Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-22

Az országgyűlés képviselőházának 22. ülése 1939. évi augusztus h<5 10-én, csütörtökön, vitéz B óbor y György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztéáek. - Határozathozatal vitéz Ujfalussy Gábornak a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára 8 órás ülések tartására irányuló indítványa tárgyában. — A közgazdaság érdekei ellen elkövetett visszaélések hatályosabb megtorlásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Huszovszky Lajos előadó, vitéz Zerinváry Szilárd, Mosonyi Kálmán, Nyireő Andor, Vásáry István, Csoór Lajos, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Kóródy Tibor, Antal István államtitkár.* — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Jaross Andor, Tasnádi Nagy András. (As ülés kezdődik délelőtt 10 óra 11 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház . ülését megnyitom. Az ülés j egy zőköny vének vezetésére Boczonádi Szabó Imre, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Kovách Gyula, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Mielőtt a napirendre tűzött törvényjavaslat tárgyalására áttérnénk, határoznunk kell vitéz Ujfalussy Gábor képviselő úr indítványáról, amelyben javasolja, hogy a napirendre tűzött törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassék meg. Kérdem, méltóztatnak-e az indítványt magukévá tenni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadja. Imént hozott határozatunk már a mai ülésünkre érvényes. Következik a közgazdaság érdekei ellen elkövetett visszaélések hatályosabb megtorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 37, 38.) Huszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A jelen törvényjavaslatban foglalt kérdéseket törvényhozásunk már régebben szabályozta, nevezetesen a Valuta- és devizagazdálkodással összefüggő kérdéseket, részben az 1922:XXVI. tc.-kel, részben pedig az 1931:XXVI. és XXXII. to.-kel. A háborút közvetlenül követő időkben az európai államok fizetési eszközeiben bekövetkezett változások és az ezekkel kapcsolatos jelenségek törvényhozásunkat bizonyos védekező intézkedések és lépések megtételére kényszerítették. így jött létre az 1922:XXVL te. Az 1931. év nyarán kitört pénzügyi válság, amely Európaszerte, sőt mondhatnám világszerte éreztette hatását, ugyancsak újabb korlátozó rndszabályok életKÉP VISELŐ HÁZI NAPLÓ I. beléptetésére kényszerítette országunkat és a kormányzatot. Az 1922. évi törvénycikk a külföldi fizetési eszközökkel való üzérkedésről és a magyar koronának külföldre való kiajánlásáról, valamint a magyar korona értékének koholt hírekkel való rontásáról rendelkezett, míg az 193LXXVI. te. respektive a XXXII. te. a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről és a külföldre kivitt vagyonértékek behozatalával kapcsolatos kötbérről, exportvalutáról, szóval főkép a devizagazdálkodással közvetlenül összefüggő kérdésekről rendelkezett. Itt megemlítem még, mint különösen fontos rendeleteket, a 4500/1931. és a 4590/1931. M. E. számú rendeleteket. Azt hiszem, az igen t. Ház előtt felesleges részletesen indokolnom azt az álláspontot, hogy a fenti jogszabályokban foglalt rendelkezések a^ niai viszonyok közt már nem elegendőek a rájuk bízott érdekek megvédésére. Azt mondhatnám, ha volna a közvéleménynek törvénykezdeményező ereje, az ország életbevágó érdekeit érintő legfontosabb kérdésekben, akkor itt is ezzel a jelenséggel állunk szemben. Mégis rámutatok arra, hogy melyek azok a körülmények, amelyek különöskép fontossá és indokolttá tették ennek a törvényjavaslatnak a Ház elé hozatalát. Elsősorban — mint érintettem — azok az óriási gazdasági, nemzetpolitikai és honvédelmi érdekek, amelyek ebbe a fogalomkörbe tartoznak. Másodsorban az a felismerés, amely az utóbbi időkben különösen azt mutatta meg, hogy valósággal nemzetközi bűnszövetkezetek alakultak ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetésére, továbbá, hogy egyes rétegek valósággal üzletszerűen követték el ezeket a deliktumokat. Végül szükségessé tette ennek a törvény javaslatnak a Ház elé hozatalát a bírói gyakorlatban kifejezésre jutó felfogás. Nevezetesen, amint a bizottsági ülésen is vol-