Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-19

Àz országgyűlés képviselőházának 1Ô. szonyait, hanem csupán az, hogy bizonyos megfontolás szükségét látta annak működésbehozása előtt. Azóta a bányabérmegállapító bizottság már több bérviszályt oldott meg és bérmozgalmat csitított el. Természetesen minden kezdet bizonyos nehézségekkel kapcsolatos, de bízom benne, hogy ezeknek a nehézségeknek kiküszöbölését a gyakorlat és az idő meghozza.« (Gruber Lajos: Meg is kezdte működését, csak széjjelszaladt!) Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Br. Vay Miklós: Halljuk a cáfolatot!) Budapest, 1939 július 29. Varga s. k.« Elnök: Gruber Lajos képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Gruber Lajos: T. Képviselőház! Az iparügyi miniszter úr válaszát nem vehetem tudomásul, mert a nyugbérkérdésre vonatkozó rész kivételével tisztán és teljes egészében az érdekelt bányavállalatok válasza, illetőleg védekezése. (Gál Csaba: Ott készült a válasz!) Tartom magamat annyira komoly embernek, hogy a Ház elé ne jöjjek olyan ügyekkel, amelyeknek valóságáról előzetesen nem győződtem meg. (Br. Vay Miklós: Valaki hazudott akkor!) Első interpellációmban megemlítettem, hogy több kilóra menő munkabérszalag áll rendelkezésemre, amelyek igazolják hogy nemcsak a vájárokkal kapcsolatban vannak panaszok. Ezek a bányák mind szoros kapcsolatban állnak egyéb üzemekkel is és elsősorban ezeknek az üzemeknek a munkaterületén fordulnak elő ilyen súlyos anomáliák a bérek tekintetében. Ami a szociális gondoskodást illeti, lehet, hogy a bányavállalatok cserkészotthont, leventeintézményeket tartanak fenn, de éppen tegnap említettem, hogy ezt is a munkásoktól elvont bérekből csinálják, mert hiszen a munkásság 70—80 százalékának béréből havi 80 filléreket vonnak le, ami évente körülbelül 100.000 pengőt tesz ki. Kérdezem, hol van akkor az érdekelt bányavállalatoknak az a hatalmas, nagy szociális gondoskodása, amikor a munkás béréből tartják fenn ezeket az intézményeket? (Gál Csaba: És hol van az extra profit! — Keck Antal: A cserkészet fontos nálunk! — Egy hang jobbfelől: Lehet is fontos! — Keck Antal: Azért vannak nála fontosabbak is! Ebben egyetértünk! — Egy hang jobbfelől: A cserkészet fontosabb, mint a nyilasmozgalom! — Br. Vay Miklós: Ott is kapitányosdit játszanak!) Elnök: Kérem képviselő urak, ne zavarják a szónokot! Gruber Lajos: Legjobban szeretném, ha az iparügyi miniszter úr válaszát a kormánysajtó leközölné, mert ennél jobb propaganda számunkra nines. Ha a kormánysajtó leközli az iparügyi miniszter úrnak például a nyugbérkérdésben adott válaszát, akkor ország-világ előtt nyilvánvalóvá lesz, hogy igenis, embertelen módon bánnak ezekkel a kiöregedett bányászokkal. Az iparügyi miniszter úr is megállapítja válaszában, hogy nem helyesen történnek ezek a r.yugbérrendezések, de egy szót sem Hallottam arról, hogy igyekezni fog ezt a kérdést végre emberileg és közinegnyugvásra rendezni. (Keck Antal: Legalább ígérje!) Egészben véve nem vehetem tudomásul a választ és ismét csak azt hangsúlyozom, hogy szükség van parlamenti bizottság kiküldésére az egész ország minden bányaterületére, mert csak ott a helyszínén, az emberek meghallgatásával, az anomáliák meglátása alapján lehet ezeket a kérdéseket tényleg rendezni. (Ügy van! a széDsőbaioldalon!) Nekem egész tömeg KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. ilése 1939 augusztus 3-án, csütörtökön. 449 jegyzőkönyv áll rendelkezésemre a hajcsárok működéséről az üzemi balesetekkel kapcsolatban s a büntetéspénzek levonásáról. Jegyzőkönyvem van arról, hogy nem 3 pengő bírságot vetnek ki, hanem 20 pengőket, sőt Van olyan eset, amikor a büntetés mértéke a 90 pengőt is meghaladta. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Ezeket az iparügyi miniszter úr rendelkezésére fogom bocsátani. Mégegyszer ismétlem tehát, ezt a választ tudomásul nem vehetem és ismételten kérem az iparügyi miniszter urat, különbözzék elődjétől annyiban, hogy ezt a kérdést végre komolyan megfogja és nem az érdekelt bányavállalatok információira támaszkodik, hanem esetleg a maga szemével is meg fog győződni az ezeken a területeken dívó állapotokról. (He lyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől. — Lili János: Nem oda kell menni, ahova a bányaigazgatóság vezeti az urakat, hanem hallgassák meg a munkásokat!) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Gál Csaba: Bólintani!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Keck Antal: Szegyeijék magukat! Ott sem voltak az urak, hogyan fogadhatják el a választ? — Gál Csaba: Szégyeljék magukat! — Nagy zaj a jobb és a szélsőbah oldalon. — vitéz Szalay László és Keck Antal közbeszólnak. — Gál Csaba: Szégyeljék magukat!) Gál Csaba képviselő urat rendreutasítom. (Lili János: Menjenek oda dolgozni kéthárom hónapig, akkor fogadják el!) Lili képviselő úr maradjon csendben! (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek a jobboldalon. (Gruber Lajos: Vida Jenőt, Chorin Ferencet és Sesztinát védik! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szégyeljék magukat! — Gál Csaba közbeszól.) Elnök: Gál Csaba képviselő urat rendreutasítom. (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán. (Gruber La, jos közbeszól.) Gruber Lajos képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Folytonos zaj.) Gruber Lajos képviselő úr már elmondotta viszonválászát. (Rátz Kálmán a jobboldal felé: Nem azért küldték ide- magukat, hogy asszisztáljanak az ilyenhez, restelljék magukat!) Csendet kérek, képviselő urak! (Rátz Kálmán: Majd gondoskodunk rólatok! — Lili János közbeszól.) Lili János képviselő urat kérem, maradjon csendben, mert kénytelen leszek rendreutasítani. (Lili János: Sajnos, ezt nem lehet szó nélkül tűrni, elnök úr! — Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Rendre! A mentelmi elé!) Lili János képviselő urat rendreutasítom. Következik az iparügyi miniszter úr együttes írásbeli válasza Varga Béla és Vajna Gábor képviselő vrak interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy az iparügyi miniszter x^r válaszát felolvasni szíveskedjék, Moesáry (ki ön jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Varga Béla és Vajna Gábor országgyűlési képviselő urak azt a kérdést intézték hozzám 1939 június hó 26-án, illetve jtVnius 27-én bejegyzett és a képviselőház június hó 28-ár tartott ülésén élőszóval indokolt interpel; lacióikban, hogy van-e tudomásom az úrkúti (Veszprém vármegye) mangánbányánál uralkodó állapotokról, amelyek miatt az ottani munkásság sztrájkba lépett. Továbbá, hogy hajlandó vagyok-e ebben a kérdésben sürgős vizsgálatot elrendelni és annak eredményéhez képest az úrkúti és más bányamunkások munka• béreit a legsürgősebben megállapítani. 69