Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-10

Az országgyűlés képviselőházának szagban, vag-y Abesszíniában, vagy Csehország szétbomlásában elszenvedtek és mindezeket a feszültségeket mesterségesen élezi ki és mesterségesen viszi az országokat a ,nemzetközi összetűzés felé .a, nemzetközi zsidó sajtó. Mi ezekben a konfliktusokban nem jelenthetünk be érdektelenséget, nem jelentbetünk be közömbösséget, (Gr. Csáky István külügyminiszter: Nem is tesszük!) mert nekünk semmi várni valónk sincs azoktól a demokratikus hatalmaktól, amelyek a kapitadizmus status quóját, Trianon status quóját akarják Közép-Európában megrögzíteni. Nekünk igenis ott van a helyünk fenntartás nélkül a dinamikus államok mellett, ott van a: helyünk az antikomintern paktum államai mellett. És amikor mi e hatalmak mellett állunk, bennünket tagadhatatlanul odavisz elsősorban a közös rokonszenv, odavisz a közös világnézet akár Olaszország, akár Németország, akár Japán, vagy akár Spanyolország iránt, de elsősorban* odavisz az a jól felfogott érdek. hogy minekünk pedig, akiknek a statika és a status quo csak ínalált és pusztulást jelent, ott van a helyünk a dinamikus államok külpolitikai irányzata mellett. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Abban az esetben, ha ez a dinamikus politika minekünk az egész Felvidéket, Erdélyt és a csorbítatlan Magyarországot jelenti, akkor mi, nyilaskeresztesek szívesen vállaljuk még a pángermanizmus vádját is, mert amikor mi a revízióért és a történe] m

i Magyarországért dolgozunk, akkor sem pán szlávok, se pángermánoik, hanem egyedül pánhungaristák vagyunk. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A jelenlegi külpolitikai helyzet egy nagy bankett, amelyre a demokrata szakácsok több vendéget hívtak ... Elnök: Ismételten kérnem kell a képviselő urat, hogy szíveskedjék az általános fejtegetésektől lehetőleg tartózkodni. Az előttünk fekvő javaslat azt kívánja szabályozni, hogy Magyarország és Japán a maguk kulturális kapcsolataikat hogyan kívánják biztos alapokra •' he lyezni. Szíveskedjék tehát ezektől az általános fejtegetésektől a lehetőséghez képest tartózkodni és,a tárgyalás alatt álló javaslattal foglalkozni. Hubay Kálmán: Tisztelettel és köszönettel tudomásul veszem az elnök úr figyelmeztetését, habár én — amint előzőleg is kifejtettem — az egyezménynek nem a kulturális részéhez, (Egy hang a jobboldalon: Az a baj!) hanem a 2. §-ban megszövegezett egyezmény első cikkelyéhez akartam szólni, amely a magas szerződő felek között mindig barátságot és jó egyetértést szögez le. márpedig a magyar-japán barátság nemcsak kulturális, hanem eminenter külpolitikai kérdés is. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem, képviselő úr, én^ azt tettem kifogás tárgyává, hogy a képviselő úr általános külpolitikai 'fejtegetésekbe bocsátkozott és csak kiemeltem az 1. §-on kívül, amelyet ez a javaslat tartalmaz, azt, hogy gyakorlatilag ez a javaslat főleg azt kívánja intézményesen biztosítani, hogy miként lehessen ezt a szellemi együttműködést és főleg a kulturális kapcsolatokat kiépíteni. Én csak az általános külpolitikai fejtegetésekre nézve tettem a megjegyzéseimet; egyébként pedig- kérem, hogy az elnöki figyelmeztetésekkel ne méltóztassék vitába szállni. Hubay Kálmán: T. Ház! Ilyen körülmények 10. ülése 1939 június 27-én, kedden. 227 között természetszerűleg befejezem a beszédemet, azzal, hogy ebbe az általános külpolitikai kérdésbe beilleszthetőnek látjuk a magyarjapán barátsági egyezményt, örömmel szavazzuk meg ezt az egyezményt és úgy érezzük, hogy ez a magyar-japán barátsági egyezmény a magyar külpolitika egyik részletének fundamentumát is jelenti, szerves kiegészítője lévén annak az antikomintern paktumnak, és annak az általános külpolitikai törekvésnek, amelyet Magyarország követni kényszerül, jól felfogott érdekből és abból a rokonszenvből is, amely a magyarságot és a japán népet egy boldogabb jövő érdekében összeköti. A javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A külügyminiszter úr kíván szólni. Gr. Csáky István külügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A magam részéről csak egy egészen rövid megjegyzéssel kívánnék hozzászólni az előttem szólott igen t. képviselő úr fejtegetéseihez éspedig inkább történelmi szempontból, mert az a felfogásom, — és ezt a képviselő úr bizonyára osztani fogja — hogy a» utóbbi évtizedekben a történések indítóokai, sorrendje és azok lefolyása néha legalább is tévesen, hogy ne mondjam, rosszindulatúan is értekneztetik és így lesz azután megrögzítve a magyar történelem évkönyveiben is. Az igen t. képviselő úr megemlítette, — és be kell vallanom, most hallok erről először hogy január 29-i beszédében az »azóta sóval behintett Lovasberényben« méltóztatott kívánni, hogy a magyar kormány tegye meg a szükséges^ intézkedéseket, hogy a Népszövetségből kilépjen és az antikominternnek nevezett egyezményhez csatlakozzék. A történelmi hűség kedvéért le kívánom szegezni, hogy a magyar kormány ezt az elhatározását már decemberben meghozta (Hubay Kálmán: Boldog vagyok!) és kizárólag technikai körülmények okozták, hogy jónak látta májusig várni vele. Ezeket voltam bátor előterjeszteni. (í'apb a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Baross Endre. Elnök: Baross Endre képviselő urat illeti a szó. Baross Endre: T. Kéviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam fejtegetéseihez nem kívánok bővebben hozzászólni. Mindenesetre örömömnek adok kifejezést a felett, hogy pártpolitikán felülemelkedve, általános nemzeti ce lókról, általános nemzeti ambíciókról szólott és e tekintetben, azt hiszem, mindnyájan megállapíthatjuk, hogy ebben magyar és magyar között semmiféle különbség nincs. Hogy ehhez a törvényjavaslathoz felszólalok, annak egy szubjektív oka van. Közel 20 éve, amikor a távolkeletün hadifogságban voltam és a japánok átvettek minket az oroszoktól, roajd később az ameriakiaktól, s velünk szemben ezekhez képest annyira emberi bánásmódot alkalmaztak, hogy azért, — miként ezt az előadó úr is megemlítette — a magyar hadifoglyok és a magyar nemzet is mindig hálás lehet a japán népnek és hadseregnek Igen t. Ház! A fogságból hazajőve egyik hadifogoly társammal megalakítottam azt a Magyar-Nippon Társaságot, amely itt a javaslat indokolásában is szerepel és ez a MagyarNippon Társaság, nem úgy, mint előttem szólott képviselőtársam mondotta, hanem meglehetős agilitással ápolta a magyar-japán barátsági viszonyt, aminek egyik eredménye az 35*