Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-18

Az országgyűlés képviselőházának 18. i veszem tudomásul, hogy a miniszterelnök úr­nak ez a kérdés, úgy látszik, nem szívügye, mert az a meggyőződésem, hogy megérdemel öt percet az, hogy az ország színe előtt végre ő nyilatkozzék. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Nagyon fölényesek a földkérdésben. Nyilatkozzék a flniniszterelnök úr, ne menjen folyton cser­készni, tessék idejönni, (Állandó zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földművelésügyi minisz­ter úrnak a miniszterelnök úr nevében Matol­esy Mátyás képviselő úr 10. ezámú interpel­lációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! — Nem!) A Ház a választ tu­domásul vette. Következik Stitz János képviselő úr inter­pellációja a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter úrhoz» Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pellációt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Tudomásomra jutott az, hogy egyes cégek a rézgáli cot csak úgy hajlandók szétosztani 1—2 kg-ként, ha a gazdaközönség 1—2 pengőért egyéb árut is vásárol. Kérem a miniszter urat, torolja meg a nyivánvaló visszaélést.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a sző. Slitz János: T. Képviselőház! A jó Isten hazánkramosolygó áldása ezidén igen nagy gyümölcs- és búzatermésben nyilvánult meg. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Határozott és szép ígéret volt az, amellyel ia szőlő- és gyümölcstermelés biztatott bennünket. 1 A hosszú esőzések után bekövetkezett kánikula, azután az esőzések által lemosott három-négy­szeri permetezés, továbbá a mi megyénkben a kivándorlás és a kiszökdösés folytán előállott munkáshiány következtében azonban katasztro­fális helyzet állott elő, amennyiben bekövetke­zett a peronoszpóra veszélye. Mindenki előtt közismert az, hogy peronosz­póra ellen védekezni a rézgálicos permetezés­sel lehet. Tudjuk azonban, hogy olyan időket élünk, amikoi a réz felhasználásánál az állam­nak úgy kell takarékoskodnia, hogy rézgálicra csak annyit fordíthat, amennyi múlhatatlanul szükséges és ezért amikor hirtelen ötödször is kellett volna permetezni, hirtelen kifogyott a készlet. JEz azután okot adott arra, hogy olyan suttogás és olyan vélemény terjedt el, hogy a rézgálic, amelyet később azután a nagykeres­kedők rendelkezésére bocsátottak, ez a rézgá­lic nem bír elég magas hatóanyaggal. Egyik igen t. képviselőtársam ebben a kér­désben be is jegyzett interpellációt, azonban törölte azt, nyilván azért, mert ugyanarra az álláspontra helyezkedett, amelyre én. En ugyanis hosszasan és főleg nagyon sok mmtat megelemezve, igenis megállapítottam, hogy a mostani rézgálic kifogástalan. Igen nagy visz­szaéléot volt ellenben alkalmam tapasztalni a rézgálic elosztásával kapcsolatban. Az egyik helyen megtörtént az, hogy ezt az amúgy is monopólisztikus helyzetet, amelyet egyes nagy­kereskedők élveztek, ezek az emberek kihasz­nálták. , Itt van a kezemben egy hivatalosan telvett jegyzőkönyv, amely bizonyítja azt, hogy 1—2 kg-ként csak úgy volt hajlandó ez a nagykeres­kedő cég a rézgálicot eladni, ha a kisgazda 1— 2—3, ha pedig több rézgálicra volt szüksége, akkor 5—10 pengős egyéb bevásárlást eszközölt lése 1939 augusztus 2-án, ëzerdan. 407 nála. (Felkiáltások középen: Disznóság!) Azt hiszem, felesleges megjegyeznem, hogy ez a cég nem volt keresztény. (Zaj. — Egy hang a szélső­baloldalon: Visszaélés!) Ez a cég kazár volt. (Gruber Lajos: Nyugodtan mondja meg, hogy zsidó!) S amikor Bartha Miklós »Kazárföldön« című könyvét olvastuk, amelyet 39 évvel ezelőtt írt meg, de amely most éppen olyan aktuális, mint akkor volt, mondom, amikor ezt a remek munkát olvastuk, rádöbbentünk arra, hogy ez a kazárkérdés még egyáltalában nincsen elin­tézve. {Gruber Lajos: Nyilas beszéd a kormány­párton!) Ezt a kérdést tanulmányozni azonban nem kell a Kárpátaljára mennünk, (Ügy van! Ugy van! jobbfeiőt.), mert hiszçn minálunk is akad nagyon sok olyan példa, nagyon sok olyan visszaélés, amelyet könyörtelenül el kell törülnünk. (Keck Antal: A képviselő ár sem lesz sokáig kormánypárti. — Ellemnnodások jobb felől.) T. Képviselőház! Kezemben van egy má­sik levél, amelyet választókerületem egyik fa­lujából, Baranya megye egyik kis falujából, Ligetről egy Eab Antal nevű kis szatócs in­tézett hozzám. Vádoló jajkiáltás ez a levél. Panaszkodik azért, hogy konkurrense, a másik kereskedő, aki egyben trafikos is, egyben kocs­máros is, egyben mészáros is, egyben vasas is, egyben rőfös is és egyben fűszeres is, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Egyben zsidó is! — Tóth József: Egyben siber is!) az állam mono­pólisztikus termel vényeit is árulja és így min­dent elszív előlük. (Tóth József: Lehet egyben nyilas is! — Keck Antal: Ez szellemes volt! — Mozgás.) Tanácsot kér tőlem, hogy mit csi­náljon. Én ezt a kérdést azért hoztam ide, mert még nagyon sok Rab Antal van a mi orszá­gunkban. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De nemcsak ezért hoztam ide, hanem idehoztam ezt a kérdést azért is, mert amikor kimentünk a választóink elé, mi azt hangoztattuk, hogy mindent az ő érdekeikért akarunk megcsi­nálni. Idehoztam ezt a kérdést, miután láttuk és tapasztaljuk az interpellációs napokon egy­másután azt, hogy azokat a bajokat, amelye­ket mi csendben, közvetlenül a miniszter urak­hoz fordulva el tudunk intézni, az ellenzék úgy intézi el, hogy él az interpellációs jogá­val (Tóth József: Visszaél! — Keck Antal: Hogyan lehet azzal visszaélni?) és azt a lát­szatot akarja kelteni az ország közvéleménye előtt, hogy a nép érdekedért csak az ellenzék dolgozik. (Boér Ágoston: így van szó szerint!) Antiszemitizmust mi nem fogunk mástól ta­nulni. Húsz év óta hirdetem az aritiszeraitiz­^nust (Ügy van! Ügy van! — Tam jobbfelől.) és nemcsak hirdetem, hanem igyekezem cse­lekedni is. Ezért kívántam ezt a kérdést ide­hozni, mert különben el tudtam volna ezt az aránylag kis kérdést intézni közvetlenül a mi­niszter úrral is. Meg vagyok róla győződve, hogy amikor a miniszter úrhoz fordulok ezzel a kérdéssel, nyitott ajtókat döngetek. Nyitott ajtókat dön­getek, amikor arra kérem a miniszter urat, hogy a monopólisztikus termeivényekkel és termékekkel űzött ilyen f visszaélése­ket >a legkönyör telén ebb módon torolja meg. (Helyeslés jobbfelől és középen. — Tóth József: Meg is fogja!) és tisz­títsa meg a tisztességes magyar kereskedel­met ezektől a vérszopó kazároktól. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Boér Ágoston: így kell interpellálni! — Kcck Antal: Itt is elhangzott 63*

Next

/
Oldalképek
Tartalom