Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-387

"586 Az országgyűlés képviselőházának 387, — hanem a szükséglet, akkor ennek a szükség- , létnek a megszűntével rövid időn belül meg fog szűnni ez a törvényjavaslat is. (Rupert | Rezső: Adja az Isten!) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Drobni Lajos! Drobni Lajos: T. Ház! A törvényjavaslat részletes vitájában ez az oldal najpokon keresz­tül nem állított szónokot, nem állított pedig azért, mert számított arra, hogy a megfontolt­ság és higgadtság kereteiben fogja a másik oldal ezt a törvényjavaslatot tárgyalni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Buchinger Manó: Maga tegnap még ezen az oldalon ült!) Csodálatos, de jellemző, hogy napokon keresztül nem hal­lottunk egyebet itt a képviselőházban, mint azt a vádat, hogy ezt az oldalt a gyűlölet, a ha­rag, az ellenségeskedés, vagyis a nemtelen érzéseknek a tömege vezeti, amikor egyensúlyt akar teremteni gazdasági és kulturális téren azokkal a visszás állapotokkal szemben, ame­lyeknek fennforgását a túloldal is elismerte, amikor megállapította azt, hogy van zsidókér­dés. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. —- Peyer Károly: Proletárkérdés van elsősorban! — Rupert Rezső: Majd megnézheti azt az egyen­súlyt! A gazdasági törvényekkel nem lehet hadbaszállni!) Megállapítom, hogy e törvényjavaslat tár­gyalásánál az ellenzéken a tárgyilagosság tel­jesen hiányzott. (Fábián Béla: Ezt nem lehet mondani. — Farkas István: Szegy el je magát!) \ Elnök: Farkas István képviselő urat ké-. rem, maradjon csendben! Drobni Lajos: Állítom ezt, (Úgy van! a jobboldalon.) mert napokon keresztül nyugodt-: tan és higgadtan figyeltem és hallgattam azt a vitát, (Kéthly Anna: Hallgatott! Ez igaz!) amelyben tisztán és kizárólag a túloldal vett részt és megállapítom, hogy ebben a vitában a tárgyilagosság és a higgadtság hiányzott. (Rupert Rezső: Méltatlan volna hozzánk ezt visszautasítani! — Buchinger Manó: Második szűzbeszéd!) Ha a szociáldemokrata párt az el­múlt 20 esztendő alatt olyan hevességgel, odia­adással és lendülettel dolgozott volna a mun­kásság érdekében, (Úgy van! Ügy van! Taps a jobboldalon. — Kéthly Anna: Dolgozott is! — Farkas István: Hol volt maga akkori — Zaj. — Elnök csenget.) ha a szociáldemokrata párt a keresztény munkásság érdekében leg­alább is azt az energiát fejtette volna ki, ame­lyet ebben a vitában a zsidóság érdekében hó­napokon keresztül tapasztalhattunk, akkor meg vagyok győződve arról, hogy a keresz­tény munkásság sokkal előbbre volna. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon. — Kéthly Anna közbeszól.) Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunkat kérem, tessék csendben maradni. (Rupert Rezső: Bízzák a munkásságra. —-. Egy hang a jobboldalon: Rá is bízzuk! — Györki Imre: El­árulta, cserbenhagyta a választóit!) Györki képviselő úr, tessék csendben maradni! (Far­kas István közbeszól.) Farkas István képviselő urat ismételten figyelmeztetem, hogy marad­jon csendben! Drobni Lajos: Amikor most a zsidó törvény­javaslatnak utolsó szakaszát tárgyaljuk, bizo­nyos, hogy a hónapokon át tartó vitáiban a jobboldal mindig a tárgyilagosságot és elfogu­latlanságot kereste. (Ügy van! a jobboldalon.) Ez az oldal komolyan arra törekedett, hogy az ütése Í939 március 24-én, pèntekeû. elérni kívánt célt úgy valósítsa meg, hogy mi­nél kevesebb egyéni gyötrődést, minél kevesebb egyéni kínt, szenvedést és tragédiát okozzon az egyes emibereknek. Ezt bizonyítja az 1. és 2. § többszöri lényeges módosítása is, amelynek terén még messzebb is kész lettem volna el­menni. Ha a vita végén összegezni kívánom, azt, hogy milyen benyomást tett ránk s az ország komoly közvéleményére a t. túloldal vitája, (Peyer Károly: Itt se volt!) a túloldalnak na­pokon keresztül türelmünkkel való vissza­élése ... (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Derültség és zaj a szélsőbaloldalon. — Gr. Ap­ponyi György: Ha, ha! Óriási ! — Peyer Ká­roly: Elmegyek Győrbe és megkérdezem a vá­lasztóit!) — megkérdezheti, becsületesebben szolgáltam a becsületes zsidóság jogos érdekeit, mint az önök demagógiája. (Zaj.) — . .. mon­dom, hogy amikor zárlatot kívánok felállítani a vitának végén, eszembe jut a baloldal által is sokszor példaképül állított nagy amerikai demokrácia egyik elnökének, Lincoln Ábra­hámnak a szava, aki azt mondotta, hogy: be­csaphatod egyszer az egész világot, (Rupert Rezső: Ezt ma olvasta a Magyar Nemzetben! — Derültség a szélsőbaloldalon.) becsaphatsz mindennap egy embert, de nem csaphatod be mindennap azi egész világot. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés és taps a jobboldalon. — Ru­pert Rezső: Ma hozta a Magyar Nemzet! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Csak rosszul ta­nulta meg! — Gr. Apponyi György: Köszönjük az utólagos kiadást! — Gr. Festetics Domon­kos: Szót kérek!) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr felszólalni? (Gr. Festetics Domonkos: A ház­szabályok 151. §-a alapján kérek szót.) A szó a képviselő urat megilleti! Gr. Festetics Domonkos: A házszabályok •151- §-a értelmében kérem a t. Házat, méltóztas­sék hozzájárulni ahhoz, hogy a vita most vég­kép bezárassák. (Peyer Károly: Szóval, erre nem lehet válaszolni! Attól is félnek, hogy erre válaszolunk! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: A képviselő úr indítványa házsza­bályszerű. Ennélfogva felteszem a kérdést, hogy a Ház méltóztatik-e a vita bezárására vo­natkozó indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat ia képviselő urakat, akik ezt <az indítványt elfogadják, szíveskedje­nek felálland. (Megtörténik.) Többség. A Ház az indítványt elfogadta. Ehhez képest a vitát bezárom. Az előadó úr nem kíván szólni. Kíván az igazságügyminiszter úr szólni? (Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Rupert Rezső: Stílszerűen fejeződik be a vita! — Peyer Károly: Aki a pártját elhagyja, mondjon le a mandátumáról!) Kérem Peyer képviselő urat, tessék csendben maradni! (Pe­yer Károly: A renegátokat ki kell tenni! — Drobni Lajos — a szélsőbaloldal felé mutatva: — Önök a renegátok! — Farkas István ismétel­ten közbeszól.) Farkaisi képviselő urat figyel­meztettem, hogy a mentelmi bizottság elé uta­sítom, ha folytatja a rendzavarást. Következik a szakasz feletti határozathoza­tal. Kérdem, méltóztatnak-e 29. §-t eredeti szö­vegében elfogadni, szemben Vázsonyi János és Rupert Rezső képviselő urak módosító indít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom