező feladatoknak kellene megfelelniök: ma­gvar állampolgárság, feddhetetlen erkölcsi élet, az alkohol mérsékelt fogyasztása, feltét­len ^szakismeret és időszaki orvosi vizsgálat A lőmester vagy robbantómester abban a pil­lanatban, amikor gyutacsot, gyujtózsinórt és robbanóanyagot adunk a kezébe, tulajdonkép­pen emberi életeket kapott a kezébe. Előbbi interpellációmban beszéltem Sztaics Lukácsról és az> ő szerepéről. Két útépítő vállalat dol­gozott^ egymás mellett, építették a betonutat és kijátszották az államot, súlyos ezrekkel és százezrekkel károsították meg azt. Az egyik útépítő vállalat kért a másiktól kölcsön rob­banóanyagot, illetőleg az egyik idegen ember azt mondta a másiknak, Bloch Oszkár úrnak, hegy miért vásároljátok ti az állami rob­banóanyagot, amikor sokkal olcsóbban lehet azt előállítani ilyen és ilyen anyagokból. Bloch. úrnak megtetszett a dolog, kölcsön­kért abból a robbanóanyagból s odaadta em­ülése 1939 szeptember 27-én, szerdán. 111 hereinek azzal, hogy ime itt van az új robbanó­anyag, újságpapírba pakkolva, robbantsatok ezzel. A következmény az lett, hogy ezek a sze­rencsétlen magyar munkások, akik azt a meg­bízhatatlan robbanóanyagot a kezükbe vették, nem lévén tisztában annak veszélyes voltával és megbízhatatlanságával, rúddal és csákány­nyal mentek neki. Ennekfolytán robbanás kö­vetkezett be, két gyulafirátóti ember súlyosan megsebesült, az egyik a szemevilágát vesztette el. a másik pedig még ma is rokkantja ennek a szerencsétlenségnek. A faluban vásárolták a petróleumot, a KClOa-at pedig Budapestről hozatták; a lőmester tudta, hogy ez meg nem engedett dolog s mégis gyártotta ezt és több mint 50 munkást megtanított azon az útszaka­szon arra, hogyan lehet engedély nélkül rob­banóanyagot előállítani. A másik előfeltétel a feddhetetlen erkölcsi élet. Megtörtént az, — e tekintetben hála Isten­nek már történtek bizonyos közbiztonsági in­tézkedések — hogy az egyik falu murvabánya nyitására kért engedélyt és az engedélyt meg­kapta, lőmesternek egy olyan embert jelen­tettek be, aki 18 évet ült kommunista bűn­cselekményekért, szándékos emberölésért és kétrendbeli rablógyilkosságért. (Mozaás és de­rültség.) T. Ház! A harmadik előfeltétel, amelyet bátor voltam említeni, az alkohol mérsékelt fogyasztása. Az autóvezetőktől és a repülőktől megkívánják, hogy amikor a volán mellé vagy a repülőgépre ülnek, józan állapotban legye­nek és ha szerencsétlenség történik, akkor kü­lönösen a repülőket azonnal meg szokták vizs­gálni arranézve, hogy nem fogyasztottak-e alkoholt. Erre különleges orvosi eljárások i" vannak. A negyedik előfeltétel a feltétlen szakisme­ret. Volt egy nagyon szomorú tragédia a szak­ismeret hiánya miatt. Azt hiszem, a Ház több tagja járt már a gyönyörű Székesfehérvár— veszprém—Celldömölk—gráci úton. A vesz­prémi nagy viadukt előtt, amelyet most ; a közelmúltban nyitott meg Törley képviselő úr, van egy Mária-szobor. Körülbelül ennek a Mari a-szobornak a helyén vesztette életét négy magyar ember 193fí karácsonyán. Egv idegen­faitáiú útépítő vállalat, illetve annak egy je­lenleg református vallású mérnöke és egv sze­rencsétlen, hozzá nem értő, úgynevezett lőmes­ter kifúrattak négy lyukat, megtömték rob­banóanyaggal és villamosgyujtás útján fel akarták robbantani. Az egyik lyuk nem rob­bant fel. Errenézve azt mondja a tapasztalat, — a törvényes rendelkezésnek is ennek kellene lennie — hogy nem szabad egy fel nem rob­bant robbantólyukhoz hozzányúlni, hanem melléje 40—50 centiméter távolságra egy másik lyukat kell fúrni, azt is meg kell tölteni rob­banóanyaggal és fel kell robbantani, s akkor ez a robbanás felrobbantja a fel nern robbant lyukat is. A hozzá nem értő mérnök és a még kevésbbé hozzáértő szerencsétlen ember e he­lyet azt mondották az egyszerű ma gyár föld­munkásoknak: piszkálnátok ki abból a Ivükből a fojtást és a benne levő anyagot. Méltóztas­sék elképzelni: decemberben történt, 12 fokos hideg volt. A szerencsétlen emlberek kőtörme­lékkel próbálták az anyagot kiszedni. Nem sikerült. Az egyik azután megunta. Siettek; karácsony táján már nagyon hamar sötétedik is. Hoztak egy feszi tő vasat s azzal ráütöttek a robbanóanyagra. Bekövetkezett a robbanás. Három ember azonnal a helyszínén, a negye­18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom