Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-6
104 Az országgyűlés képviselőházának 6, natban készen kellett lenni a rendszer teljes igénybevételére, akkor pedig ez teljes csődöt jelentett volna. Ez a megoldás tehát lehetetlen lett volna. Természetesen más megoldásokat kellett keresni, amelyek némileg enyhítették a rendszernek — mondjuk — brutalitását. Ezeket a megoldásokat olyan mértékben igyekeztünk megtalálni, amilyen mértékben egyáltalában lehetségesnek látszott. Az első az volt, hogy mindenkit és mindent asak addig vegyünk igénybe, amíg az okvetlenül szükségesnek mutatkozik. Ebben a tekintetben azt méltóztatik látni, hogy abban a pillanatban, amint az akciónak vége volt, az apparátusnak azt a részét, amely nem volt közvetlenül szükséges, elküldtük és szabadságoltuk. Ebben a tekintetben elmentünk odáig, ameddig csak lehetett. Sajnos,, az apparátus egy részét továbbra is készenlétben kellett tartani, mert nem akartuk magunkat olyan eseményeknek még egyszer kitenni, amilyenek talán könnyen elkerülhetők lettek volna. Ennélfogva tehát egy bizonyos része annak az apparátusnak még ma is működésben van. Most tehát arról kellett gondoskodni, hogy ezeket az embereket és lehetőség szerint tehermentesítsük ez alól a nehéz szolgálat alól, amelyet ők a véletlenség folytán kénytelenek teljesíteni. Ebben a tekintetben is elmentünk addig, emeddig lehetett. Az emberek tekintetében azzaj kapcsolatosan, hogy a Felvidék katonaviselt ísmbereit most hathetes: turnusokban behívjuk és átképezzük, ezzel bizonyos állományfelemeléseket tudok fenntartani anélkül, hogy ezeket a hosszú időre bevonult embereket kénytelen volnék továbbra is ott tartani. Ennélfogva az első hathetes turnus behívásakor — ez május 1-én jött be — intézkedtem aziránt, hogy ezekből a bevonult emberekből azokat, akik családfenntartók, sokgyermekesek vagy bármely más okból különösen rászorultak, szabadságolják. Ezzel a legkiríívóbb rész elintéződött. Június 15-én bevonult a második ilyen turnus. Akkor megint nagyszámú ember elmehetett; a két turnusban már összesen 17.000 ember. Ezzel azt hiszem, a kérdés méregfogát már kihúztuk. Akik legjobban rá voltak szorulva, már is elmentek, vagy ha nem, akkor a legrövidebb időn belül szintén el fognak mehetni. A következő intézkedés a személyi vonalon az aratási -szabadság engedélyezése volt. Ebben a .tekintetben, mivel nagyon sok helyről ostromolnak engem felvilágosításokért, ma sajtóközleményt adtam ki, amely ennek a kérdésnek lényegét ismerteti. EShlből kivehető az, hogy úgy, mint az eddigi években, az aratási szabadság engedélvezése megtörténik a rendes időben, a június 29. 'és iúlius 31. közötti időben éspedig a nem felemelt létszámú alakulatoknál megfelelő igazságossággal az egész időre elosztva, a másik részre vonatkozólag pedig, sajnos, csak két turnusban, tehát csak két kéthetes turnusban lehet ezt engedélyezni. Azokat, azonban, akik — mondjuk — mint mezőgazdasági munkások egész évi kenyerüket kénytelenek ebben az időiben megkeresni — éspedig elvileg az összállományból tíz százalékot, de ha^ szükséges, többet is — az egész időre szabadságolni fogjuk, hogy legalább ezek képesek legyenek ez alatt a négy hét alatt szükségletüket a lehetőséghez képest mesrszerezni. A lovakat illetőleg szintén tettünk intézkeülése 1939 június 21-én, szerdán. déseket és pedig olyiképen, hogy még — ha jól emlékszem — áprilisban kiadtuk a rendelkezést, hogy az olyan lovak, amelyek egyes különösen igényibevett gazdáknál nagyon szükségesek — mert voltak olyanok, akiknek összes lovait elvitték — váltassanak fel olyan lovakkal, amelyek egyébként katonai célokra nem votak beszervezve. Ezt folyamatba tettük, illetőleg végrehajtottuk, egyébként pedig intézkedtünk, 'hogy azokon a területeken, ahol ezek az igénybevett lovak vannak, ezek eigy hatórás kerületben a gazdáknak ingyen rendelkezésükre bocsáttassanak és így mezőgazdasági munkákat végezzenek a .katonalovak abban az időiben, ajmikoir katonai célokra nincsenek felhasználva. Ezzel igyekeztünk a nehézségeket, amennyire lehet, kiküszöbölni. Végül pedig bejelenthetem, hogy úgy alakult a helyzet, hogy valószínűnek tartom, hogy már csak napok kérdése az, hogy a legtöbb ember és a legtöbb bevonult ló egyáltalában szabadságolható lesz. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Végül kénytelen vagyok megállapítani azt is, hogy természetesen voltak bizonyos egyéb anomáliák is, amelyek tényleg anomáliák voltak mert hiszen egy ilyen óriási apparátus munkábahelyezésekor természetesen nem kerülhetünk el bizonyos kisebb súrlódás okát. Ezeket azonban mi gondosan regisztráltuk és már is intézkedtünk arra vonatkozólag, hogy a következő alkalommal, ha megint ilyen kérdésekről lesz szó, ezek elkerülhetők legyenek. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyesles és taps jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a víRzonválasz joga. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Csak* egyket mondattal vagyok bátor a, honvédelmi miniszter ur szavaira válaszolni. Nevezetesen ezt az utóbbi ígéretét és kijelentését köszönettel tudomásul veszem és így tudomásul veszem az anterpellaciomra adott válaszát is. Hozzá kell azoniban tennem azt, hogy kérelmi a honvédelmi miniszter urat, hogy a polgári közigazgatás működésébe ezzel a honvédelmi szolgálattal kapcsolatosan (mélyebben tekintsen be a 'honvédelmi minisztérium. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) En jobban hízom a honvédelmi igazgatásban mint a polgári közigazgatásban (Hubay Kálmán: Ebben igaza vaní — Ügy van! Ügy van! Élénk taps a szélsőbaloldalon.), mert úgy láttam, hogy az pártatlanabb még akkor is, ha távol áll attól a (községtől, ahol ezeket a dolgokat intézni kell. (Hubay Kálmán: És magasabb nemzeti szempontokat néz.) Ezt tapasztaltaim, a esaládsegélyezésnél és ezt tapasztaltam az állatok, fogatok igénybevételénél is. Tehát valahogyan meg kell teremteni annak (módját, hogy a helyi barátkozásokból, vagy egyebekből fakadó közigazgatási anomáliáik' megszűnjenek (Egy hang a széls>őbaloldalon; Kiskirályok!) azáltal, hogy a honvédelani igazgatás erősebben és mélyebben belenyúl ezekbe a kérdésekibe. Egyébként — ismétlem — a miniszter úr válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés és taps.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a honvédellmii miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudoimásul venni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Kerekes Béla képviselő úrnak a miniszterelnök úrhoz és a honvédelmi (miniszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni.
