Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-4

Az országgyűlés képviselőházának 4. i a vízszolgáltatás jobban szabályozható és nem­csak az öntözést, hanem egyidejűleg a hajózást is szolgálják, ennek következtében sokkal job­bak és valószínű olcsóbbak is nemcsak a meg­építésben, hanem különösen a használatban. Az öntözés lehetővé fogja tenni, hogy az Alföl­dön egyebet is termeljünk, mint ma, hogy éppen az Alföldnek azon a részén, ahol a szán­tóföldnek körülbelül 73—75 százaléka búzával és kukoricával van bevetve, takarmányt is ter­meljünk, de egyszersmind a jelenleg termelt növényeknek, jelesen a kukoricának a hozamát is állandóbbá, termelését biztosabbá tegyük. Ezért a Kárpátalja elfoglalása után azonnal, talán két hétre rá, megkezdtük az ott külön­ben topográf jailag már régen kitervezett víz­gyűjtő medencék helyének geológiai tanulmá­nyozását a közetek ellenállóképessége és egyéb ilyen vonatkozások szempontjából. Amint ezzel megvagyunk, következik^ a technikai előkészület, a technikai megépítés kitervezése, amellyel azonban, miután a helyet már megtaláltuk, egyidejűleg haladhat a völgyzáró gátak kőanyagának kitermelése, ami Kárpátalja népének már meglehetősen nagy munkaalkalmat fog szolgáltatni. Hogy meny­nyit, azt most így nem tudnám meghatározni, mert ez attól függ, hogy egy, két, vagy három völgyzáró gátat kezdünk-e az elején megépí­teni. Valószínű, hogy az első völgyzáró gát a Tarackon fog épülni, amely a legcsapadék­dúsabb területen van és ahonnan a legnagyobb vízmennyiséget fogjuk a legkönnyebben és aránylag legolcsóbban nyerni. A kormányzat különösen kíván gondos­kodni a kisebb gazdasági ágaknak, a gyümölcs­termelésnek, a méhészetnek, a kertészetnek fej­lesztéséről. A kertészeti iskolákat már emlí­tettem. Különös súlyt^ kell helyeznünk arra, hogy a mi magyar klímánk sajátosságát ki­használjuk. A magyar gyümölcs és vetemény vitamindúsabb mint akár a tőlünk északra, akár a tőlünk keletre és részben a tőlünk délre termelt gyümölcsök is, bár délen más gyümöl­csöket termelnek, mint itt. A gyümölcsterme­lés fejlesztése és egyéb vonatkozásban való javítása gondoskodásunk tárgya, azonkívül az is, hogy megfelelő reklámot csináljunk külföl­dön a magyar gyümölcsnek és veteménynek, (Helyeslés.) hogy különös sajátosságaik a kül-' földön felismertetvén, ahol a leginkább ver­senyképesek, mondjuk például a gyermekszo­bák asztalán, érvényesülhessenek más, talán kellemükben szebb gyümölcsökkel szemben. A kormány gyümölcscsomagolókat állít fel. Ez folyamatban van. A másodosztályú gyümöl­csök részére aszaló- és mustkészítő intézmé­nyeket is állítunk fel. A trianoni szerződés egykor virágzó szőlő­gazdaságunkat is válságba sodorta. Bizonyos enyhülés már volt ezen a téren, de szeretném itt hangsúlyozni, hogy a hegyközségi törvény módosításával szeretnénk ezen a helyzeten még jobban könnyíteni, különösen az Alföldön. (Helyeslés.) Az anyaország mai 380.000 ka­tasztrális holdnyi szőlőterülete a Felvidék hozzácsatolásával nem sokkal, valami 16.000 holddal növekedett. A hegyközségi törvénynek a^ szőlőtelepítésre vonatkozó tiltó rendelkezé­sét szeretnők itt és az alföldi immúnis homok­területeken hatályon kívül helyezni. (Helyes­lés.) Olyan területen tehát, amelyek más művelési ágakra gazdaságosan alig használha­tók ki. E tekintetben amennyiben mégis sza­bályozni kellene a területeket, vagy mennyi­ségeket, leginkább a nagy családdal bíró kis­KÉPVISELŐHÁZí NAPLÖ Ï, ilése 1939 június 19-én, hétfőn. 