Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

40 Az országgyűlés képviselőházának 6 hivatkozunk, puszitám e tényért mozgalmunkat idegen eszmék kolp or tolójának és ihuirkojljt idegen hatalmi törekvések szervezetének minősítik. Meg- kell mindenekelőtt állapítanom, ha az eszmék eredetéről van szó, hogy az irányított nemzetgazdaság és a nemzetközi pénztől függetlenített magyar munkavalutának gondolata még a Oarta del Lavór01 és a, német nemzeti szocialista állam megalkotása előtt már világosan él szakirodalmunkban, Hivatkozom mindjárt egy mélyenszántó magyar léleknek, dr. Varga Lajosnak a legsötétebb emlékezetű román megszállás idejében Deihreoenben fogalmazott irataira, amelyeikben ezek a célkitűzések világosan le vannak fektetve. Az azóta eltelt húsz esztendő megfogatott bennünket attól a büszke eJiégtételtől, amely nemzetünk osztálymeszie lett voilna akikor, ha a magyar 'törvényhozás példaadóan és úttörőén maga valósítja meg ezeket az eszméket. Akkor nem állnánk azon keserű szükségesség előtt, hogy a külföldre hivatkozzunk. Ha telhát ezt tesszük, ezért nem a mi mozgalmunk felelős, hanem felelősek azok a gazdasági életünket irányító közéleti tényezők, akik a hivatalos tekintély olimpuszán az (egyszerű magyar tudós, számára hozzáférhetetlenek voltak ás ma feszítsd meg-et kiáltanak ránk, ha ezekre őket figyelmeztető ü!k. T. Ház! A mindennapi kenyér biztosításának gondján kívül a magyar nemzeti szocialista állam eszméje birodalmi gondolat. Szent István birodalma testvérnépei sorsközösségének a magyar Szent Korona tanában eszményiesített, a nemzetiségi elv felett álló kifejezése. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) Súlyosan tévednek tehát azok, akik azt hiszik, r hogy a mi mozgalmunk: egyszerűen a népi, a völkisoh-elv importja akar lenni a délibábos rónákra. Nem! A mi feladatunk nem merül ki a csonka ország határai közé szorult magyarság népi érdekei megvédésében. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi egy ezeréves örökség átvételére készülünk (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) és célkitűzésünk az a belső megtisztulás, amely ennek az örökségnek az átvételére képesít. Ez az ezeréves örökség pedig a szén tistváni birodalom minden testvérnépének védelme. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében tessék a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz szólaniVágó Pál: Azonnal rátérek, Kegyelmes Uram! Azok az aggályok, amelyekről szólni kívánok, a legszorosabban összefüggnek ezekkel az etikai elvekkel, amelyeknek előadását éppen e pillanatban kezdtem meg. A mi felfogásunk szerint a nemzetiségi érzés és a nemzeti hovatartozás érzése nem kizárólag biológiai eredetű, hanem a lelki diszpozíció kérdése és ezért metafizikai eredetű éppenúgy, mint a valláserkölcsi érzésé. Amennyire nem szabad! a valláserkölcsi érzés legszentebb megnyilvánulását hatalmi szóval befolyásolni, épp oly kevéssé szabad a nemzetiségi érzés kulturális és emberi megnyilatkozásait befolyásolni. A nemzetiségi kérdés tekintetében felfogásunk az» hogy mindnyájunknak szent joga az élethez való jog, de éppen, mert a honszeretet az élethez való jog legszentebb megnyilvánulása, mindnyájunk szent joga szülőföldjét szeretni. Nemzeti szocialista felfogás szerint azonban a nemzeti szocializmus nem más, mint a közösség iránt tanúsított, akcentuált felelős s ég. ülése 1939 június 21-én, szerdán. érzés és áldozatkészség tudata. Az a jog, amely a hazaszeretet, az otthon melegét biztosítja nemzetiségi testvéreinknek s amely jogot ad arra, hogy szülőföldjének imádatát mindenki saját nyelvébe foglalt fohásszal mondhassa el, egyúttal kötelességet is jelent a közösséggel szemben, a közös szenvedések vállalásának, a magyar kereszt vállalásának kötelezettségét, amelynek szenvedéseiből és megpróbáltatásaiból nagypéntek nélkül nincs feltámadás. (Taps a szélsőbaloldalon.) Meggyőződésem, hogy azért a Magyarországért, amely szociálpolitikájával az életstandardot fogja biztosítani és amely emelkedett közszellemével példaadó lesz, mondom: ezért a Magyarországért, ha arra szükség lesz, új aradi vértanuk és ezek körében új Pöltenbergek, Aulichok, Leiningenek és Damjanichok fognak származni. Ez a mi mítoszunk: a Kárpátkoszorú-övezte róna mítosza. Ezek azok az elvek, amelyeknek tiszteletében és szolgálatálban örömmel üdvözlöm német nemzetiségű testvéreink képviseletében körünkben megjelent képviselőtársainkat. De fájdalommal és aggodalommal nélkülözöm ennek az elvnek kifejezését felvidéki képviselőtársaink meghívásával kapcsolatban. Mi, magyar nemzeti szocialisták, abban a tényben, hogy az ország házába, a magyar törvényhozás házába, nemzetiségi testvéreink képviseleteit meghívjuk, nem egy világhatalmi helyzet efemer tényével való számolást, hanem egy erkölcsi norma kifejezését látjuk, egy olyan normáét, amely méltón csatlakozik tradícióinkhoz és ahhoz az állampolitikai bölcseséghez, amellyel Szent István nyomdokain őseink a szentistváni birodalmat kilenc évszázadon keresztül fenntartották. Mély tisztelettel kérdem a magyar királyi kormányt, hogy annak a magyar népszámlálási statisztikákban lefektetett ténynek, hogy a visszacsatolt területeken 123.000 tót, illetőleg szlovák nemzetiségű testvérünk került vissza az anyaországhoz, nem lett volna-e kívánatos a törvényjavaslat indokolásában és a behívott képviselők kiválasztásában kifejezést adni? Felkérem továbbá a magyar királyi kormányt, hogy a Felvidéken kiírandó választásokkal kapcsolatban vegye be a törvényjavaslatba, hogy a választások megtartására adott 1940 június 30-ig szóló határidőt nem lehet kitolni, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) tehát a kormány köteleztessék a választásoknak egy éven belül való feltétlen kiírására. A másik dolog, amire felhívom a t. Ház figyelmét, az, hogy a Felvidéken az ifjúságnak 21 éves kortól van aktív választójoga, tehát igen rossz színben tűnnék fel felvidéki magyar testvéreink előtt az, ha velük kapcsolatos első közjogi ténykedésünk mindjárt jogfosztással kezdődnék (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és a választójogi korhatárt a Felvidéken is 26, illetőleg 30 évben állapítanánk meg. Éppen ezért mondjuk ki, hogy az elkövetkezendő választások során a Felvidéken senki sem veszítheti el választójogát, hanem mindazok, akiknek a cseh uralom alatt < választójoguk volt, aktív és passzív választójogukat a magyar országgyűlési képviselőválasztások során is megtartják és gyakorolják. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Keck Antal: Ez természetes!) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Bárczay János! Elnök: Bárczay János képviselő urat illeti a szó.