Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-374

Az országgyűlés, képviselőházának 374. ülése 1939 március 1-én, szerdán. 69 fizette he a maga járulékait. Nem méltóztatnak elgondolni, hogy a mostani időben neim időszerű ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása? Nem akarok külön előterjesztést tenni semmiféle határozati javaslatban, csak rámutatok arra a rettenetes válságra, amely már ennek a törvényjavaslatnak nyomán keletkezett. Az- építkezés megállt, a munka szünetel az egész vonalon és nemcsak a munkások, hanem már a munkaadók is felszólaltak ez ellen. (Esztergályos János: Már jajgatnak!) A bútoriparban már gyűléseket tartanak az asztalosmesterek. (Fábián Béla: Újpesten egy asztalosnak sincs kenyere! — Elnök csenget.) Annyi ócska bútor kerül eladásra, hogy új bútorra vevő nincs. Ez,er és ezer ember válik kenyértelenné részben a kivándorlás folytán, részben a miatt, Ihogy azok mennek ki, akik ezt az ipart itt fenntartották. Itt helyben fel tudnék sorolni 8—10 olyan céget, amelynek vezetője kiment a Jsülföldre. Az egyik székeket csinált» hajlított bútort gyártott és innen szállította ki. Most kiment és ott fogja gyártani. A másik egymillió kávéscsészét szállított Törökországba; most kiment és ott alapít egy gyárat, ott fogja gyártani ezeket a cikkeket. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Ezt csinálják!) A harmadik bútorgyárat, a negyedik papírgyárat, az ötödik meg mást alapít. így munkaalkalmak vesznek el. Uraim, tessék megnézni: katasztrófába rohan ez az ország, szerencsétlenségbe megy, azért* mert itt egy jelszónak ülnek fel, amelynek gazdiasági kihatásai kiszámíthatatlanok. Nézzék meg, mennyire lecsúszott a magyar pénz értéke! Nem akarok itt számokat idézni, [mindenki értesülést szerezhet a külföldi lapokiból, hogy mit érnek ... (Gr. Festetics Domonkos: Mégis síbolnak!) Neesak a síbereket tessék lefogni, (Propper Sándor: Az síből, akinek van! — Zaj. —Elnök csenget.) tessék csak a kurír-postákat jobbau megnézni és ne tessék általánosítani a síbolás tekintetében, mert amíg van ilyen rendelkezés, addig kisíbolnak, ha ellenben normális állapotok lesznek, akkor ide síbolnak. Jugoszláviának nincs szüksége arra, hogy ilyen rendelkezéseket hozzon, (Zaj. — Elnök csen get.) mert Jugoszláviába özönlik a tőke és egészséges ipari élet indult meg, amit mindenki örömmel lát. A Ház lelkiismeretére appellálok: méltóztassék! tekintetbe venni azt a munkanélküliséget, azt a nyomort és azt a szenvedést, amely e törvényjavaslat nyomán eddig keletkezett; méltóztassék figyelemibe venni azt a gyűlöletet, amely szintén e törvényjavaslat nyomán a külföldön ellenünk keletkezett. Az máris megnyilvánult különböző intézkedésekben, amelyek károsan hatnak ia gazdasági életre. Tessék visszavonni ezt a törvényjavaslatot, annál is inkább, mert sem az urak, sem én nem tudjuk azt, hogy április végén vagy májusban mi történik Európában. Nem kívánatos, hogy ezekben az időkben itt egy olyan nemzet álljon, amelynek tagjai nem szeretettel, hanem gyűlölettel nézinek egymásra. Ezt a törvényjavaslatot szégyennek tartom a magyar nemzet szempontjából, (Ügy wan! