Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-17

Az országgyűlés képviselőházának 17. ülése 1939. évi augusztus h<5 1-én, kedden, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Ivády Béla országgyűlési képviselő indítványa a házszabályok átvizsgálása céljá­ból kiküldendő 40 tagú bizottságra vonatkozólag. — A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztésé­ről rendelkező 1879 : L. t.-c. kisgészítéséról és módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Gergelyffy András előadó, Gruber Lajos, Malasits Géza, Benkő Géza, Mosonyi Kálmán, gr. Esterházy Móric, Budinszky László, Rassay Károly, Vájna Gábor, Meizler Károly, vitéz Keresztes-Pischer Ferenc belügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének .hitelesítése. A kormány részéről jelen van: vitéz Keresztes~Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el. Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Mo­osáry Ödön, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Nagy Ferenc, a javaslatok ellen fel­szólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolczy Hugó jegyző urakat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy legkö­zelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli választ fog adni Csoór Lajos képviselő úrnak a hegyközségi törvény módosítása tárgyában előterjesztett interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az Ivády Béla képviselő úr által a házszabályok átvizsgálása céljából benyújtott és tegnapi ülésünkön meg­indokolt indítványának tárgyalása. Kíván valaki az indítványhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Ivády Béla képviselő úr indítványát magukévá tenni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadja. A ki­küldendő bizottság megválasztására nézve na­pirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak elő­terjesztést tenni. Napirend szerint következik az 1879. évi L. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. (írom. 33., 35. sz.) (Rátz Kálmán: Kossuth Lajos ellen hozták ezt a törvényt! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Most meg mi ellenünk!) Gergelyffy András előadó urat illeti a szó. Gergelyffy András előadó: T. Képviselő­ház! A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. t.-c. kiegé­szítéséről és módosításáról kíván rendelkezni a mai kor követelményeinek és igen fontos KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. nemzetvédelmi szempontoknak megfelelő mó­don a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat, amelyet a közjogi bizottság által elfogadott szövegében van szerencsém a t. Képviselőház előtt ismertetni. Mindenekelőtt felvetődik az a kérdés, t. Ház, vájjon fennforog-e a szükségszerűsége an­nak és időszerű-e, hogy a törvényhozás az ál­lampolgársági jog újabb szabályozásának kér­désével foglalkozzék? Hiszen az állampolgárság szinte veleszületett joga az embernek, azt lehet mondani, olyan fundamentális emberi jog, amely minden embert szükségképpen megillet, aki valamely társadalomnak, illetőleg a társa­dalom legfejlettebb alakjának, valamely állam­szervezetnek a tagja. Alapjog tehát, amelyhez nyúlni, amelyet megbolygatni talán nem is volna szabad, mert forrása ez az államszerve­zetben élvezhető minden egyéb emberi jognak. Ha azonban tekintetbe vesszük, t. Ház, hogy az állampolgárság nem pusztán alaki szempontból jelenti az egyénnek valamely ál­lamhoz való tartozását, hanem ezen túlmenő­leg a jogoknak és kötelességeknek komplexu­sát magánbanfoglaló olyan jogviszony az ál­lam és az egyén között, amelyben az egyént nemcsak formai jogszabályok, hanem mély etikai és érzelmi kötelékek is fűzik az állam­hoz, akkor könnyen érthetővé válik, t. Ház, hogy az ilyen jogviszonynak időről-időre való újabb szabályozására, igenis, szükség van. Szükség van erre azért, mert az idők válto­zásával, a korszellem átalakulásával változ­nak az állampolgári jogok, változnak az ál­lampolgári kötelességek is és így természet­szerűleg ezekhez a változásokhoz igazodva újabb szabályozásra szorulnak azok a krité­riumok is, amelyekhez az állampolgársági jog élvezésének a lehetősége kötve van és amely kritériumok az állampolgársági jog birtoko­lásának előfeltételeit minden körülmenyek kö­zött megszabják. És miként a jognak általában, úgy a ma­54

Next

/
Oldalképek
Tartalom