Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

40 Az országgyűlés képviselőházának 6 hivatkozunk, puszitám e tényért mozgalmunkat idegen eszmék kolp or tolójának és ihuirkojljt ide­gen hatalmi törekvések szervezetének minősí­tik. Meg- kell mindenekelőtt állapítanom, ha az eszmék eredetéről van szó, hogy az irányított nemzetgazdaság és a nemzetközi pénztől füg­getlenített magyar munkavalutának gondolata még a Oarta del Lavór01 és a, német nemzeti szocialista állam megalkotása előtt már világo­san él szakirodalmunkban, Hivatkozom mind­járt egy mélyenszántó magyar léleknek, dr. Varga Lajosnak a legsötétebb emlékezetű ro­mán megszállás idejében Deihreoenben fogal­mazott irataira, amelyeikben ezek a célkitűzések világosan le vannak fektetve. Az azóta eltelt húsz esztendő megfogatott bennünket attól a büszke eJiégtételtől, amely nemzetünk osztály­meszie lett voilna akikor, ha a magyar 'törvényho­zás példaadóan és úttörőén maga valósítja meg ezeket az eszméket. Akkor nem állnánk azon keserű szükségesség előtt, hogy a külföldre hivatkozzunk. Ha telhát ezt tesszük, ezért nem a mi mozgalmunk felelős, hanem felelősek azok a gazdasági életünket irányító közéleti tényezők, akik a hivatalos tekintély olimpu­szán az (egyszerű magyar tudós, számára hoz­záférhetetlenek voltak ás ma feszítsd meg-et kiáltanak ránk, ha ezekre őket figyelmeztető ü!k. T. Ház! A mindennapi kenyér biztosításá­nak gondján kívül a magyar nemzeti szo­cialista állam eszméje birodalmi gondolat. Szent István birodalma testvérnépei sorsközös­ségének a magyar Szent Korona tanában esz­ményiesített, a nemzetiségi elv felett álló kife­jezése. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélső­baloldalon.) Súlyosan tévednek tehát azok, akik azt hiszik, r hogy a mi mozgalmunk: egysze­rűen a népi, a völkisoh-elv importja akar lenni a délibábos rónákra. Nem! A mi felada­tunk nem merül ki a csonka ország határai közé szorult magyarság népi érdekei megvé­désében. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Mi egy ezeréves örökség átvételére készü­lünk (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbal­oldalon.) és célkitűzésünk az a belső megtisz­tulás, amely ennek az örökségnek az átvéte­lére képesít. Ez az ezeréves örökség pedig a szén tistváni birodalom minden testvérnépének védelme. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében tessék a tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslathoz szólani­Vágó Pál: Azonnal rátérek, Kegyelmes Uram! Azok az aggályok, amelyekről szólni kívánok, a legszorosabban összefüggnek ezek­kel az etikai elvekkel, amelyeknek előadását éppen e pillanatban kezdtem meg. A mi felfo­gásunk szerint a nemzetiségi érzés és a nem­zeti hovatartozás érzése nem kizárólag bioló­giai eredetű, hanem a lelki diszpozíció kér­dése és ezért metafizikai eredetű éppenúgy, mint a valláserkölcsi érzésé. Amennyire nem szabad! a valláserkölcsi érzés legszentebb meg­nyilvánulását hatalmi szóval befolyásolni, épp oly kevéssé szabad a nemzetiségi érzés kulturális és emberi megnyilatkozásait befo­lyásolni. A nemzetiségi kérdés tekintetében felfogá­sunk az» hogy mindnyájunknak szent joga az élethez való jog, de éppen, mert a honszeretet az élethez való jog legszentebb megnyilvánu­lása, mindnyájunk szent joga szülőföldjét sze­retni. Nemzeti szocialista felfogás szerint azon­ban a nemzeti szocializmus nem más, mint a közösség iránt tanúsított, akcentuált felelős s ég­. ülése 1939 június 21-én, szerdán. érzés és áldozatkészség tudata. Az a jog, amely a hazaszeretet, az otthon melegét biztosítja nemzetiségi testvéreinknek s amely jogot ad arra, hogy szülőföldjének imádatát mindenki saját nyelvébe foglalt fohásszal mondhassa el, egyúttal kötelességet is jelent a közösséggel szemben, a közös szenvedések vállalásának, a magyar kereszt vállalásának kötelezettségét, amelynek szenvedéseiből és megpróbáltatásai­ból nagypéntek nélkül nincs feltámadás. (Taps a szélsőbaloldalon.) Meggyőződésem, hogy azért a Magyarországért, amely szociálpoliti­kájával az életstandardot fogja biztosítani és amely emelkedett közszellemével példaadó lesz, mondom: ezért a Magyarországért, ha arra szükség lesz, új aradi vértanuk és ezek köré­ben új Pöltenbergek, Aulichok, Leiningenek és Damjanichok fognak származni. Ez a mi mítoszunk: a Kárpátkoszorú-övezte róna mí­tosza. Ezek azok az elvek, amelyeknek tiszteletében és szolgálatálban örömmel üdvözlöm német nem­zetiségű testvéreink képviseletében körünkben megjelent képviselőtársainkat. De fájdalom­mal és aggodalommal nélkülözöm ennek az elv­nek kifejezését felvidéki képviselőtársaink meghívásával kapcsolatban. Mi, magyar nem­zeti szocialisták, abban a tényben, hogy az or­szág házába, a magyar törvényhozás házába, nemzetiségi testvéreink képviseleteit meghív­juk, nem egy világhatalmi helyzet efemer té­nyével való számolást, hanem egy erkölcsi norma kifejezését látjuk, egy olyan normáét, amely méltón csatlakozik tradícióinkhoz és ah­hoz az állampolitikai bölcseséghez, amellyel Szent István nyomdokain őseink a szentist­váni birodalmat kilenc évszázadon keresztül fenntartották. Mély tisztelettel kérdem a magyar királyi kormányt, hogy annak a magyar népszámlá­lási statisztikákban lefektetett ténynek, hogy a visszacsatolt területeken 123.000 tót, illetőleg szlovák nemzetiségű testvérünk került vissza az anyaországhoz, nem lett volna-e kívánatos a törvényjavaslat indokolásában és a behívott képviselők kiválasztásában kifejezést adni? Felkérem továbbá a magyar királyi kor­mányt, hogy a Felvidéken kiírandó választá­sokkal kapcsolatban vegye be a törvényjavas­latba, hogy a választások megtartására adott 1940 június 30-ig szóló határidőt nem lehet kitolni, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) tehát a kormány köteleztessék a választásoknak egy éven belül való feltétlen kiírására. A másik dolog, amire felhívom a t. Ház figyelmét, az, hogy a Felvidéken az ifjúságnak 21 éves kortól van aktív választójoga, tehát igen rossz színben tűnnék fel felvidéki magyar testvéreink előtt az, ha velük kapcsolatos első közjogi ténykedésünk mindjárt jogfosztással kezdődnék (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) és a választójogi korhatárt a Felvidéken is 26, illetőleg 30 évben állapítanánk meg. Ép­pen ezért mondjuk ki, hogy az elkövetkezendő választások során a Felvidéken senki sem ve­szítheti el választójogát, hanem mindazok, akiknek a cseh uralom alatt < választójoguk volt, aktív és passzív választójogukat a ma­gyar országgyűlési képviselőválasztások során is megtartják és gyakorolják. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Keck Antal: Ez természetes!) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Bárczay János! Elnök: Bárczay János képviselő urat illeti a szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom