Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-17
Az országgyűlés képviselőházának 17. ülése 1939. évi augusztus h<5 1-én, kedden, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Ivády Béla országgyűlési képviselő indítványa a házszabályok átvizsgálása céljából kiküldendő 40 tagú bizottságra vonatkozólag. — A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről rendelkező 1879 : L. t.-c. kisgészítéséról és módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Gergelyffy András előadó, Gruber Lajos, Malasits Géza, Benkő Géza, Mosonyi Kálmán, gr. Esterházy Móric, Budinszky László, Rassay Károly, Vájna Gábor, Meizler Károly, vitéz Keresztes-Pischer Ferenc belügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének .hitelesítése. A kormány részéről jelen van: vitéz Keresztes~Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el. Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Moosáry Ödön, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Nagy Ferenc, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolczy Hugó jegyző urakat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli választ fog adni Csoór Lajos képviselő úrnak a hegyközségi törvény módosítása tárgyában előterjesztett interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az Ivády Béla képviselő úr által a házszabályok átvizsgálása céljából benyújtott és tegnapi ülésünkön megindokolt indítványának tárgyalása. Kíván valaki az indítványhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Ivády Béla képviselő úr indítványát magukévá tenni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadja. A kiküldendő bizottság megválasztására nézve napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az 1879. évi L. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 33., 35. sz.) (Rátz Kálmán: Kossuth Lajos ellen hozták ezt a törvényt! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Most meg mi ellenünk!) Gergelyffy András előadó urat illeti a szó. Gergelyffy András előadó: T. Képviselőház! A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról kíván rendelkezni a mai kor követelményeinek és igen fontos KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. nemzetvédelmi szempontoknak megfelelő módon a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat, amelyet a közjogi bizottság által elfogadott szövegében van szerencsém a t. Képviselőház előtt ismertetni. Mindenekelőtt felvetődik az a kérdés, t. Ház, vájjon fennforog-e a szükségszerűsége annak és időszerű-e, hogy a törvényhozás az állampolgársági jog újabb szabályozásának kérdésével foglalkozzék? Hiszen az állampolgárság szinte veleszületett joga az embernek, azt lehet mondani, olyan fundamentális emberi jog, amely minden embert szükségképpen megillet, aki valamely társadalomnak, illetőleg a társadalom legfejlettebb alakjának, valamely államszervezetnek a tagja. Alapjog tehát, amelyhez nyúlni, amelyet megbolygatni talán nem is volna szabad, mert forrása ez az államszervezetben élvezhető minden egyéb emberi jognak. Ha azonban tekintetbe vesszük, t. Ház, hogy az állampolgárság nem pusztán alaki szempontból jelenti az egyénnek valamely államhoz való tartozását, hanem ezen túlmenőleg a jogoknak és kötelességeknek komplexusát magánbanfoglaló olyan jogviszony az állam és az egyén között, amelyben az egyént nemcsak formai jogszabályok, hanem mély etikai és érzelmi kötelékek is fűzik az államhoz, akkor könnyen érthetővé válik, t. Ház, hogy az ilyen jogviszonynak időről-időre való újabb szabályozására, igenis, szükség van. Szükség van erre azért, mert az idők változásával, a korszellem átalakulásával változnak az állampolgári jogok, változnak az állampolgári kötelességek is és így természetszerűleg ezekhez a változásokhoz igazodva újabb szabályozásra szorulnak azok a kritériumok is, amelyekhez az állampolgársági jog élvezésének a lehetősége kötve van és amely kritériumok az állampolgársági jog birtokolásának előfeltételeit minden körülmenyek között megszabják. És miként a jognak általában, úgy a ma54