Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-31
88 Az országgyűlés képviselőházának i dalmi réteg érdekében bizonyos funkciók végzésére rendeltettek. Ilyen például a Faksz-nak nevezett szövetkezet, mely hivatalos megállapítás szerint 574.000 pengő jövedelmet produkál meglehetősem nagy rezsi-kiadásokon felül; ilyen a Futura, amely évi 388.000 pengő hasznot produkál, ilyen a péti nitrogéngyár, amely majdnem egymillió pengő jövedelmet produkál akkor, amikor ezek az intézmények nem is saját tőkéjükkel, hanem csaknem száz százalékban vagy teljes száz százalékban állami tökével, dolgoznak, (ügy van! balfelőt.) Ha ezek az intézmények még aí nagy rezsi mellett is eredményeket produkálnak, ezeket az eredményeket oda kell juttatni azoknak a céloknak szolgalatára, amelyeknek szolgálatára ezek az intézmények létesültek. Mélyen t. Képviselőház! Ezek a most felsorolt tételek kétmillió pengőt meghaladó összeget jelentenek. Nem akarok itt arról beszélni, hogy a társadalmi igazságok elvének érvényesülnie kell — amint mondottam — nemcsak egy foglalkozási ág keretében, haneon a különböző foglalkozási ágak relációjában is, de érvényesülnie kell a különböző társadalmi rétegek és a különböző jövedelmek egymáshoz való viszonyában is. Volt már alkalmam itt rámutatni arra, hogy csak Budapestem 499 olyan adózó volt, — ipari, kereskedelmi, pénzintézeti alkalmazottak — akiknek bevallott évi jövedelme 25,720-000 pengőre ment fel, tehát átlagban 50.000 pengő volt. Ha ennek csak 20%-át vennők már egyszer igénybe és reájuk is érvényesítenők az igazságosság elvét más társadalma rétegekkel és jövedelmi kategóriákkal való relációban, ez megint nagy fedezetet jelentene. Meg kell azután emlékeznem,, mélyen U képviselőház arról is, amiről szintén szó volt már itt, hogy a nagybirtokok hozzájárulásának arányossága és igazságosságának biztosítása érdekében tovább kell mennünk. A Központi Statisztikai Hivatal megállapításai szerint a 10.000 katasztrális holdon felüli ingatlanok területe 2,426.000 hold, ezek átlagos kataszteai, tiszta jövedelme 6 korona 99 fillér. Az 500-tól 10-000 holdig terjedő ingatlanok területe 3,309.000 hold, ezek átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem éri el a 8 koronát, míg a kisebb katetgóriák átlagos kataszteri tiszta jövedelme 12 korona 16 fillér. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Vásáry István: Tisztelettel kérnek negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak megadni a kért meghosszabbítást? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Vásáry István: Ez azt jelenti, hogy a kisebb kategóriák holdanként 25%-ban 3 korona 4 fillért fizetnek hozzájárulásként, ellenben az 500-tól 10.000 katasztrális holdig terjedő birtokok csak körülbelül 1 korona 80 fillért és a 10.000 holdon felüliek 1 korona 74 fillért. Ha nem is alkalmaznánk progressziót a nagybirtok megterhelésénél, akkor, amikor pedig az Országos Mezőgazdasági Egyesület éppen a napokban kézbesített nyomtatványa szerint a statisztikai megállapítások azt mutatják, hogy a nagybirtok legalább 20%-kall nagyobb terméseredményt produkált, tehát a nagyobb megterhelésének már itt is meg volna az indoka, haneon csat annyi ter:, het raknánk a nagybirtokra holdanként, mint , amennyit a kisbirtokra nézive állapít meg a törvényjavaslat, azt látjuk, hogy a 10.000 holdon . felüli birtokok 1 korona 30 fillérrel, az 50O-tól .'.. 10.000 katasztrális holdig terjedő birtokok 1 ko. ülése i9$9 szeptember 27-én, szerdán. róna 9 fillérrel való további megterhelése! során, vagyis ha úgy rendeznénk a kérdést, hogy 3 korona 4 fillért fizessenek katasztrális* holdanként, mint a kisbirtokok, e<z 7,500.000 pengőt eredményezne. Mélyen t. Képviselőház! Nyilvánvaló tehát, hogy az a minimum, amelyet követeltünk és amelyet Tildy Zoltán igen t. képviselőtársam egészen precízen terjesztett elő és amelynek szükséglete hivatalos megállapítás szeriut 10 millió pengő, nagyon bőségesen fedezhető ezekből a konkrét jövedelmekből ágy, hogy az állami költségvetést külön megterhelni nem kell, bár mint voltam bátor jelezni, szent meggyőződésem, hogy az állami költségvetés is elbírná és hogyha más fedezet rendelkezésre nem állna, el is kell bírnia ezt a terhet a nemzet nyugalma, a társadalmi rend és béke biztosítása érdekében. Mélyen t. Képviselőház! Csak két konkrétumot vagyok bátor előhozni a törvényjavaslattal kapcsolatban, mint hiányt. Az egyik az, hogy nem történik még most sem gondoskodás a női mezőgazdasági munkavállalókról. Gesztelyi Nagy László igen tisztelt képviselőtársam foglalkozott ezzel és azon a véleményen volt, hogy ez nem szükséges, mert a női munkavállalók legnagyobb része férjhezmegy. Én elhiszem, hogy ez így van, azonban ez nem lehet indok arra, hogy éppen arról a kevés nőről, aki nem megy férjhez, egyáltalán ne történjék semmiféle gondoskodás. Ez azért is szükséges, mert bekövetkezhetik, különösen 1954 után, amikor az átmeneti állapot megszűnik, hogy az özvegyek járadékhoz csak akkor fognak hozzájutni, ha 15 évi várakozási időt férjük eltöltött, legalább abban az esetben, amikor nincs r meg a 15 éves várakozási idő, azokat az éveket, amelyeket az a nő mint önálló gazdasági munkavállaló töltött el, hozzáadhatnánk férjének a várakozási idejéhez és ilymódon biztosítanánk neki 60. életévére legalább ezt a minimális öregségi segélyt. (Helyeslés a középen.) Ez igazságos volna, mint ahogy igazságtalan lesz az, hogy ha valaki esetleg 14 esztendőn keresztül fogja viselni a terheket 1954 után és a 15 esztendőt már nem tudja betölteni, odavész a befizetése és az özvegyéről semmiféle gondoskodás nem történik. Mélyen t. Képviselőház! A másik az 1. szakasz (2) bekezdése, amely alapulván a multévi 12. törvénycikk vonatkozó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó szakaszán, megadja méltányosságból az özvegynek az ellátását akkor is, ha a férj a várakozási időt nem tudta eltölteni, mert 1954 előtt halt meg, megadja olyan esetekre, amikor a multévi törvény életbeléptekor az 50. évet az illető férfi munkavállaló még nem töltötte be, — mert ha betöltötte, más rendelkezés van — de C3ak abban az esetben adja meg, hogyha az özvegy férje elhalálozása idején az 50. életévét betöltötte. Nem tudom megérteni ennek az 50. életévnek a rációját. Nincs is megindokolva tulajdonképpen semmivel sem. Ezen az alapon lehetne 40 és lehetne 60 is vagy 20 is. Azonban könynyen bekövetkezhetik az az eset, hogy az a munkavállaló, aki a multévi törvény életbelépte idején 30. életévében volt és egészen természetszerűen magánál fiatalabb életkorú nőt választ házastársául, meghal, mielőtt a 15 évi várakozási időt eltöltötte volna, 1954 előtt, tehát 44 éves korában 14 évi várakozási idő után,
