Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-14

320 Az országgyűlés képviselőházának kodni, mert különbem kénytelen leszek crendreutastani. (Helyeslés jobb felől.) Ilovszky János: Méltóztassék elhinni, mélyen t. túloldal, amikor a 13. §. lehetővé teszi, hogy a részletügyletek szabályozásánál más ipari cikkekre is tág értelemben kiterjeszthessék a törvény hatályát, akkor az igazságügyminiszter úr azokat az óvatos lépéseket _ teszi meg, amelyeket a kereskedelemben tenni kell, mert kereskedelmünket úgy kell átállítani, hogy ebből az ország egyetemes érdeke kárt ne szenvedjen. (Helyeslés jobb felől és a középen.) Ha tehát imst ebben az értelemben hozzák meg a javaslatot, ez egy 50 esztendővel ezelőtt felvetett idieának megvalósítása és én bízom abban, hogy az igazságügyminiszter úr, ha látja, (Keck Antal: Húsz év múlva belátja!) hogy más cikkekre is ki kell terjeszteni a részletügyletekre vonatkozó könnyítéseket, ezt keresztül is fogja vinni. Nagyon kérem a t. túloldalt, ma, amikor a keresztény kereskedelem is kezd olyan irányban fejlődni, hogy részletügyleteket le tud bonyolítani, ne méltóztassék követelni ezeket a túlzott megszigorításokat, mert akkor a kezdő, részletügyletekkel foglalkozó keresztény kereskedelmet is tönkretennénk. Egyébként pedig azt kérem, mélyen t. Képviselőiház, hogy amikor a kereskedelem képesítéshez kötésének kérdésében a törvényjavaslat már elkészült, (Rassay Károly: Érettségiveit!) akkor kívánatos, hogy abba a törvénytervezetbe bevegyék mindazokat a szabályozásokat, amelyeket az urak a túloldalon az imént hangoztattakMély tisztelettel kérem, méltóztassék elfogadni ezt a javaslatot, mert ez határozott haladás abban az irányiban, amelyet követni akarunk, hogy a vevő ne járjon rosszul, határozott haladás abban az irányban, hogy a részletügyletekkel való foglalkozás átkerüljön a keresztény kezekbe, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Zsidó üzletvezetővel?) de egyben — mivel én itt elsősorban kereskedőnek érzem magam — kérem, ne méltóztassék a túloldalon az egész kereskedelemről olyan módon nyilatkozni, mint ahogyan az imént Keek igen tisztelt képviselőtársam nyilatkozott, (Kóródy Tibor: Ahogyan nem nyilatkozott!), mert a kereskedelmet iparkodunk átállítani és igenis, át is fogjuk állítani az egész vonalon abba az irányba, amelyet ma a nemzet érdeke tőlünk^ magyaroktól, megkövetel. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Gruber Lajos: A kikeresztelkedett zsidókat megtűrte a Baross-Szövetség! S akinek zsidó üzletvezetője volt!). Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz általánosságban hozzászólni'? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A javaslat ellen felszólaló utolsó ellenzéki képviselő úr azt mondta, hogy az idők jelét látja abban, hogy a javaslat védelmére a többségi párt részéről senki sem jelentkezett. Engedelmet kérek, olyan felszólalásokkal, amilyen ez a felszólalás, Keck t. képviselőtársam felszólalása volt, aki arról szólt, hogy »az egész ország végeigyengülésSben fetreng«, aki azt mondotta, hogy leülése 1939 július 28-án,pénteken. »három és félmillió agrár-proletár éhezik«, aki azt kívánta, hogy »olyan javaslatot terjeszszünk elő, amely egyszersmindenkorra az öszszes közgazdasági, nemzetgazdasági kérdéseket kedvezően, a széles néprétegek javára megoldja«, ilyen felszólalásokkal komolyan vitába szállni nagyon nehéz. {Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon — Rátz Kálmán: De miért? — Gruber Lajos: Tessék megfelelni rá!) Be azt hiszem, <t- Ház, a szemrehányás nem is helytálló, mert hiszen a többségi párt részéről három felszólalás történt és az előadó úr rendkívül részletesen és behatóan fejtette ki ennek a kérdésnek történelmi múltját (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Egy hang a jobboldalon: Szakszerűen!), a javaslat jelentőségét és célját és az abból származó előnyöket is. Ugyanilyen igen alapos és beható felszólalás volt Bocsáry t. képviselőtársunk felszólalása és nagyon alapos és széleskörű felszólalás volt az utolsó felszólalás is, amelyet most a vita végén hallottunk. (Egy hang a szélsőbáloldalon: És Mosonyiéf) Ezek a felszólalások, amelyek pártunk részéről elhangzottak, valamint a törvényjavaslat indokolása, amely mindenki előtt ismeretes, tulajdonképpen már valóban szükségtelenné is teszi azt, hogy a javaslatot a t. Ház előtt tovább védelmezzem. (Ügy van! jobbfelől) Nem is fogok arra vállalkozni, hogy a javaslatot újból rendszeresen a t. Ház elé tárjam és annak összes indokait felhozzam. Csak arra fogok szorítkozni, hogy megerőtlenítsem azokat az ellenvetéseket, amelyek elhangzottak vagy legalább is az ellenvetéseknek azt a részét, amellyel kívánatos és helyes vitába szállni. Mindenekelőtt arra mutatok rá, hogy a javaslat elkészítésénél két szempontot kellett figyelembe vennünk és két szempont irányított bennünket. Az egyik az, hogy a visszaéléseket, amelyek kétségtelenül fennforognak a részletügyletek terén és amelyek annyi kárt okoztak éppen a szegény néprétegeknek, lehetőleg megszüntessük. A másik szempont azonban, amelyre figyelemmel kellett lennünk, az, hogy ne olyan rendszabályokat alkossunk, amelyek a részletügyletet egyszerűen lehetetlenné teszik, amelyek elveszik a kedvét a kereskedőnek attól, hogy részletre egyáltalán eladjon, vagy lehetetlenné teszik ilyen részletügylet kötését, mert hiszen a széles néprétegeknek érdeke, hogy a részletügylet, mint lehetőség, megmaradjon, hogy lehetséges legyen részletügyletek útján árukat beszerezni. Zimmer t. > képviselőtársam kifogásolja, hogy ezzel a javaslattal, ha ez törvényerőre emelkedik, most már törvényes alapon legitimitást adunk az árurésizlet-üzletnek. Èz a kijelentése úgy hangzik, mintha eddig árurészlet-ügyletet nem lehetett volna kötni, holott azt hiszem, ő is és az egész t. Ház is tisztában van vele, hogy árurészlet-ügyletet eddig is lehetett kötni és ez a javaslat éppen azért került most a Ház elé, mert teljesen szabadon, úgyszólván minden korlát nélkül lehetett ilyen árurészletügyletet kötni és mert ezek a jelenlegi jogunk szerint köthető részletügyletek sokszor káros eredményeket idéztek elő. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Káros tényezőknek minősítette!) T. képviselőtársamnak másik kifogása az volt, hogy miért csak három árura vonatkoztatja maga a javaslat a benne foglalt szabályokat! Azon az elvi állásponton állottunk, hogy olyan árukat vegyünk (bele magában a javaslatba, amelyeket széles néprétegek szereznek