Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-6
Az országgyűlés képviselöMzának 6. és legszegényebb rétegek rovására menne. (Egy hang a középen; Antiszociális!) Elismerem, hogy van bizonyos úgynevezett kamatveszteség és van bizonyos beszáradási veszteség, (vitéz Hertelendy Miklós: Tárolási költség!) úgy hogy — mondjuk — logikus és igazságos dolog, hogy aki későbbre tartja az eladást, az valamivel többet kapjon, de itt van egy nagyon fontos, nemzeti, szociális szempont is, amelyet nem szabad szerintem a búzaárrendelet kibocsátásánál figyelmen kívül hagyni. T. Ház! Még egy kérdést intézek a miniszter úrhoz, azt, hogy az értékesítési centrumoktól távol lévő vidékek számára ebben az esztendőben teljes egyenlőséget kérünk a búzaár tekintetében. Valami javulás már volt a múlt esztendőben, de ezek a vidékek amúgyis hátrányosabb helyzetben vannak a beszerzés terén, mert hiszen eddig is mindent olcsóbban adtak el és mindent drágábban vettek meg. A miniszterelnök úr beszédében láttam egy erre vonatkozó passzust, amely ezt a különbséget egalizálni akarja egyéb szállítások területén a vasúti tarifák módosításával. Ezt nagy örömmel üdvözlöm. Szeretném, igen t. miniszter úr, ha a búza értékesítésében ez a szempont most már teljességgel érvényesülne, s az ország minden vidéke egyforma búzaárat kapna. A miniszter úrhoz azt a kérdést intéztem, hogy hajlandó-e nyilatkozni a rendelet tartalmáról. (Rassay Károly: Helyes! — Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! A magyar életben kevés olyan probléma- van, amely olyan fontossággal és jelentőséggel bírna, mint éppen a búza problémája. A magyar mezőgazdasági munkásság, a miagyar gazdatársadalom és az egész magyar fogyasztóközönség gazdasági megerősödése és jóléte nagyrészt összefüggésben van a búzakérdéssel. Magyarországon a búza nemcsak termény, hanem azt lehet mondani, valuta, mert a mezőgazdasági munkásság bérének nagyrészét búzában kapja meg m ha a búza ára megfelelő, akkor a mezőgazdasági munkásság vásárlóképessége is fokozódik Ezeknek szemelőtt tartásával az idén is olyan búzakonstrukciót kíván a kormány megvalósítani, amely lehetővé teszi, hogy a búza ára jóval a világpiaci ár felett stabilizálódjék Magyarországon. A múlt évben is 19.25—20.50 pengős búzaárral indultunk, aszerint állaipítva meg az árat, hogy hol adták el; hajóállomásokon és exportparitásban a határokon magasabb árat, a távollevő részeken pedig kiáeibtb árat állapítottunk meg. Az idén is az az elgondolás vezeti a kormányt a búzakérdés megoldásában, hogy körülbelül a múlt évi színvonalon fogja a búza árát stabilizálni, (Helyeslés.) azzal a különbséggel azonban, hogy körülbelül 19—20 pengős árat fognak megállapítani mindjárt a meginduláskor. Ezzel a kérdéssel kapcsolatiban azonban rá kívánok arra is mutatni, amit Tildy képviselő úr isi megemlített, hogy tudniillik a búza árát ia,z idtén bizonyos mértékben lépcsőzetesen kívánjuk emelni. Ez az emelkedés nem lesz nagy: az elindulási és a végső ár között körülbelül egy pengőt fog kitenni; (Helyeslés jobbfelől.) az első hónapokban, amikor még beszáradási veszteség is van, talán 20 fillér lesz, később 15, majd 10 fillérre fog csökkenni. Ez a lépcsőzetes ármegállapítás a múlt év tapasztalatai alapján vált szükségessé. Ugyanis ülése 1939 június 21-én, szerdán. 87 a múlt éviben az aratás után, amidőn 19.25 pengős, illetőleg a 20.75 pengős ár állapíttatott meg, olyan nagy készleteket dobtak piacra, hogy a raktárak nem voltak képesek azokat felvenni. Most tehát ennek szemelőtt tartásával kívánjuk a kérdést megoldani és így az elindulási ár körülbelül ugyanaz lesz, mint a tavalyi a múlttal szemben, azonban lépcsőzetesen emelkedni fog a búza ára. A, gazdatársadalomnak még egy másik kívánságát is (honorálni kívánjuk a búzarendeletben, a búzaértékesítés elgondolásával kapcsolatban, ami talán éppen a Tiszántúl szempontjából igen nagy jelentőséggel bír, hiszen Békés megyében, Szolnok megyében és általában azokon a vidékeken, ahol magyar minőség búzát termelnek, állandóan panasz tárgya, hogy a minőségbúza a búzakonstrukcióban nem premizáltatott kellő mértékben; különben is a kormány többtermelési és minőségtermelési elgondolásával ellentétben lenne az, ha a minőségbúzát, nem részesítenek bizonyos prémiumban. Éppen ezért ezeknek a szempontoknak szem előtt tartásával az idei búzarendeletben a minőségi premizálást is bevezetjük (Elénk helyeslés a jobboldalon.) s ennek következtében a Tiszántúlon, ahol minőségbúzát termelnek, a gazdatársadalom bizonyos többletjövedelemhez fog jutni. Legyen szabad még néhány szót szólnom a miniszterelnök úrnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a búzákon s trukciót a jövőben meg kell változtatni. (Halljuk! Halijuk!) A búza ára az egész világon nagy mértékben esőkként. A búza világpiaci ára ma 7—8 pengő körül van, de a magyar gazda a imi konstrukciónk következtében ima mégis 20 pengős árat kap és fog a következte termelési évben is kapni. (Helyeslés.) A miniszterelnök úr nem a búzaárra értette a búzakonstrukció megváltoztatását, hanem arra, hogy a jövőben, tehát őszszel a búza-vetésterületet bizonyos miértekben, valami úton-módon, korlátozni kell, mert különben óriási tehertételként nehezedik az államháztartásra a búzaértékesítés kérdésének megoldása. Természetesen nem a kisemberek búzavetésterületét kívánjuk korlátozni, ezt nem is lehet, hanem olyan konstrukciót igyekszünk találni, amely ezt a kérdést igazságosan fogja megoldani. (Helyeslés.) En tehát az interpelláló képviselő úrnak az árkérdésre vonatkozólag feleltem, a másik kérdésére vonatkozólag is vázoltam röviden elgondolásomat. Ezek tekintetbevételével kérem at. képviselő urat és kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Igen. A Ház a választ tudomásul vette. Következnék Saőllőssi Jenő képviselő úr interpellációja, aki interpellációjának elmondására halasztást kért és kapott. Tóth János képviselő úr interpellációjára halasztást kért és kapott, úgyszintén halasztást kért és kapott Tildy Zoltán képviselő úr is. Kövekezik tehát Nánássy Imre képviselő úr interpellációja. 16*
