Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. annál is inkább, mert interpellációjának egyrésze tulajdonképpen pénzügyi vonatkozású. Én az interpellációnak csak földmívelésügyi vonatkozású részére fogok válaszolni. Méltóztatnak tudni, hogy a második zsidótörvény alapján igénybe lehet venni a zsidóknak tulajdonában levő birtokterületeket és már annakidején, midőn ezt a törvényt megalkottuk, illetve midőn a tárgyalás megindult, a zsidók körében bizonyos parcellázás indult meg, mégpedig nemcsak parcelláztak, hanem elosztogatták a birtokot. Azt gondolták, hogy ilyen körülmények között a törvény intencióját ki tudják játszani. A bizottsági tárgyalások alatt azután sikerült a törvényjavaslatnak egyes paragrafusait megváltoztatni, amennyiben 1937 december 31-ét vettük záróhatárnapnak, stichtagnak, hogy az ilyen kijátszási lehetőségeket meggátoljuk. Ami már most a parcellázás kérdését illeti, ezzel a kérdéssel kapcsolatban utalnom kell arra, hogy tudomásom szerint a zsidók néhány helyen, esetleg több helyen is parcelláznak, de mindenképpen gondot kívánok fordítani arra, hogy elsősorhan az 1920. évi földbirtokreformtörvény 17. §-a alá tartozó egyének kapjanak földet és az ilyen parcellázás után az az elv vezet engem, hogy a földbirtokreform elsősorban az önálló kisexisztenciák teremtését "hivatott szolgálni. Amennyiben módosabb emberek vásárolnak földet, igyekszem lehetővé tenni, hogy a kisemberek ezeknél olcsóbban kapják meg, ha tehát parcellázás folyik, —^ mindig a törvényes lehetőségeken belül — intézkedni kívánok olyan irányban, hogy a ikisemberek olcsóbban kapják meg a földetAmi az interpelláló képviselő úrnak azt az óhaját illeti, hogy huszonötszörös szorzószámot állapítsak meg, erre — sajnos — törvényes lehetőségem nincs. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meg kell adni! — Matolcsy Mátyás: Megszavazzuk!) Kérem, méltóztassék várni, amíg befejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon és a középen.) A zsidótörvény értelmében a zsidótörvény alá eső földbirtokot csak a telepítési törvény intenciója szerint és az ott megállapított becsérték alapján lehet megváltani. Rendeleti úton tehát ezt a kérdést bem változtathatom meg. (Meizler Károly: Éppen ezért interpellálunk!) Méltóztatnak tudni, hogy törvényt rendeleti úton nem lehet megváltoztatni. Én tisztán értem és átérzem, hogy a képviselő urat milyen intenciók vezetik, engem is az az intenció vezet, hogy a zsidóktól a földet az azt megművelő magyarok kezébe juttassam. (Éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) Ezt a kérdést azonban rendeleti úton elintézni természetesen nem lehet. Ami már most a végrehajtási utasítás kérdését illeti, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ebben minden olyan intenciót, amely alkalmas a törvény keretein belül a kisemberek földszerzését lehetővé tenni és lehetővé tenni azt, hogy a kisemberek önálló exisztenciát alapíthassanak, mindenképpen honorálni fogok. Kérem, méltóztassék válaszomat ilyen értelemben tudomásul Venni. (Éljenzés és tops a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Matolcsy Mátyás: Igen t. Ház! Nagyon jól átérzem a miniszter úr helyzetét, aki ebben az esetben nem adhatott olyan választ, amilyent szeretett volna és amilyent éu kértem. ülése 1939 június 21-én, szerdán. 79 j Ha ugyanis a végrehajtási utasításban ilyen határozott, konkrét intézkedés — tényleg a törvény értelmében — nem lehetséges, akkor azt a pótkérdést kell beterjesztenem, hogy méltóztassék sürgősen idehozni egy olyan egyszakaszos törvényjavaslatot, (Helyeslés és taps balfelől és a szélsőbaloldalon.) amely & kérdés helyes megoldását lehetővé teszi. (Meizler Károly: Megszavazzuk! — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Lehetetlen ugyanis, hogy mert van egy rossz törvény és egy olyan utasítás, amely ezt nem tartalmazza, ezért az élet megálljon. Ez lehetetlenség és ez az, amit nem tudunk elfogadni. Ezt értse meg a t. Ház, hogy nekünk életet kell teremtenünk ezen a földön. De legyen szabad ennek a kérdésnek a kapcsán egy nagyon érdekes és roppant sok gondot okozó kérdést felemlítenem, amelyet a feszült politikai helyzetben a miniszterelnök úr nem tudott meghallgatni. Tessék azonban szembenézni például a ruténföldi földkérdés konzekvenciáival is. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ott fenn, a Kárpátalján a hegyek között, ahol... (vitéz Hertelendy Miklós: Ez nem ide tartozik! — Hubay Kálmán: De idetartozik! A magyar országgyűlés házában Vagyunk! — vitéz Hertelendy Miklós: A ruszinkérdés nem tartozik ide! — Hubay Kálmán: Most már idetartozik! Becikkelyeztük, kérem!) Hála Isten, már idetartozik, be van cikkelyezve a törvénybe. (Zaj. — Elnök csenget. — Hubay Kálmán: Bár már Erdély is idetartoznék!) Űgylátszik, önnek nem tartozik ide a ruténkérdés! Nagyon szép! (vitéz Hertelendy Miklós: Dehogy nem tartozik! A fiam harcolt érte! Ö ott volt, ön pedig itthon volt! Akkor ne beszéljen! Vagyok legalább is olyan magyar, mint ön! — Nagy zaj a baloldalon. ^— Elnök csenget.) Én egy komoly földkérdésről kívánok beszélni. Azt tapasztaljuk ott fenn, hogy a cseh földreform során nem osztottak ki elegendő földet, sajnos azonban, azon a művelhető földterületben szegény vidéken nem is áll rendelkezésre elegendő föld. Ha valaki a ruszin nép komoly vezetőivel beszél, megtudja tőlük, hogy a lakosság egy részének eltelepítése szükséges. Maguk az emberek (

is ilyen hangot ütnek meg és olyan memorandumokat készítenek, — majd a földmívelésügyi miniszter úr fog velük találkozni — amelyekben a lakosság közel 30%-ának eltelepítését kérik, földet kérnek, ahol életre kelhetnek. Hát hol fognak ezeknek földet adni'? Ez a követelés lassan meg fog itt jelenni. Ugyanakkor ezekben a falvakban a pajeszos, kaftános galíciai zsidóság elvette a földet a ruszin nép elől és kihúzta a lába alól. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon és a középen.) A zsidótörvény földszakaszának soha olyan nagy hordereje nem volt, mint éopen most. (Hubay Kálmán: De ne felejtsd el. hogy ez nem tartozik ide!) Ez idetartozik. (Hubay Kálmán: A túloldal szerint ez nem tartozik ide.) Amikor egy falu határának — masram láttam — felét, harmadát vagy kétharmadát a zsidók már kihúzták a ruszin nép lába alól és a legnagyobb uzsorával kiz^ákmánv^liák a nénet, akkor a zsidótörvénynek óriási áldásos hatása volna, ha azonnali kegyetlen, szigorú intézíkedéssel viszszaadnák a földet ennek a népnek. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.)) Ezeket a kérdéseket akartam e naervon kényes kérdés kapcsán sokkal részletesebben elmondani. Egy ponton kapcsolódom vissza? utalok arra, hogv a zsidótörvénvnpk «z a földiakasza, amelyért annyit küszködtünk és küzdöttem, mennyire igazolva van és milyen óriási 15*