Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-14

304 Az országgyűlés képviselőházának ládi élet békéjét is érintő tiltakozása, még- a leghelyesebben teszi az árurészletügylet vevője, ha minden ellenkezés nélkül viseli az elhamarkodottan megkötött ügylet minden konzekvenciáját. Ezzel a jogi állapottal szemben a törvényjavaslat lényeges módosításokat és újításokat hoz. Kötelező erővel kimondja ugyanis, hogy a tulajdonjog fenntartás, az árurészletügylet egyik legtöbb bonyodalomra okot adó kikötése csak akkor érvényes, ha írásba foglalták és abban a vételár összegét, valamint az egyes részletek fizetésének idejét naptár szerint is meghatározták. De a részletfizetési kedvezmény megvonására és a vevő fizetési késedelmének esetére szóló elállási jog is csak akkor érvényes, ha írásban kötötték ki. Márpedig nem lehet feltételezni, hogy ezek nélkül a kikötések nélkül vagy ezeknek egyike-másika nélkül árurészletügylet létesülhessen, éppen ezért szinte azt mondhatjuk, hogy a törvényjavaslat hatálya alá tartozó árurészletügyletekben a törvény hatálybalépésétől kezdve mindig írásban fogják a felek az árurészletügyletet kötni, erre az esetre pedig a 2. § utolsó bekezdése is érvényesül, amely szerint az eladó köteles a szerződésnek aláírásával ellátott példányát a vevőnek kézbesíttetni, mert amíg az eladó e kötelezettségének eleget nem tett, a vevő megtagadhatja a fizetést. Ezek az intézkedések kétségtelenül emelni fogják az ügyletkötések komolyságát, fokozni fogják a felek jogbiztonságát és az eddiginél nagyobb mértékben teszik leJhetővé, hogy a vevő jogai-és kötelezettségei felől megfelelően tájókozódhassék. Be ezeknél sokkal lényegesebb kikötést tartalmaz a visszalépési joggal kapcsolatban a törvényjavaslat 3. §-a, amely megengedi, hogy a vevő az áru átvétele előtt az ügylettől minden jogi következmény nélkül visszaléphessen, ha erről az elhatározásáról az eladót a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül ajánlott levélben értesíti. Mélyen t. Képviselőház! Aki ismeri a? árurészletlügylettel kapcsolatban felmerül ő baioik természetét, a könnyelmű ügyletkötésekből, beugratásokból származó bajokat, az tudja kellőképpen méltányolni ennek a, rendelkezésnek értékét. Ez a rendelkezés az árurészletügylettel kapcsolatos panaszok- legsúlyosabb bajok iméregfogánpk kiirtására egymagában is alkalmas lehet, hogyha megfelelően átmegy a köztudatba. Még növeli ennek a rendelkezésnek az értékét a javaslat 11. § (1) bekezdésének rendelkezése, amely kiterjed minden részletügyletre, ha a vételár 300 pengőt meg nem halad és a vevő nem kereskedő. Sot, hogy méginkább kiterjesztessék az árurészletügylet vevője javára itt megállapított visszalépési jog bátor vagyok már itt bejelenteni, hogy az együttes bizottságban elhangzottakra tekintettel módomban van olyan indíványt tenni, amely szerint a 11. § (1) bekezdésében foglalt 300 nenarős értékhatár 500 »pengőre emeltessék fel. (Helyeslés.) Ez éppen ennél a rendelkezésnél igen nagy jelentőségű, mert a kisemberek által kötött részlétügyletek legnagyobb részére fog kiterjedni ezáltal ez a visszalépésii jogra vonatkozó általános rendelkezés. (Helyeslés.) Bátor voltam már említeni, hogy az árurészletügyletnek egyik leggyakoribb és legtöbb bonyodalomra okot adó kikötése a tulajdonjog fenntartása, Ez. alatt azt kell érteni, lh. ülése 1939 július 28-án, pénteken. hgy az eladó a vevőnek részletfizetésire eladott és átadott árura ta vételár megfizetéséig fenntartja tulajdonjogát. A mi tárgyunk szempontjából a tulajdonjog fenntartási kikötéssel kapcsolatban annak a bírói gyakorlatban fennálló jogi felfogásnak van jelentősége, amely szerint a tulajdonjog fenntartásával eladott árut az eladó a vételárban marasztaló határozat alapján elrendelt végrehajtás során lefoglalhatja, azt azonban, hogy az eladó a tulajdonjog fenntartásával eladott ingóságokra végrehajtást vezetett és azokat árverésen eladatta, vagy mint árverési vevő megvette, nem lehet az ügylettől való elállásnak tekinteni. Ezt a jogi felfogást az árurészletügyleti vevő szempontjából méltánytalannak és tarthatatlannak tartom. Elméletileg is kifogásolható, hogy az eladó a saját tulajdonában lévő árut lefoglaltassa, elárvereztethesse vagy árverési áron megvehesse és miután mindezekből nem tételezhető fel, hogy az ügylettől elállott volna, nemcsak a kárt, a kötbért és költségeket, hanem még a vételár nem fedezett részét is követelhesse. Valóban ez olyan eset, amikor az eladó magatartása folytán a vevő elveszíti- az árut s emnie'k ellenére vevő nemcsak a vételárat, hanem még különböző járulékokat is megfizetni tartozik. (Csoór Lajos: így ment tönkre sokezer kisember!) Ezen most a törvényjavaslat változtatni kíván, aimennyiben 9. §-ában igen határozottan és rövidén kimondja, hogy az eladó a tulajdonjog fenntartásával eladott árura végrehajtást nem vezethet. Mint méltóztatnak tehát látni, örvendetes rendet teremt az elmondott viszszásság kérdésében. A részletfizetési kedvezmény megvonásának feltételeiről az eladó és a vevő a mostani jog szerint teljesen szabadon tárgyalhat, Az sincs kizárva, hogy kikössék, hogy már a legkisebb késedelem vagy mulasztás is a részletfizetési kedvezmény megvonására vezethet. Már pedig a Kúria álláspontja szerint ha a szerződésben bármely legcsekélyebb vételárrészlet fizetésének elmulasztása ki van kötve a kedvezmény elvonásának okául, akkor a mulasztás és a kikötés nem lényeges voltával nem védekezhetik a vevő akkor sem, ha a korábbi lejáratkor az esedékes részleteknél nagyobb összeget törlesztett volna is. Az árurészletügyletnek természetesen a részletfizetési feltételekre vonatkozó megállapításai a legfontosabbak közé tartoznak és nem szorul indokolásra, hogy milyen súlyos és méltánytalan helyzetbe kerül a vevő, amikor már kis mulasztás alapján is meg lehet tőle vonni a részletfizetési kedvezményt, ami által a vevő a legnyomasztóbb helyzetbe kerül, mert egyszerre az egész vételárral tartozik. Éppen ezért a javaslat úgy intézkedik, bogy a részletfizetési kedvezmény megvonását a vevő fizetési késedelme miatt írásban is legfeljebb arra az esetre lehet kikötni, ha a vevő legalább két fizetési részletnek megfelelő és a vételár egytized részénél nagyobb összeg fizetésével késedelmes. Fennálló jogunk szerint semmi akadálya sincs annak, hogy az eladó kötbért kössön ki. A kötbér szerződéses bírság arra az esetre, ha az adós a sa ját hibájából nem, vagy nem kellőképpen teljesít. A kötbér voltaképpen előre meghatározott kártérítési átalány. Miután azonban az árurészletügyletben, ahol a vevő a lényegesen gyengébb gazdasági fél, ag ilyen