Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-373
Az országgyűlés képviselőházának 373. ságra vonatkozó további jogfejlődés. A nagymihályi rabibigyűlés 1865-ben átokkal sújtott meg minden zsidót, aki istentiszteletet magyar nyelven meghallgat, de azért nem várták meg azt sem a törvényhozók, hogy maga a zsidóság, a rabbigyülekezetek foglaljanak állást az emancipáció mellett, olyan lázas nagy sietséggel adták meg a számukra a jogot és nyitották ki előttük a kaput a magyar életbe. Az orthodox propaganda 1867-ben volt a legerősebb és ez volt a kossuthi szellemnek tulajdonképpeni megtagadása. T. Ház! Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a recepcióban hogyan nyilvánul meg a nemzeti géniuszunk. A felsőház kétszer egymásután visszavetette a törvényjavaslatot, végre a nemzeti géniuszt úgy segítették ki a zavarból, hogy új felsőházi tagokat neveztek ki és amikor szavaztak és 107—107 volt a szavazás eredménye, akkor az elnöklő Vay Béla a recepciós törvényre adta le a szavazatát. Ez volt a »nemzeti géniusz« kiteljesedése, egyetlenegy szavazattal a felsőházban. Csodálatos dolog, t. Ház, hogy ennek a zsidó jogfejlődésnek az alapján a boldog konszolidációs korban az 1926:XXII. törvénycikkel az »izraelita vallásfelekezet« két rabbija megkapta a felsőházi képviseletet. Ezt tetőzte he a konszolidációs korban a régi törvényhozást. Ez a felekezeti felsőházi képviselet teljesen jogtalan és alkotmányellenes, mert izraelita vallásfelekezet nincs, tehát olyan felekezetnek adtak felsőházi képviseleti jogot, amely nem létezik. Van orthodox hitközség, van kongresszusi hitközség és statusquo hitközség, csak éppen izraelita vallásfelekezet nincs. Az emancipáció óta a zsidók megkaptak mindent Magyarországon, amit elérhettek. Most, amikor a nagy nemzeti csapásaink után a töméntelen monopóliumból, gazdasági életünk kivágott részeiből a nemzet visszaköveteli a maga részét, a zsidóság nem tiltakozhatik jogosan ezen követelés ellen. Ez a tétel a zsidótörvény legegyszerűbb indokolása. Minthogy én világnézeti meggyőződésem következtében hiszem azt, hogy ennek a nemzetnek — bármilyen nehéz legyen is a törvény megvalósítása — nagy körültekintéssel, de kegyetlenül és szigorúan meg kell oldania a zsidókérdést, azért az ehhez vezető első lépést, ezt a törvényjavaslatot, általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadom. {Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására megállapított idő letelt, a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek »a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap, március hó 1-én, szerdán délelőtt 10 órákor .' tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház az elnök inaipirendi javaslatát magáévá teszi. Következnék az indítványkönyv felolvasása, minthogy azonban abba újabb bejegyzés nem történt, az indítványkömyv felolvasását mellőzzük. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációis könyvet felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Apponyi György gróf, — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — az Országos Magyar Idegeoiforgalmi Hivatal átszervezése és az orKÉPVISEtÖHÁZI NAPLÓ XXII. ülése 1939 február 28-án, kedden. 55 szag idegenforgalmi érdekeinek veszélyeztetése tárgyában; Mózes Sándor, — a pénzügyminiszterhez — a gazdaadósságok végleges rendezése tárgyában; Osoór Lajos, — az igazságügyminiszterhez — a statárium megszüntetése tárgyában; Pálffy-Daun József gróf, — a külügyminiszterhez — a nemzetközi vörös brigád Franciaországiba menekült magyar származású tagjainak további sorsáról; Fencik István — a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez — az Európát és Magyarországot veszélyeztető kárpátoroszországi problémák tárgyában; Csoór Lajos — a honvédelmi miniszterhez — a Károly-csapatkereszt igazolási határidejének meghosszabbítása tárgyában; Csoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — a gazdaadósságok rendezésének befejezése tárgyában; Csoór Lajos — a pénzügy-, a belügy-, valamint a földmívelésügyi miniszterhez — a borfogyasztási adónak a hegyközségek részére való átengedése tárgyában; Krompaszky Miksa — a miniszterelnökhöz, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — az automobilok vámredukciójával kapcsolatos árkormánybiztossági intézkedések tárgyában; Károlyi Viktor gróf — a kormányhoz — az antikomintern egyezményhez való csatlakozás tárgyában; , Haám Artúr — az igazságügyminiszterhez — a jogbiztonság megszűnése tárgyában; Hubay Kálmán — a miniszterelnökhöz — a »Magyarság« politikai napilap betiltása tárgyában; Rátz Kálmán — a belügyminiszterhez — a »Hungarista Párt« feloszlatása s működésének betiltása tárgyaiban; Hubay Kálmán — a miniszterelnökhöz — a Magyar Nemzeti Szocialista Párt —hungarista Mozgalom feloszlatása és működésének betiltása tárgyában; Tolnay-Knefély Ödön — a földmívelésügyi miniszterhez — a selyemgubó beváltási árának felemelése tárgyában; Tildy Zoltán — a földmívelésügyi miniszterhez — àz állatértékesítés terén beállott zavarokról és áresésről; Meizler Károly — a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez — a gyülekezési és az egyesülési jog terén mutatkozó aránytalanságok tárgyában; Meizler Károly — a miniszterelnökhöz és a honvédelmi miniszterhez — lövészalakulatok volt tagjai számára a franthareosokkal egyenlő kedvezmények biztosítása tárgyában; Mojzes János — a belügyminiszterhez — dr. Nagy Gábor nagybaracskai vezető jegyző tűrhetetlen magatartása és fegyelmi ügyei tárgyában.« Elnök: Bejelentem a t Háznak, hogy a felsorolt képviselő urak interpellációikat a holnapi ülésen szóval kívánják megindokolni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Az interpellációk nagy számára való tekintettel javasolom, hogy azok meghallgatására 12 órakor térjen át a Ház. Méltóztatnak 9
