Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-23

Az országgyűlés képviselőházának 23. ülése 1939. évi augusztus hó 11-én, pénteken, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Határozathozatal Kölcsey Istvánnak a napirend 2. pontjaként szereplő jelentés tárgyalásának tartamára nyolcórás ülések tartása iránt beadott indítványa felett. — A fizetési eszközökkel, külföldi követelésekkel és vagyontárgyak kivitelével elkövetett visszaélések hatályosabb megtorlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A képviselőház házszabályainak átvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. — Hozzászóltak : Mezcy Lajos előadó, Mokcsay Dezső, Bencs Zoltán, Rátz Kálmán, Homonnay Tivadar, gróf Esterházy Móric, Szeder Ferenc, vitéz Váczy György, Meizler Károly, vitéz Makray Lajos, Tildy Zoltán, vitéz gróf Hunyady Ferenc ; a részletes tárgyalás során : Mokcsay Dezső, Mezey Lajos előadó, Antal István, Meizler Károty, Homonnay Tivadar, Tildy Zoltán. — A legközelebbi ülés idejének és napi­• rendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólaltak :, Meizler Károly és Tildy Zoltán. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gróf Teleki Pál, Jaross Andor, Tasnádi Nagy András. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 04 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Boczonádi Szabó Imre, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Kováeh Gyula, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Szeder János jegyző urakat kérem fel. Mielőtt a napirend tárgyalására áttér­nénk, határoznunk kell Kölcsey István képvi­selő úr indítványáról, amelyben a napirendre tűzött jelentés tárgyalásának tartamára az ülések idejét napi nyolc órában kívánja meg­állapítani. Kérdem, méltóztatnak-e az indítványt ma­gukévá tenni! (Igen!) A Ház az indítványt elfogadja. B határozatunk már a mai ülé­sünkre érvényes. Napirend szerint következik a fizetési esz­közökkel, külföldi követelésekkel és vagyon­tárgyak kivitelével elkövetett visszaélések ha­tályosabb megtorlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvény­javaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot liarmadszori ^olvasásában is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadja és azt tárgyalás s egyben hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át Napirend szerint következik, a képviselő­ház házszabályainak átvizsgálására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. KÉPVISELŐHÁZI XAPLÓ I. T. Ház! A házszabálymódosítás tárgyalá­sára a most érvényben levő házszabályok ren­delkezéseket nem tartalmaznak. Ezért a 129. § (3) bekezdése értelmében javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy a jelentés általános vitája során a 154., a részletes vitánál pedig a 150. §-ban foglalt rendelkezéseket vegyük irány­adóknak. Méltóztatnak-e javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mon­dom ki. E határozatunk értelmében a felszó­lalások mind az általános, mind a részletes vi­tánál 15 percig tartanak s minden egyes fel­szólaló egy ízben kórheti beszédidejének az alapidőig való meghosszabbítását. Mezey Lajos képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Mezey Lajos: T. Ház! A képviselőház ház­szabályainak átvizsgálására kiküldött bizott­ság jelentésének ismertetése során előadásomat három főrészre kívánom osztani. Elsősorban röviden és tömören végig kívánok menni a jogtörténeti fejlődésen, másodsorban ismer­tetni kívánom általánosságban a javaslat ál­lal indítványozott módosításokat és végül ki akarok térni a bizottságban széles vita tár­gyát képezett mentelmi jog további mikénti módosítására. T. Ház! A jogtörténeti fejlődés rövid ke­resztmetszetének ismertetése során meg kell jegyeznem, hogy nem minden parlament ren­delkezik a házszabályalkotások azonos feltéte­leivel. A kontinentális jogfejlődést tekintve három főirányzat alakult ki: az angol, a svéd és a francia-belga rendszer. Az angol rendszer szerint vannak irott és vannak szokás alapján kialakult parlamentáris ügyrendi jogszabá­lyok, ezek a lex és consuetudo parlamenti-t képezik. Viszont a jogszabályok tekintetében 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom