Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-21

Az országgyűlés képviselőházának 21. inai, de nem mondtam el, mert az igen t. minisz­terelnök úr június 13-án mintha részben választ adott volna ezen aggályoskodásomra. Ezek után azonban még tovább is vártam hat hetet és július utolsó napjaiban, azt hiszem 28-án, jegyeztem be másodszor interpellációmat. Ez­után mintha ugyancsak válaszképpen jelent volna meg az igen t. igazságügymÍEiszter úr­nak az előbb általa is megemlített sajtónyi­latkozata. Ezt a nyilatkozatot ismerem és is­merem azokat a nehézségeket is, amelyek egy ilyen törvény végrehajtási utasítása körül fel­merülhetnek. Az előzmények után azonban nem szójátéknak és nem szófecsérlésnek tekintem interpellációmat, hiszen a miniszter úr nyilat­kozata is csak reméli, hogy augusztus közepe iáján a törvény végrehajtási utasítása tényleg napvilágot lát. T. Ház! Ahogyan említettem, egyetlen nap alatt a törvény egyes intézkedéseit sikerült végrehajtani, másnap már megjelent a rende­let, de azóta három hónap telt el. Távolról sem állítom azt, hogy az igen t. igazságügymi­niszter úr személye volna az, aki akadályozza, sőt meg vagyok róla győződve, hogy a legna­gyobb mértékben fogja a maga részéről sür­getni, de legyen szabad ismételten a nehézsé­gekre rámutatnom. (Zaj. — Tóth József: Hall­juk! Kivel nincs megelégedve?) Elnök: Csendet kérek. Meizler Károly: Legyen egy kis türelem­mel igen t. képviselőtársam. Éppen ennek a törvénynek 15. és 16. §-ai intézkednek abban a tekintetben, hogy zsidó földet nem vehet, zsidó földek eladásával nem foglalkozhatik, mégis a minap hangzott el egy interpelláció, amelyik azt kifogásolta, hogy az egyik zsidó egy na­gyobb földbirtok parcellázására kapott enge­délyt, (Űgy van! a szélsőbaloldalon.) Ezután tovább kell mennem és azt kell mon dánom, hogy itt van az Oti. és á Ma'bi. ügye. Az Oti.-ban és a Mabi-han a szociáldemokrata és a zsidótöbbség még ma is ott van és nem tudjuk, hogy meddig fog ott grasszálni. (Zaj a baloldalon.) Méltóztassanak megnézni az Oti. balesetkórházát; az építési költségeit 3 millió pengőben kontemplálták és ima már ax építkezési költség 10 millió pengőn is felül van. túlköltekeztek, mert ott az üzleti szellem el­hatalmasodott, (Zaj a jobb- és a baloldalon. — Malasits Géza közbeszól.) és jól emlékszünk még arra az Oti.- és Mabi.-rendszerre, amely egyesi szociáldemokrata urak irokonaitól fel­vásárolta a házakat. Ezt az üzleti szellemet ké­rem méltóztassanak az Oti.^ból mielőbb ki­verni. (Zaj. — Gr. Festetics Domonkos: Az Oti. rászorul egy kis reformra, az igaz!) Már a Ház elé hoztam azt is, hogy az orvosi karban milyen nagy százalékban szerepel az Oti.-nál a zsidóság {Folytonos zaj. — Szeder Ferenc: Majd németeket tesznek helyettük!) és éppen ezért szeretném, ha ezekben a társadalombiz­tosító intézeti önkormányzatokban is minél előbb végrehajtanák a törvényt. (Zaj.) Nem akarok rossz jós lenni, de méltóztassék majd később visszaemlékezni szavaimra, (Gr. Feste­tics Domonkos: Majd »törzsökös« lesz az Oti. vigyázz! — Elnök csenget.) az Oti.-nál és a Mabi.-nál ez a törvény még a jövő év közepe táján sem lesz végrehajtva. Legyen sízabad rámutatnom arra, hogy még az első zsidótörvény végrehajtása is ké­sedelmeskedik, pedig erre meg volna a lehető­ség. Itt van például a sajtókamara kérdése. A sajtókamara csak most alakult meg, pedig ülése 19S9 augusztus 9-én, szerdán. 