Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-24

568 Az országgyűlés képviselőházának A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekeltnek ezúton tudomására hozatott. Krnf. Putnoky Móric s. k., az állandó összeférhet­lenségi bizottság elnöke. Hnszovszky Lajos s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője.« »A képviselőház állandó összeférhetlen­ségi bizottsága folyó évi augusztus hó 11-én tartott ülésében vitéz Téglássy Béla ország­gyűlési képviselőnek a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézetnél betöltött tiszt­viselőfőorvosi állása miatt önmaga ellen az 1901. évi XXIV. te. 1. §-a alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyében a házszabályok 62. §-a alapján lefolytatott tárgyalás után meg­tartott zárt ülésben a következőleg határozott: vitéz Téglássy Béla országgyűlési képvi­selő összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy fennforog-e az összeférhetlen­ség esete a képviselőre nézve a bejelentett ügyben, az állandó Öszeférhetlenségi bizott­ság egyhangúan kimondotta, hogy az összefér­hetlenségi esete nem forog fenn. Az eljárás során költség nem merült fel és így e részben határozni nem kellett. A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekeltnek ezúton tudomására hozatott. Indokok: vitéz Téglássy Béla képviselő úr összeférhetlenségi bejelentését az 1901. évi XXIV. te. 1. §-ára alapította, s így az állandó összeférhetlenségi bizottság illetékessége és hatásköre ez ügyben a házszabályok 62. §-ában megállapítást nyert. Miután a bejelentő képviselő urat a Ma­gyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet igaz­gatósága tisztviselő-főorvossá választotta meg, amit a belügyminiszter úr hagyott jóvá, az a körülmény volts elbírálandó, hogy a belügy­miniszter felügyeleti jogköréből folyó ezen jó­váhagyási tény azonos-e az 1901. évi XXIV. te. 1. §-ában körülírt kormány vagy kormánykö­zeg részéről történő kinevezéssel. Az állandó összeférhetetlenségi bizottság megállapította, hogy a Magyar Hajózási Be­tegségi Biztosító Intézet az 1927:XXI. te. 97. §-a szerint a munkaadó és biztosított tagjaiból alakuló, jogi személyiséggel rendelkező testü­let, amely a törvény és alapszabálya értelmé­ben a hatáskörébe utalt ügyeket önkormány­zati alapon intézi. Megállapította továbbá, hogy az intézeti tisztviselők és egyéb alkalma­zottak szolgálati, fegyelmi, illetmény- és nyug­díjszabályzatának megállapítása, továbbá az intézeti tisztviselők és egyéb alkalmazottak al­kalmazása, előléptetése, elbocsátása és nyug­díjazása az Intézet igazgatóságának hatáskö­rébe tartozik, hogy az Intézet alkalmazottai nem közhivatalno­kok, tehát az Intézet irányában őket megillető jogok és terhelő kötelezettségek szempontjából magánalkalmazottaknak tekintetnek, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet al­kalmazottait, mint közhivatalnokokat megillető kedvezmények az Intézet alkalmazottaira nem terjednek ki, hogy Hitélesüettéh : Wirth Károly s. h. naplóbírálő-bi \. ülése 1939 augusztus 22-én, kedden. az intézet tisztviselőit és egyéb alkalmazot­tait — fizetési osztályra való tekintet nélkül — a belügyminiszter jóváhagyásával az Intézet igazgatósága alkalmazza, lépteti elő, bocsátja el és helyezi nyugállományba ós végül, hogy - az Intézet tisztviselő-főorvosát nem a kor­mány vagy kormányközeg nevezi ki, hanem a tisztviselő-főorvos alkalmazása az Intézet ön­kormányzata egyik szervének, az igazgatóság­nak a jogkörébe tartozik s a jelenleg hatályos szabályzat, valamint alapszabály rendelkezései csakis az igazgatóság alkalmazó határozatának jóváhagyását, tehát végeredményben az igaz­gatóság részéről elhatározott kinevezések a megerősítését utalják belügyminiszteri hatás­körbe anélkül, hogy lehetőséget engednének arra, hogy a kormány, illetőleg a belügymi­niszter mást nevezhessen ki intézeti tiszviselő­főorvossá, mint akinek ilyenként alkalmazását az intézeti igazgatóság elhatározza. Az állandó összeférhetlenségi bizottság­nak tehát az előbb vázolt megállapításai után a fenti értelemben kellett határoznia. Putnoky Móric s. k.. az állandó összeférhetlenségi bi­zottság elnöke. Huszovszky Lajos s. k., az ál­landó összeférhetlenségi bizottság jegyzője.« »Nagyméltóságú Elnök Úr! Az állandó ösz­Sizeférhetlenségi bizottság augusztus 11-én tartott ülésében foglalkozott R. Vozáry Aladár országgyűlési képviselőnek önmaga ellen beje­lentett összeférhetlenségi ügyével, mely be­jelentést a bizottság a házszabályok 60. Í-ának (3) bekezdése alapján a (7) bekezdés. értelmé­ben, mint a megszabott kellékeket nélkülözőt, elutasította. Van szerencsém Nagyméltóságodat a to­vábbi intézkedések megtétele végett tisztelettel értesíteni. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteietem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1939. évi augusztus hó 11-én. Put­noky Móric s. k., az állandó összeférhetlen­ségi bizottság elnöke.« Elnök: A Ház a bejelentéseket tudomásul veszi. T. Ház! Folyó hó 11-én tartott legutóbbi ülésünkben már elhatároztuk, hogy a felsőház üzenetének átvétele céljából tartott mai fiié; sünkön kívül legközelebbi ülésünket folyó évi szeptember hó 14-én tartjuk, amikor is a to­vábbi teendők iránt fogunk határozni. Ennek megfelelően, most már maß teendőnk nincs, mint a jegyzőkönyv hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki s az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 12 óra 5 perckor.) Nyireő Andor s. h. ági tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom