Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-6
38 Az országgyűlés képviselőházának A t. Ház tudomására hozom, hogy Moldoványi Ferenc kúnszentmiklósi lakos, Horváth Zoltán képviselő úr, ifj. Matli Károly budapesti lakos vitéz Szalay László képviselő úr, keehlkeinóthi Pethes László jászárokszállási lakos és társai pedig Orosz Mihály képviselő úr megválasztása ellen az 1938 :XIX. te. 157. §-ára való utalással írásban kifogást emeltek. Mind a három írásbeli bejelentést, minthogy azok a házszabályokban megszabott kellékeket nélkülözik, elutasítottam és a Ház irattárában helyeztem el. Krúdy Ferenc képviselő úr, mint a pénzügyi és közjogi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Tisztelettel beterjesztem a képviselőház pénzügyi és közjogi bizottságának jelentését a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott, 1931. evi XXVI. tc.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Bátor vagyok továbbá beterjeszteni a képviselőház pénzügyi bizottságának jelentését a Budapest székesfőváros területén létesítendő tisztviselő- és munkásházak, olcsóbb bérű kislakásos bérházak, valamint a szegények, insé; gesek és hajléktalanok elhelyezésére szolgáló házak adómentességéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, hogy mind a két jelentésnek kinyomatását, szétosztását elrendelni méltóztassék. Bátor vagyok egyúttal kérni, hogy mindkét jelentés tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A Ház mindkét jelentést kinyomatja s tagjai között szétosztatja. Az előadó úr mindkét jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását kérte. Kérdem, méltóztatnak-e a felhatalmazási törvényjavaslatról szóló jelentésre vonatkozóan a sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház ;i sürgősséget kimondja. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e a Budapesten létesítendő tisztviselő- és munkásházak adómentességéről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentéere nézve is a sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Boczonádi Szabó Imre képviselő úr, mint a gazdasági bizottság előadója kíván jelentést tenni. Boczonádi Szabó Imre előadó: T. Ház! Tisztelettel beterjesztem a képviselőház gazdasági bizottságának kétrendbeli jelentését a képviselőház elnökének és háznagyának az 1935—40. évi országgyűlés feloszlatásától az új országgyűlés összehívásáig teljesített hivatali működéséről. Kérem a jelentések kinyomatásának és szétosztásának elrendelését, tárgyalásukra nézve pedig a sürgősség kimondását. Elnök: A Ház mindkét jelentést kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a jelentések tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem, méltóztatnak-e a gazdasági bizottság első jelentésének tárgyalására a sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Kérdem, méltóztatnak-e a második jelentés tárgyalására is kimondani a sürgősséget? (Igen!) A Ház a gazdasági bizottság második jelentésére is kimondja a sürgősséget. Napirend szerint következik a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki terül j. ülése 1939 június 21-én, szerdán, tek képviselőinek az 1939. év június hava 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába való meghívásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 7., 15.) Benkő Géza előadó urat illeti a szó. Benkő Géza előadó: T. Ház! A tárgyalás j alatt lévő törvényjavaslatnak jogtörténeti ! előzménye az, hogy a Magyar Szent Korona| hoz visszacsatolt felvidéki területeknek az or| szaggal való egyesítéséről szóló 1938 : XXXIV. te. 2. §-a akként rendelkezett, hogy a visszacsaI tolt felvidéki területek lakossága által szenáto| rokka, nemzetgyűlési vagy tartomány gyűlési J képviselőkké^ megválasztottak közül az 1935 áp! rilis 27. napjára összehívott országgyűlés kép: viselőházának tagjai lesznek azok, akik a m. kir. miniszterelnök indítványára országos haj tározattal meghívatnak. _ E törvényes rendelkezés végrehajtásaként yitez Imrédy Béla akkori miniszterelnök úr indítványára a jelzett időben összehívott és a mult_hó ; 4, napján feloszlatott országgyűlésnek képviselőháza és felsőháza 17 országgyűlési képviselőt hívott meg a képviselőházba, akik képviselői működésüket a feloszlatásig teljesítették is. Mivel a visszacsatolt Felvidéken a választói névjegyzékek összeállítása, a választókerületek megállapítása és esetleg a választójogra vonatkozó más különleges rendelkezések foganatosítása a lefolyt közismert viszonyok között idáig nem volt végrehajtható, — addig is, amíg az e tárgyban szükséges törvényhozási, illetőleg kormányzati intézkedések megvalósulhatnak, — ideiglenesen gondoskodni kell arról, hogy képviselőházunk vitatható csonkasága megszűnjék és hogy a most megnyílt országgyűlés munkájában a visszacsatolt területek képviselői mielőbb résztvehessenek. Ügy a kormány, mint a közjogi bizottság minden tagja által helytállónak felismert ez a szükségesség teszi időszerűvé és megokolttá a törvényjavaslat előterjesztését. Mivel a közjogi bizottságban szóbakerült e törvényjavaslat jogszerűsége, legyen szabad arra hivatkoznom, hogy a jelen törvényjavaslatnak jogi alapja azonos az 1938. évi XXXIV. te. jogi alapjával, ez tudniillik a közjogi végszükség fennforgása. E törvényjavaslat tartalmának lényegét tekintve szintén megegyezik a törvénytárunkba már beiktatott említettem törvénnyel. Mégis az 1938. évi XXXIV. te. 2. §-ában foglalt rendelkezésekkel szemben a jelen törvényjavaslat két eltérést tartalmaz. A volt Cseh-Szlovák köztársaság szenátusában, nemzetgyűlésében és tartománygyüléseiben a magyarság ellenséges intézkedések miatt a köztársaság népességében elfoglalt számarányánál lényegesen kisebb arányban vehetett részt, mint az ország cseh és szlovák nemzetiségű népessége. Ezért e törvényjavaslat a prágai szenátusba és nemzetgyűlésbe vagy a pozsonyi tartománygyűlésbe szenátorokká, illetve képviselőkké megválasztottak közül annak is megengedi országgyűlési képviselőként való meghívását, akit az említettek megválasztását eredményező választáson a magyar pártok szenátornak, illetőleg képviselőnek jelöltek és aki valamelyik képviselő vagy szenátor megbízatásának megszűnése esetében mint a lajstromon soron következő jelölt,^ mint pótszenátor, vagy mint pótképviselő behívható lett volna. A másik eltérés pedig az, hogy e törvényjavaslat huszonhatban határozza meg a meghívható képviselők legmagasabb számát, míg Í- az 1938. évi XXXIV. te. 2. §-a alapján országos
