Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-10

Az országgyűlés képviselőházának 10. ülése 1939 június 27-én, kedden. 229 zom meg. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik: Mocsáry Ödön jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A kultuszminiszter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Kép viselőiház ! (Hulljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a t. Ház figyelmét igen rövid időre igényibe vegyem. Nem kívánok foglalkozni az előttem szólott Hubay Kálmán t. képviselőtársam általános külpolitikai fejtegetéséseivel, azokra nézve részben az elnök úr, részben a külügyminiszter úr megadta a választ, hanem általánosságban szeretnék csupán néhány szót szólani, belekapcsolódva aiblba a gondolatba, amelyet az előttem szólott Baross (Endre t. képviselőtársam vetett fel, a nemzet etikájának a kérdésébe. Amikor mi valamely más nemzettel szellemi együttműködésre készülünk és e végből kulturális egyezményt kötünk, akkor a szorosan vett szellemi kérdések mellett az etikai kérdésekre is tekintettel vagyunk. A kultúrának tudvalevőleg kettős tartalma van: az egyik az, ami az emberi szellemnek, mondjuk az Ismereteknek a fogalma alatt foglalható össze, a másik az erkölcsi tartalom. Ez az etikai tartalom, amelyet mindkét előttem szólott képviselőtársam a japán nemzeti élet tekintetében aláhúzott és kiemelt, emeli tulajdonképpen a kultúrát felfogásom szerint mindenütt nemzeti kultúrává. Mert erkölcsi tartalom nélkül egy kultúra ismeretek, tudás, művészeti értékek tekintetében sokat termelhet, lőhet kultúra... (vitéz Makray Lajos közbeszól. — Zaj.) Van nemzetközi kultúra, amely meg is kísérelte az összes európai országokban a maga helyét elfoglalni, hála Istennek sikertelenül, de a kultúra tulajdonképpen azáltal lett az emberi életben fejlesztő és ható tényezővé és azáltal lett civállzáoió helyett kultúrává, hogy erkölcsi tartalma is van. (Igaz! Ügy van!) Nagyon jól ismerjük tehát azokat az etikai szempontokat, amelyek azoknál a nagy népeknél és nemzeteknél megvannak, amelyek ilyen szellemi együttműködést kívánnak létesíteni vagy a már eddig meglévő együttműködést fokozni. Sőt a kulturális egyezmények megkötésénél is bizonyos ilyen etikai, erkölcsi, magasábibrendű szellemi szempontok vezetnek. Természetes, (hogy keressük a szellemi érintkezést, a kontaktust más nemzetekkel, a világ minden olyan nemzetével, amelytől tanulhatunk és amelynek adhatunk valamit a magunk tudásából, de elsősorban keressük azokkal, amelyekhez erkölcsi kötelékek fűznek, erkölcsi kötelékek a közös múlt együttes küzdelmei, együttes vívódásai és alkotásai révén, s keressük azokkal a nemzetekkel, amelyekkel régi, ősi faji rokonság révén vagyunk Összekapcsolva. Ezért van a kulturális egyezményeknek is az a sorrendjük, amely sorrend alapján sorra megkötöttük s ide a Ház elé terjesztjük az egyezményeket. Egyezményt kötöttünk a németekkel, az olaszokkal és az osztrákokkal, amely utóbbi egyezmény ma. már függeléke a német szerződésnek, a lengyelekkel, továbbá a finnekkel, az észtekkel, most pedig a japánokkal, kötünJs majd — előkészítés alatt van — a bolgárokkal és igyekszünk kulturális kapcsolatainkat fenntartani azokkal a nyugati népekkel is, amelyekkel a múltban, a történelem folyamán érintkezéseink voltak és amelyekkel a jövőben is lesznek érintkezéseink; célzok itt azokra a nagy nyugati nemzetekre, a franciákra, angolokra, északamerikaiakra és spanyolokra, akikkel a múlt összehozott bennünket és akikkel ma is értékes összeköttetéseink vannak. Hubay Kálmán képviselőtársam a politikai hátterét nézte ennek az egyezménynek. A politikai háttér igenis megvan, mert azokkal a nemzetekkel, amelyekkel kulturális érintkezésben vagyunk, szükségképpen jutunk politikai és gazdasági összeköttetésbe is. Vallom és hiszem ezt. mert hiszen a történelemben, tehát a ma történetében a nemzet életében is, a szellemi tónyzőknek tulajdonítok elsőbbséget. A történelmi materializmussal szemben mindenkor a spiritualizmusnak voltam a híve és iharcosa, (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) és hiszem azt, hogy a nemzetek nagyot alkotni. egészségesen fejlődni és más nemzetekkel együttélni csak akkor tudnak, ha a maguk életét és célkitűzéseit is a szellem magasabb síkjára helyezik és szellemi síkon elhelyezkedve szerzik meg később a gazdasági javakat és teremtik meg a gyakorlati politika szempontjából szükséges intézményeket és összeköttetéseket. Csak általánosságban mondottam el ezeket, mert ezekkel akartam bevezetni befejező mondatomat, amely az elismerés, a köszönet és a megbcsülés szava kíván lenni az iránt a japán nemzet iránt, amellyel most ezt az egyezményt megkötöttük; elismerése annak, hogy keresik velünk az ősidőkből egy ágon őket hozzánk kötő rokonságot, keresik a mi szellemi értékeinket és áldoznak azért, hogy a japánmagyar szellemi együttműködés anyagi alapjának fenntartását annak a báró Micsui Takabaru kiváló japán nagyiparosnak az adománya, tette lehetővé, akiről e törvényjavaslat indokolásában és az előadó úr beszédében is megemlékezés történt s akinek jóvoltából immár négy esztendő óta minden esztendőben képes vagyok Japánba egy magyar tudóst küldeni, aki ott tanulmányozza a viszonyokat, képesek vagyunk: a japán könyveket megszerezni, a budapesti egyetem intézetét gyarapítani és képesek vagyunk a japán-magyar multat és a japanmagyar jelent illető kutatásakat es tanulmányokat támogatni. . , , , :.. Kérem a t. Házat, hogy a javaslatot eliogadni méltóztassék. (Lelkes éljenzés es taps a Ház minden oldalán.) < Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést, méltóztatnak -e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadnil (Igen!) A Maz a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. ' , -, Mocsáry Ödön jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1-3. §-ait. A címet) és* az 1-3. §-okat a Ház hozzászólás nélkül elfogadta). Elnök: A törvényjavaslat részletes vitája ezzel végetért. Harmadszori olvasása iránt később fogok a t Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a követi megbízatásában működő rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonhatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 13, 27)