Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-388

Az országgyűlés képviselőházának 388, ülése 1939. évi március hó 27-én, hétfőn, Darányi Kálmán elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A zsidók közéleti ts gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavas­lat harmadszori olvasása. — A Ház üléseit bizonytalan időre elnapolt»; — Személyes kérdésben felszólalt Drobni Lajos. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Tusnádi Nagy András, (Az ülés kezdődik délután 12 óra 6 perckor.} (Az elnöki széket Darányi Kálmán foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Csik­vándi Ernő jegyző urat, az egyéb jegyzői teen­dők ellátására pedig vitéz Miskolczy Hugó és Szeder János jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a zsidók köz­életi és gazdasági térfoglalásának korlátozásá­ról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvény­javaslat szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a* most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a tör­vényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfo­gadja és tárgyalás és hozzájárulás céljából a X^elsőházhoz teszi át. (Éljenzés a jobboldalon.) T. Ház! Az imént eszközött harmadszori ol­vasáson kívül egyéb napirendi pontunk nincs. Ezért javaslatot teszek a Ház munkarendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Minthogy a. közel­jövőben a Ház tagjainak jelentékeny része a bizottsági tárgyalásokkal lesz elfoglalva, javas­lom, hogy üléseinket bizonytalan időre napol­juk el (és bízBa meg a Ház laiz elnököt, hogy amikor annak szükségét látja, a Ház összehí­vása iránt a megfelelő intézkedéseket meg­tegye. (Helyeslés") Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként mondom ki. Jelentem a t. Háznafa, hogy Drobni Lajos képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja értelmében személyes megrtámadtatás visszautasítása címén kér szót. A képviselő úr­nak a szót megadtam, így őt illeti a szó. Drobni Lajos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A legutóbbi képviselőházi ülésen Peyer Károly képviselő úr a vita hevében azt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. a kijelentést tette, hogy »renegát, ha kilépett a kereszténypártból, mondjon le a mandátumá­ról«. Ez a képviselőház plénuma előtt tett kije­lentés késztet arra, hogy felszólaljak és a té­nyek rövid megállapításával egyszersminden­korra helyesbítsem ezt. (Esztergályos János: Nem érdemes, hiszen úgysem teszi meg azt öní — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Renegát annyit jelent, hogy valaki el­hagyja azt a zászlót (Kéthly Anna: Amellyel megválasztották!) úgy van, amely zászló alatt indult a választási küzdelemben. (Farkas Ist­ván: A háború előtt az volt a szokás, hogy aki pártot változtat, lemond és új választásnak veti alá magát!) Már pedig a helyzet az, hogy en­gen nem a kereszténypárt programmjával vá­lasztottak meg, hanem reformprogrammal, mint pártonkívüli képviselő kerültem a magyar törvényhozásba. (Ügy van! a jobboldalon.) Amtikor az egyesült kereszténypárt megalapítá­sáról szó volit, mint pártonkívüli képviselő részt vettem ennek megalapításában és csatlakoztam az új párthoz, a legelső párthoz, amelynek életem­ben tagja lettem. (Rajniss Ferenc: Hol van az a párt? Nincs meg!) — Horváth Zoltán: Kicsit görbe ez a vonal!) Engem ennél a csatlakozás­nál az a szempont vezetett, hogy éppen a t. túl­oldal által sokszorosan rémképként falrafestett külföldi veszedelmes eszmeáramlatokkal szem­ben, egy belső erőteljes, cselekvő reformpro­gramm megvalósításával a külföldi eszmeáram­latokat megelőzzük. (Horváth Zoltán: Nem a választás előszele ez?) Amikor arról győződtem meg, hogy a megfelelő 'aktivitás, iránytmutató és áldozatos cselekvőkészség az egyesült ke­resztény pártban nincs meg, (Rajniss Ferenc: Egymástól nem tudtak dolgozni! — Derültség.) kiléptem, s visszatértem a pártonkívüliségbe. Későbben, amikor azt láttam, hogy hosszú esz­tendők után végre-valahára megindult az a reformprogramm, amely egy új, szociális or­szág megalapítására törekedett, (Horváth Zol­ten: Mit szól ehhez Csilléry, meg Müller? Mit szólnak hozzá? — Zaj. — Elnök csenget. — Hall­86

Next

/
Oldalképek
Tartalom