23 exisztenciákra kell különös tekintettel lenni. (Elénk helyeslés.) A rét- és legelőgazdálkodás javítására is nagy gondot kívánunk fordítani mind az anya­országban, mind a visszakerült területeken, ahol — amint azt magam is tapasztaltam pél­dául Kárpátalján — a rétek és a legelők na­gyon el voltak hanyagolva az előbbi rezsim alatt. Ezeknek feljavítása egyik első kötelessé­günk. Ezekre is különös tekintettel lesz a föld­mívelésügyi kirendeltség, amelyet a földmí­velésügyi miniszter úr most állított fel, amely most kezdi meg működését és amely ugyan­olyan, mint amilyet Darányi Ignác létesített annakidején. Be kívánom kapcsolni ezekbe a munkála­tokba a kötelező munkaszolgálatot is, (Helyes­lés.) az olyan munkáknál, amelyekkel az álta­lános munkapiacot nem érintjük és nem oko­zunk versenyt vele a magyar munkásnak. (He­lyeslés.) Bizonyos olyan munkákat végeztetünk el velük, — példának okáért nagy területek digózását — amelyeknek rendes munkával való elvégzésére kilátásunk nem igen van, legalább is belátható időn belül. Öntözhetővé fog válni, — az előbb már az öntözésről beszéltem — kö­rülbelül 400.000 kat. hold a most már majdnem kész tiszafüredi öntözőrendszer 46 kilométeres főcsatornája által. A földmívelésügyi miniszter úr a tenyész­állatok javítására kíván különös gondot fordí­tani, tenyészállatok kedvezményes kiosztásá­val, aminek érdekében már sok mindenféle in­tézkedés történt. Azt hiszem, számszerű adatok­kal is tudok szolgálni. Az egész ország terüle­tén, — a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeket megkülönböztetett elbánásban ré­szesítve — 2500 tenyészbikát, 2000 tenyészkant, 1200 tenyészkost, 20.000 tenyészbaromfit, 1,000.000 napos csirkét, nagyszámú anyatehenet, kocát, anyajuhot kíván a földmívelésügyi miniszter úr a tenyészet javítására szétosztani. Az állat­tenyésztés fejlesztése érdekében azután meg­felelő szakembereket és szakintézményeket kí­vánunk különösen a visszacsatolt területek gazdaközönségének rendelkezésére bocsátani. (Helyeslés.) Odafenn, Kárpátalján az egykori montafoni tenyészet meglehetősen vissza­hanyatlott. Ennek feljavítását, újra talpraállí­tását is hamarosan keresztül kell vinni. (Keck Antal: A földreformot nem akarják megcsi­nálni?) "A homokbuckás területeknek a forga­tással kapcsolatos planirozását is a munkaszol­gálat kapcsán kívánjuk keresztülvinni, vala­mint a szíktalaj-javítást is. Különösen Szolnok és Bihar vármegye területén kezdjük meg ezt a munkát. A rét- és legelő megjavításáról szólva elsősorban is a közös és közlegelöket kell meg­javítanunk. A visszacsatolt felvidéki és kárpát­aljai területeken pedig az egyébként meglehető­sen elhanyagolt állapotban lévő köz- és közös­legelők rendezetlen jogviszonyait is sürgősen rendeznünk kell, hogy azután a gazdasági munkához hozzáláthassunk. A minőségi gabonatermelés előmozdítására most fog épülni az első keverő tárház Szolno­kon; a Felvidéken és Kárpátalján meglehetősen sok ilyen tárháziat találtunk, de ugyanilyen tárházaknak az ország többi területén való ki­építése is fontos feladatunk lesz, A marhavásárlási és hízlalási intervenciós akciókat folyamatba tette a földmívelésügyi miniszter úr. Különös gondot kívánunk fordí­tani állattenyésztésünk jÖvedeLmezőségének ki­fejlesztésére. Szerencsére sükerült az Olaszor­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom