Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-374

86 Az országgyűlés, képviselőházának 37 U dői tiszta haszon címén. Meg kell tehát állapí­tanunk ebből a felépítésből, hogy a rezsikölt­ségek és jutalékok fedeztetvén, egy ilyen gyorsan bonyolódó üzletnél 5—6% haszon a tőke megfelelő hozadékát biztosítja. A képviselő úr interpellációjára tehát azt vagyok kénytelen válaszolni, hogy annak a szempontnak a figyelembevételével, amelynek érdekében a kormány magát a vámok leszállí­tására elhatározta, vagyis hogy a kocsikat a közönség számára olcsóbbá tegye, ennek a szempontnak a szem előtt tartásával el kellett fogadnom azt a javaslatot, amelyet azárkor­mánybiztos ebben a kérdésben elém terjesztett s amely a haszonkulcsot ilyen módon állapí­totta meg. Egyébként is az a kérdés, hogy ezekután tudnák-e működni a vidéki képvise­lők vagy nem, a jóslások birodalmába tarto­zik. Én azt hiszem, hogy a haszonnak ilyen módon való megállapítása nem fogja ezeknek a működését befolyásolni, legfeljebb józan mértékre fogja szorítani keresetüket, amit azonban a fogyasztóközönség szempontjai tel­jes mértékben indokolnak. Ezekben voltam bátor megadni válaszomat. Tisztelettel kérem, méltóztassék azt tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Krompaszky Miksa: T. Képviselőház! Bár már látom, hogy végeredményben olyan ajtót döngetek, amelyet semmiféle érvvel nem tudok felnyitni, mégis méltóztassék nekem megen­gedni, hogy a viszonválasz jogával éljek. A miniszter úr részletesen taglalta a 20 szá­zalékos haszonkulcsot és azt mondotta, _ hogy ebiből 10 százalék jut rezsire, 5 százalék jut ju­talékokra és 5 százalék végeredményben az eladó cég bruttó haszna. Ez az jelenti, hogy mindössze másfél százalék nettó haszna van annak az autókereskedőnek, aki pedig milliós tőkét forgat. Kérdem, hogyan lehet ebből üzle­tet fenntartani és megélni? T. Ház! A miniszter úr azt is mondotta, hogy az autóüzlet gyorsan lebonyolódó üzlet. En azonban, aki pedig jól ismerem az egész autóüzletet, kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy egyike a leghosszabb üzleteknek, hiszen 18 havi hitelt adnak és így csak 18 hónap múlva látja viszont a kereskedő a pénzét, nem is beszélve arról, hogy ha az autó nincs bebiz­tosítva és egy autókarambol következtében teljesen tönkremegy, — egész légiója van az ilyen eseteknek — akkor a kereskedő teljesen elveszti minden pénzét, amelyet abba az autóba fektetett. Említette a miniszter úr a németországi kiskocsiknál a 22 százalékos bruttó haszon­kulcsot is. Méltóztassék azonban tekintetbe venni azt az 5 pontot, amelyet voltam bátor felsorolni, hogy tudniillik a mi kereskedőinket terheli a szervíz, a garancia, a hitelügylet, a vidéki képviselet, a propaganda költsége és más költségek, amelyek Németországban nem terhelik a kereskedőket, ez pedig további 5 százalékos különbséget okoz. Ennek az érvnek az alapján voltam bátor kérni a miniszter urat arra, hogy méltóztas­sék állásfoglalását revideálni. Mivel meg va­gyok győződve arról, hogy a miniszter úr ez­után is jóindulatot fog tanúsítani, válaszát abban a reményben, hogy talán még lehet va­lamit csinálni ebben a kérdésben, mély tiszte­lettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ülése 1939 március 1-én,. szerdán. a miniszter úrnak a miniszterelnök úr nevé­ben is adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. • x Ka 1 *« 1 /! Viktor gróf képviselő úr törölte interpellációját. < Következik tehát Haám Artúr képviselő urnák az igazságügyminiszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz a jogbiztonság megszűnése tárgyában. r Van-e tudomása az igazságügymin iszter urnák, mint a magyar jog legfőbb őrének ar­TO k !?°?y nemzeti alapon álló politikai pártok működésének törvényellenes beszüntetésével Magyarországon a jogbiztonságot a megszűnés veszedelme fenyegeti? Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr, úgyis mint magyar pecsétőr odahatni, hogy nemzeti alapon álló politikai pártok működé­sének szabad biztosításával a politikai jogbiz­tonság újra helyreálljon és Magyarország új­ból a jogállam jóhírével szerepelhessen a kul­túrnemzetek előtt?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Haám Artúr: Mélyen t. Képviselőház! Tisztelettel kérek mindenekelőtt 15 perc meg­hosszabbítást. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igent) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Méltóztassék beszédét megkezdeni. Haám Artúr: T. Ház! Amikor mint a fel­oszlatott Hungarista-mozgalomnak most már csak eszmei, a szélsőjobboldalnak azonban tényleges, intrazigens képviselője először szó­lalok fel erről a helyről, méltóztassék megen­gedni, hogy beszédemet egy férfias és becsü­letes vallomással kezdjem, teszem ezt egyrészt azért, hogy rávilágítsak arra, miképpen sod­ródtam természetszerűleg a túlsó oldalról ide erre a helyre, másrészt pedig azért, hogy meg­indokoljam, miért interpellálom meg a m. kir. igazságügyminiszter urat. (Halljuk! Halljuk!) Állítom, hogy ezen a helyen is ugyanazért a hazafias eszméért küzdök és ezt az eszmét szolgálom továbbra is, mint ahogyan szolgál­tam ott a túlsó oldalon. A különbség az, hogy ott talán elismerésben részesültem, itt pedig üldöztetésben részesülünk. (Horváth Zoltán: Ez az ellenzékiség keserű kenyere! — Mojzes János: Régi szokás!) De továbbmegyek. En sokkal régebben vallom ezt a hazafias elvet. En már körül­belül tíz esztendeje szegődtem ennek az elv­nek szolgálatába. Amikor Fejér megyében a lövészegyesületeket megalakítottuk, akkor egy zászlóra tettünk esküt és erre a zászlóra az volt írva, hogy életünket és minden áldoza­tunkat hazánkért, az integer Magyarországért, továbbá, hogy küzdeni fogunk a bolsevizmus ellen és ki fogjuk vívni, hogy ez az ország végre egyszer egy teljesen szeplőtlen, tiszta, zsidóhatalom-mentes népre épített keresztény szociális Magyarország legyen s így szebb jövője legyen ennek az országnak. (Peyer Károly: Több nem fér bele? — Derültség a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Nem le­het nevetség az, hogy keresztény Magyar­országot akarunk!) Erre a zászlóra esküt tet­tünk, mi sokezer lövész. T. Ház! Ennek az eszmének szolgálatába

Next

/
Oldalképek
Tartalom