405 nem a második, hanem az első zsidótörvény alapján kellett megalakítani. Az igen t. állam­titkár úr bizonyára nagyon jól tudja, hogy a sajtókamarában több mint 700 felebbezés vár elintézésre és amint informálódtam, ezeknek elintézése legfeljebb októberre vagy novem­berre történik meg és ez alatt az idő alatt a keresztény újságírókat nem tudják felvenni a kamarákba, mert nincsenek elhelyezkedve, nincsenek szerződve és csak azokat lehet fel­venni, akiknek szerződésük Van. Nem bakafántoskodásból hozom ezeket elő, hanem azért, mert komoly adataim vannak, amelyek mind kiabálnak és sürgetik a tör­vény végrehajtását. Az állami egyedáruiságok alá eső cikkek árusításának engedélyét, valamint egyéb jo­gosítványokat a törvény öt év alatt, egyes más jogosítványokat pedig két év év alatt kíván visszavonni. Ezek a terminusok azonban nem olyanok, hogy a megjelölt utolsó pillanatban kellene ezeket az intézkedéseket végrehajtani, ellen­kezőleg, olyan terminusok, hogy addig feltét­lenül végre kell hajtani. (Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: Ehhez nem kell végrehajtási utasítás!) A közszállításoknál az 1939.^ és 1940. évekre kontemplálja a törvény a végrehajtást. A törvény egyik intézkedését hét félév alatt, némely más intézkedését négy félév alatt kell végrehajtani. {Egy hang a jobb­oldalon: ''Ez- nem, viszontválasz! ) Az idő múlik, egy^ félév már elveszett a végrehajtásra szol­gáló időből és ez alatt a keresztény fiatalság, bár megvan rá a törvény, a végrehajtás ikése­dekneskedése folytán nem juthat be ezekbe az állásokba. T. Ház! Legyen szabad rámutatnom arra, hogy ezalatt egyes zsidó gyárak különféle ma­nipulációkat végeznek. A kezemben lévő adat szerint a Filtex-gy árban azt *a trükköt vezet­ték be, hogy a zsidótörvény rendelkezései kö­vetkeztében a gyár által elbocsátott zsidó tiszt­viselőket az egyik napon elbocsátják, a másik napon pedig nyomban felveszik, mint szövő­munkásokat és a szövőgyári munkásokat meg­illető legmagasabb bért adják nekik. Ha azon­ban keresztény embert vesznek fel, abban az esetben a legminimálisabb bért adják számára. Van itt még egy csomó adat, amelyeket — íme — a viszonválasz alatt sem tudtam a t. Ház elé terjeszteni, csak azt kérem az igen t. miniszter lírtól és a t. többségtől, hogy lehe­tőleg több megértést tanúsítson a magyarság nagy sorsproblémáival szemben, több megér­tést és több türelmet, (vitéz Lipesey Márton: Azt nem magától fogjuk tanulni!) T. Ház! En azt mondom, ha az igen t. kor­mány régebbi interpellációmat, amelyet a zsidó vagyon kisíbolása ellen mondtam, előbb vette volna figyelembe és meghozta volna a szüksé­ges intézkedéseket, amelyeket a zsidótörvény tárgyalása alkalmával kértem, akkor ma nem kellene külön törvényt hozni a büntető szank­ciók végett. A kormány az egyik paragrafus­ban felhatalmazást kapott arra, hogy a tör­vényhozás megkérdezése nélkül a legszigorúbb intézkedéseket vigye keresztül, sajnos, azonban éppen a törvény késedelmes végrehajtása kö­vetkeziében ez sem következett be. Elnök: Kérem a képviselő urat, szívesked­jék beszédét befejezni! Meizler Károly: Befejezem beszédemet. Ezeknél fogva tehát a helyzet az, hogy igenis | ha a kormány ezt a törvényt féléven keresztel

Next

/
Oldalképek
Tartalom