Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-18

434 Az országgyűlés képviselőházának 18. ülése 1939 augusztus E.án, szerdán. XIII. t.-c. alapján a belügyminiszter úr hatáskörébe tartozik. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jó helyen van! — Felkiáltások a jobboldalon: Bizony jó helyen!) Ö az illetékes. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem kívánnék magának olyan jó helyet! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Varga József iparügyi miniszter: Az interpelláció második részében elmondottakra vonatkozólag pedig, ami a munkások pénzbirsággal való sujtását illeti, tisztelettel válaszolom, hogy ezt a pénzbírságot az ipar törvény 113. §-a alapján el kell ismernünk, mert erre törvényes rendelkezés van. (Hubay Kálmán: Meg kell változtatni a törvényt! — Zaj.) Elnök: C send et ^ kérek! Varga József iparügyi miniszter: A törvény megszabja azt, hogy mennyi lehet ez a pénzbirság, hogy az egy heti munkadíjban csak egy napot tehet ki. Megszabja pontosan, hogy ezt a bírságot hogyan kell elkönyvelni, hogy a hatóságok ebbe minden alkalommal beletekinthetnek és megszabja azt is, hogy ezt a bírságot csakis munkásjóléti célokra lehet felhasználni, de nem olyan munkás jóléti célokra, amelyeket i tulajdonképpen amúgy is a munkavállalóinak kell dotálnia. Ez a pénzbirság — véleményem szerint — a munkafegyelem, fenntartása szempontjából szükséges. (Ügy van a jobboldalon.) De hajlandó vagyok megvizsgálni azt, hogy vájjon ez a^ minimális birság, ez a hetenkint egynapi birság nem csökkenthető-e a munkafegyelem és a termelés érdekében. Méltóztassanak megengedni, hogy azt állítsam: a munkafegyelemhez szükséges valamilyen fegyelmezési eszköz, még igen sok esetben a ^munkásság érdekében is. Ismeretes dolog például, hogy a munkásság az ipari mérgezések ellen nem szívesen védekezik. (Zaj a szélsőjobboldalon.) Elnök: Méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni és a miniszter úr válaszát nyugodtam meghallgatni. Varga József iparügyi miniszter: A munkásság a kéndioxidot fejlesztő üzemekben vagy bányalégsujtások esetén , nem szívesen védekezik. Ilyenkor, ha a vezető észreveszi, hogy a munkás nem tette meg saját egészségériek megvédése^ érdekében a szükséges és előírt rendelkezéseket, pénzbírsággal sújthatja őt. Arra kérem a t. képviselő urat, hogy konkrét panaszokat hozzon erre vonatkozólag, Én szívesen vállalkozom arra, hogy ezeket az eseteket a lehető legbensőbben megvizsgáljam. (Helyeslés a jobboldalon.) A bírság nagyságát csökkenteni lehet. Ez nem lehet nagyon súlyos a munkásságra. Én is hosszú időn át éltem közöttük, ott is volt bírság; legtöbbnyire a munkások karácsonyi segélyére használták fel ezt az alapot. Ha ezzel bárhol visszaélnének, én hajlandó vagyok a legszigorúbb intézkedéseket megtenni. (Taps a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) A fizetéses szabadságra vonatkozólag az a helyzet, hogy az a munkás, aki három hónapot távol töltött a munkahelyétől, a törvény értelmében fizetéses szabadságban nem részesíthető. Hivatali _ elődöm a mozgósítás alkalmával külön leiratban hívta fel az ipari munkaadók figyelmét arra,- hogy tekintsenek el ettől a lehetőségtől és a haza szolgálatában résztvett munkásság számára adják meg a fizetéses szabadságot. Értesülésem szerint az ipar miniszteri leírat intencióit megértette és ennek megfelelően járt el. Kérem az interpelláló képviselő urat, hogy több név közlésévei tudassa velem azt, hogy kik milyen címen tagadták meg ezektől a l'eividék visszaszerzésében résztvett munkásoktól a fizetéses szabadságot. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Wirth Károly: T. Ház! Köszönettel tudomásul veszem mint irányt az iparügyi miniszter úr válaszát, mivel tudom azt, hogy nemrég foglalta el felelősségteljes állását és reményünk lehet arra, hogy a jövőben ezek az ügyek, amelyek ma még sérelmet jelentenek, talán tisztább megoldást nyernek. De viszont kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a részleteknek a belügyminiszterhez s a második vagy harmadik miniszterhez utalása dolgában nem fogadhatom el a választ, mert valakinek meg kell oldania ezeket a kérdéseket. Azt hiszem, hogy a cselédtörvény nem rendelkezhetik olyan társadalom felett, mint a sofőr-társadalom, tehát okvetlenül meg kell tárgyalni, hogy ez a kérdés az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozzék-e s hogy az ipartörvény alá vagy a kereskedelmi törvény alá vonandó-e. Ez ugyan nekem nem lényeges^ a lényeges csak az, hogy oldják meg ezt a kérdést, mert ennek a so.főrtársadalomnak nem lehet az a helyzete, hogy például egypengös táppénz mellett kelljen küszködnie. (Hubay Kálmán: Nem is volt még autó, amikor azt a törvényt hozták.) A pénzbírságra vonatkozólag természetesen vanak adataim, sőt mi több, a Hazai Fésűs Gyárnak egy ilyen büntetéskönyvpéldánya is itt van a kezemben, azonkívül egy csomó fizetésboríték is, amelyek kimutatják ezeket a pénzbírságokat. Arra vonatkozólag, hogy van olyan rendelet, amelynek alapján ezeket a pénzbírságokat egy bizonyos határig ki lehet róni, csak az a megjegyzésem, hogy en éppen azért hoztam a Ház elé ezt a kérdést, hogy ezt a rendeletet hatálytalanítsák. Természetes dolog, hogy ember nib a nélkül nincsen. Ha az iparügyi miniszter vagy a kereskedelemügyi miniszter megállapítja a minimális munkabéreket, akkor annak az üzemnek úgy kell kalkulálnia, hogy az esetleges hibákat, amelyek természetesen minden üzemben előfordulnak, ne a munkásság bőrén vasalja be, hanem tessék olyan kalkulációt csinálni, hogy az üzem amellett is rentábilis legyen, ha ezeket az így előálló veszteségeket nem a munkasokon vasalja be. (Gruber Lajos: Úgyis rentábilis! Túlrentá bilis!) Azonkívül rá akarok mutatni arra is, hogy ha a pénzbírságokat történetesen továbbra is ezek között a keretek között ^ tartja meg ez a rendelkezés, akkor is van még egy megfelelő módozat: minden üzemben tesseli felállítani egy üzemi bíróságot, az elé tartozzanak ezek a konkrétumok, mert igen sok esetben megállapítást nyert az, hogy indokolatlanul vonnak le bizonyos összegeket ezektol a munkásoktól. A Weiss Manfréd-gyárra vonatkozólag természetesen szintén rendelkezem egy jegyzőkönyvvel, amelyet néhány munkás írt, azon-