Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-18

Az országgyűlés képviselőházának IB. ülése Ï9S9 augusztus 2-án, szerdán. 3Ô1 min don egyes folyó el vau iszaposodva, részben azért is, mert a Felvidéken igen sok erdőt kivágtak. Egy tavaszi olvadás alkalmával, de egy erősebb nyári záporeső után is a hegyekről hirtelen ömlik le a vízmennyiség a hölgyekbe, magával ragadva az iszapot, ami azután a folyó medrében lerakódik. A Zagyvánál is ez a helyzet, de ez a helyzet a Sajónál és elsősorban a Rimánál. A kérdés megoldására különféle utak és eszközök állanak rendelkezésre. Az állam újabban bevezette a kötelező muiikaszolgáltatást és én a honvédelmi miniszter úrral érintkezésbe fogok lépni, mert ennek a munkaszolgáltatásnak a segítségével renalem, hogy az ilyen vízszabályozási kérdoseket olcsóbban lehet majd megoldani. (Szeder Fe

: reiw: A kubikosok is el tudnák azt vegezm rendesen!) Elnök: Csendet kérek! vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: Rá kívánok térni még a felvetett speciális kérdésre. A Zagyva folyó az 1885. évi XXIII. te. értelmében nem tartozik az állami szabályozással fenntartandó vízfolyások közé és így a meder és part fenntartása a parti birtokosoknak lenne a kötelessége. Ez azonban olyan nagy terhet ró a parti birtokosokra, illetőleg az érdekeltekre, hogy már az 1931:

XV. te. megváltoztatta ezt, amennyiben lehetővé tette, hogy az ilyen folyóknál az érdekeltek 50 százalék segélyt vagy kölcsönt kaphatnak. Sajno&, a legutóbbi, az 1988—39. évi költségvetés csak 285.000 pengő összeget állapított meg, amely összeg feltétlenül kevés a kérdés megoldására és így ezt a kérdést sem lehetett eddig megoldani. Általában az egész vízrendészeti és vízszabályozási kérdést véleményem szerint költségvetésen kívüli hitellel kell elintézni és akkor fokozatosan, pár éves programokkal az egész kérdést szisztematikusan, tervszerűen meg lehet oldani. Ami speciálisan a Zagyva-kérdést illeti, a miskolci kultúrmérnöki hivatalt utasítottam, hugy vizsgálja felül a kérdést. Azt hiszem, hogy a Zagyva egy részének, legalább is a legveszélyeztettebb részének e szabályozását körülbelül 500.000 pengős költséggel, — amely költség vetésen kívüli hitellel viselné — el lehetne intézni. Remélem, hogy az egész magyar gazdatársadalom érdekeit szem előtt tartva, a kérdést meg fogom tudni oldani. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. vitéz Takách-Tolvay József: T. Ház! A miniszter úr válaszát köszönettel tudomásul veszem. Bátor vagyok megjegyezni, hogy beszédemben készakarva nem említettem a kötelező munkaszolgálatot, sőt kerületemben tájékozódva a kérdés felől, magam is ez ellen voltam bizonyos értelemben, mert esetleg az ottani szegény munkások kenyerét vehetnénk el. (Szeder Ferenc: Sok a kubikos!) A kötelező munkaszolgálatot a balatoni nádas 'kiirtásánál és más ilyen közérdekű munkánál örömmel üdvözlöm, de ott, ahol olyan sok a munkanélküli, mint különösen a Jászságban, a kötelező munkaszolgálatot, amennyire csak lehet, lehetőleg ne alkalmazzuk. A miniszter úr válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja a belügy- és az igazságügy miniszterhez — a gyülekezési jog rendezetlensége és megsértése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Hajlandók-e a miniszter urak megfelelő intézkedést tenni az úgynevezett szabadságjogoknak, különösen a gyülekezési, stb, jogok egységes törvényben leendő szabályozásárai« (Szeder Ferenc közbeszól.) Elnök: Özeder Ferenc képviselő urat kérem, maradjon csendbenMocsary Ödön jegyző (tovább olvassa): »Törtent-e mtezkeues, vagy hajlanduk-e a miniszter urak intézkedni aüüan az irányban, hogy <a gytuekezesi jognál a pártpolitikai szempontok terjesen i'éire tetessenek es az egyes tenytegesen eloiorduio esetekben a gyülekezési kerelimeK kizárólag es tisztán rendészeti szempontból biraHassanak ei a pártpolitikai szempontok teljes iéiretetelével? Hajlandó-e a belügyminiszter úr odahatni, hogy az illetékes hatóságok az országgyűlési képviselőknek az ország népével gyűie»ek formájában való szabad érintkezését ne akadályozzák és hajlandó-e az egész országban è tekintetben uralkodó, a visszacsatolt területen is, visszás áhapotokat megszüntetni <a nem szórványosan, lianem következetesen eiöforduit tényleges esetekre való különös tekintettel.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! (Taps a szélsobaloídalon.) Nagyon sajnálom, hogy a belügyminiszter úr nincs jelen ennél az interpellációnál, mert közérdek az, hogy a szólás-, ia gyülekezési, az egyesüiési szabadság és az írás joga megillessen minden magyar állampolgárt. De ez nemcsak közérdek és pártonfelüli érdek, hanem a szentistváni magyar birodalmi gondolatnak is egyik fontos pillére az állami jogszerűség fenntartása, nemcsak itt benn való hirdetése, hanem a trianoni határokon túl vaió publikálása is annak, hogy mi, Magyarország jogállam vagyunk és nemcsak egy pártnak nemcsak a kormányzatnak, nemcsak egy rendszernek van joga élni, szólni és gyülekezni ebben az országban, hanem minden állampolgárnak. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Az 1848 : III. te, amely itt *az angol parlamentarizmust meghonosította, megfeledkezett arról, hogy ezzel az idegenből idehozott parlamentarizmussal, ezzel az importeszmével behozta ide a többségi elv unalmát és a többségi elv uralma olyképp módosult és úgy alakult a jogfejlődés is az idők folyamán, hogy a többségi párt mindig csak azt nézi, hogy erkölcsi és jogi alapja meglegyen a többséghez és ennek fenntartása érdekében ezeket az elsőrendű állampolgári jogokat a kormányzati rendszer a közigazgatás útján legnagyobb mértékben a párt szolgálatába állítja. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Az interpellációs idő rövidsége miatt, amelyet az új házszabályrevizió még rövidebbre fog fogni, csak néhány tényleges konkrét példával fogom illusztrálni azokat az intézkedéseket, amelyek a kormányzat és a közigazgatás elhatárolásának hiánya követ61*