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) egy szégyenbélyegnek és szégyelni fogom magamat örökre, ihogy a magyar képviselőház ilyen törvényjavaslatot tárgyaltatott A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Zajos ellentmondások a jobboldalon. — Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Elnök léptetik elő, hősnek minősítik. Nem méltóztatnak látni, mennyi komikum van ebben a törvényjavaslatban? Komolytalanság van benne. (Rupert Rezső: Csupa rosszhiszeműség!) Én nagyon örülök annak, hogy a javaslat bizottsági tárgyalásáról megjelentek a gyorsírói feljegyzések. Nem lehet majd semmit letagadni. (Gr. Festetics Domonkos: Mi kértük! — Fábián Béla: Mecsér beszéde aranyat ér!) A tűzharcosokra vonatkozó rendelkezésről szólva, először is nem fogadom el azt az elméletet, hogy valakinek azért járjon kivétel, mert tűzharcos volt. Vannak pozíciók háború esetén, amelyek fontosak, sokszor fontosabbak, mint kint a fronton lenni s amelyeket a Hinterlandban kell betölteni, hogy ezt a rossz kifejezést használjam. Emlékszem rá, hogy egyszer egy honvédelmi miniszternek tettek itt szemrehányást, hogy neki nem volt frontszolgálata, pedig az illető bizonyára kiváló katona volt, mintahogy megállapítást nyert, hogy nagyszerű szervező erő, tehetség volt és az ő munkájára a hadügyminisztériumban szükség volt. Hány olyan ember van, aikire idehaza szükség van a posztján, mert például a municiógyárban dolgozó munkás munkája van olyan fontos, mint a fronton lévő kötelességteljesítése. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Én is kint voltam másfél évig, nem hoztam magammal az összes levelezőlapokat, hogy elejétől végig miket csináltam, nem lehet tehát azt mondani, hogy én azok közé tartozom, akik nem ismerték ezt a veszélyt és ezt a szenvedést. Tudom, hogy mit jelenj ez, de mégis azt állítom, hogy nem lehet különbséget tenni ember és ember között, mert ha a municiógyártás megáll, ha a hadsereg szervezete megáll, akkor lehetnek a fronton akármilyen hősök, akármilyen bátor katonák, az a hadsereg csatát soha nem fog nyerni. Nem vagyok híve ezeknek a kivételeknek, legkevésbbé annak a kivételnek, amelyet a Frontharcos Szövetség kíván, amikor 3%-ot kivan itt felvenni. Ami az egyéb kellékeket illeti, ezek nem mások, mint szekatúrákra beállított dolgok. Az. egyéb kellékek csak arra jók, hogy kijáróknak biztosítsanak olyan lehetőséget, amelyet rendes és normális életben el sem lehet képzelni. Kimondják azt,, hogy a választásnál visszamenőleg igazolni kell, hogy az illető 1867-ben itt élt és ezt a választói névjegyzék összeállításakor kell igazolnia. Kit értesítettek arról, hogy a választói névjegyzékbe fel van véve? Nem is értesítettek senkit sem. Mi jogon kötelezik tehát az illető választót arra> hogy jelentkezzék, mert kihagyták a választójogi névjegyzékből? Nagyon kívánatos volna elmondani azt is, hogy a lapokkal mi történt ebben a tekintetben. A közgazdasági lapok dzsungelját kiirtották azzal, hogy egy csomó lapot beszüntettek? Nem, hanem megnőttek ezek az igények és egyáltalában nem lelhet azt mondani, hogy itt normális állapotok vannak. Igazságtalan és helytelen ez a törvényjavaslat, mégpedig azért, mert ennek rendelkezései nemcsak a zsidókat fogják sújtani, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hanem ezek a rendelkezések nagyon sok keresztényt is sújtani fognak. A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely kimondja, hogy '.'•&, végkielégítéseknél és a nyugdíjaknál van egy redukálási lehetőség, ha nagyon sokan lesznek ilyenek, nemcsak a zsidót sújtja, hanem azt a régi keresztény nyugdíjast is, aki évtizedeken keresztül aranyuengőben, vagy aranykoronában