Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
Az országgyűlés képviselőházának 18. i veszem tudomásul, hogy a miniszterelnök úrnak ez a kérdés, úgy látszik, nem szívügye, mert az a meggyőződésem, hogy megérdemel öt percet az, hogy az ország színe előtt végre ő nyilatkozzék. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Nagyon fölényesek a földkérdésben. Nyilatkozzék a flniniszterelnök úr, ne menjen folyton cserkészni, tessék idejönni, (Állandó zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földművelésügyi miniszter úrnak a miniszterelnök úr nevében Matolesy Mátyás képviselő úr 10. ezámú interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! — Nem!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Stitz János képviselő úr interpellációja a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter úrhoz» Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Tudomásomra jutott az, hogy egyes cégek a rézgáli cot csak úgy hajlandók szétosztani 1—2 kg-ként, ha a gazdaközönség 1—2 pengőért egyéb árut is vásárol. Kérem a miniszter urat, torolja meg a nyivánvaló visszaélést.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a sző. Slitz János: T. Képviselőház! A jó Isten hazánkramosolygó áldása ezidén igen nagy gyümölcs- és búzatermésben nyilvánult meg. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Határozott és szép ígéret volt az, amellyel ia szőlő- és gyümölcstermelés biztatott bennünket. 1 A hosszú esőzések után bekövetkezett kánikula, azután az esőzések által lemosott három-négyszeri permetezés, továbbá a mi megyénkben a kivándorlás és a kiszökdösés folytán előállott munkáshiány következtében azonban katasztrofális helyzet állott elő, amennyiben bekövetkezett a peronoszpóra veszélye. Mindenki előtt közismert az, hogy peronoszpóra ellen védekezni a rézgálicos permetezéssel lehet. Tudjuk azonban, hogy olyan időket élünk, amikoi a réz felhasználásánál az államnak úgy kell takarékoskodnia, hogy rézgálicra csak annyit fordíthat, amennyi múlhatatlanul szükséges és ezért amikor hirtelen ötödször is kellett volna permetezni, hirtelen kifogyott a készlet. JEz azután okot adott arra, hogy olyan suttogás és olyan vélemény terjedt el, hogy a rézgálic, amelyet később azután a nagykereskedők rendelkezésére bocsátottak, ez a rézgálic nem bír elég magas hatóanyaggal. Egyik igen t. képviselőtársam ebben a kérdésben be is jegyzett interpellációt, azonban törölte azt, nyilván azért, mert ugyanarra az álláspontra helyezkedett, amelyre én. En ugyanis hosszasan és főleg nagyon sok mmtat megelemezve, igenis megállapítottam, hogy a mostani rézgálic kifogástalan. Igen nagy viszszaéléot volt ellenben alkalmam tapasztalni a rézgálic elosztásával kapcsolatban. Az egyik helyen megtörtént az, hogy ezt az amúgy is monopólisztikus helyzetet, amelyet egyes nagykereskedők élveztek, ezek az emberek kihasználták. , Itt van a kezemben egy hivatalosan telvett jegyzőkönyv, amely bizonyítja azt, hogy 1—2 kg-ként csak úgy volt hajlandó ez a nagykereskedő cég a rézgálicot eladni, ha a kisgazda 1— 2—3, ha pedig több rézgálicra volt szüksége, akkor 5—10 pengős egyéb bevásárlást eszközölt lése 1939 augusztus 2-án, ëzerdan. 407 nála. (Felkiáltások középen: Disznóság!) Azt hiszem, felesleges megjegyeznem, hogy ez a cég nem volt keresztény. (Zaj. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Visszaélés!) Ez a cég kazár volt. (Gruber Lajos: Nyugodtan mondja meg, hogy zsidó!) S amikor Bartha Miklós »Kazárföldön« című könyvét olvastuk, amelyet 39 évvel ezelőtt írt meg, de amely most éppen olyan aktuális, mint akkor volt, mondom, amikor ezt a remek munkát olvastuk, rádöbbentünk arra, hogy ez a kazárkérdés még egyáltalában nincsen elintézve. {Gruber Lajos: Nyilas beszéd a kormánypárton!) Ezt a kérdést tanulmányozni azonban nem kell a Kárpátaljára mennünk, (Ügy van! Ugy van! jobbfeiőt.), mert hiszçn minálunk is akad nagyon sok olyan példa, nagyon sok olyan visszaélés, amelyet könyörtelenül el kell törülnünk. (Keck Antal: A képviselő ár sem lesz sokáig kormánypárti. — Ellemnnodások jobb felől.) T. Képviselőház! Kezemben van egy másik levél, amelyet választókerületem egyik falujából, Baranya megye egyik kis falujából, Ligetről egy Eab Antal nevű kis szatócs intézett hozzám. Vádoló jajkiáltás ez a levél. Panaszkodik azért, hogy konkurrense, a másik kereskedő, aki egyben trafikos is, egyben kocsmáros is, egyben mészáros is, egyben vasas is, egyben rőfös is és egyben fűszeres is, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Egyben zsidó is! — Tóth József: Egyben siber is!) az állam monopólisztikus termel vényeit is árulja és így mindent elszív előlük. (Tóth József: Lehet egyben nyilas is! — Keck Antal: Ez szellemes volt! — Mozgás.) Tanácsot kér tőlem, hogy mit csináljon. Én ezt a kérdést azért hoztam ide, mert még nagyon sok Rab Antal van a mi országunkban. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De nemcsak ezért hoztam ide, hanem idehoztam ezt a kérdést azért is, mert amikor kimentünk a választóink elé, mi azt hangoztattuk, hogy mindent az ő érdekeikért akarunk megcsinálni. Idehoztam ezt a kérdést, miután láttuk és tapasztaljuk az interpellációs napokon egymásután azt, hogy azokat a bajokat, amelyeket mi csendben, közvetlenül a miniszter urakhoz fordulva el tudunk intézni, az ellenzék úgy intézi el, hogy él az interpellációs jogával (Tóth József: Visszaél! — Keck Antal: Hogyan lehet azzal visszaélni?) és azt a látszatot akarja kelteni az ország közvéleménye előtt, hogy a nép érdekedért csak az ellenzék dolgozik. (Boér Ágoston: így van szó szerint!) Antiszemitizmust mi nem fogunk mástól tanulni. Húsz év óta hirdetem az aritiszeraitiz^nust (Ügy van! Ügy van! — Tam jobbfelől.) és nemcsak hirdetem, hanem igyekezem cselekedni is. Ezért kívántam ezt a kérdést idehozni, mert különben el tudtam volna ezt az aránylag kis kérdést intézni közvetlenül a miniszter úrral is. Meg vagyok róla győződve, hogy amikor a miniszter úrhoz fordulok ezzel a kérdéssel, nyitott ajtókat döngetek. Nyitott ajtókat döngetek, amikor arra kérem a miniszter urat, hogy a monopólisztikus termeivényekkel és termékekkel űzött ilyen f visszaéléseket >a legkönyör telén ebb módon torolja meg. (Helyeslés jobbfelől és középen. — Tóth József: Meg is fogja!) és tisztítsa meg a tisztességes magyar kereskedelmet ezektől a vérszopó kazároktól. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Boér Ágoston: így kell interpellálni! — Kcck Antal: Itt is elhangzott 63*