Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-387
576 Az országgyűlés képviselőházának 387. ülése iÚSÚ március M-en, péntekért. latnak tárgyalását, már régen abban a helyzetben lett volna a kormány, (Rupert Rezső: A szándékukat elárulhatták volna legalább!) hogy az olyan külföldi kormányokkal, amelyek szintén akarják ezt a kérdést nemzetközi alapon, egész Európára, sőt egész Amerikára ki, terjedő alapon rendezni, már az érintkezést felvehette volna és az akciót ebben az irányban megindíthatta volna. (Kéthly Anna: Egyetlen külképviselet sem tud arról, hogy a kormány valamit csinál. — Zaj a jobboldalon.) Ismételten mondom, hogy a kormány nem is csinálhatott, mert még nincs felhatalmazása rá. Itt fogja megkapni, ebben a törvényjavaslatban. (Rupert Rezső: Terveit ismertethette volna, elgondolásairól tájékoztathatott volna! — Zaj.) Meizler t. képviselőtársam visszatért a javaslat 1. §-ára. En nem akarok visszatérni rá, mert ott rámutattam arra, hogy mindaz, ami a javaslatban le van szögezve, a múltra vonatkozik, tehát lehetetlen, hogy a jövőben valaki házassági vagy egyéb alapon, aki nem zsidónak tekintendő, zsidóvá váljék. Azt hiszem, hogy ez meg fogja őt nyugtatni. Egyébként Meizler t. képviselőtársammal teljesen egyetértek abban, hogy nagyon is túlzottak azok a tragikus hangok, amelyek itt tízezrek tönkretételéről és kenyértelenné tételéről szólnak, és teljesen egyetértek vele abban, hogy az a felháborodás, amelyet itt a javaslattal szemben játszanak a baloldalon, műfelháborodás. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Kérem, méltóztassék ezt a szakaszt is változatlanul elfogadni. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) « Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a szakasz eredeti szövegét elfogadni, szemben Vázsonyi János és Rupert Rezső képviselő urak indítványával, igen vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) A Ház a 22. §-t eredeti szövegében fogadta el. A 22. § után Payr Hugó képviselő úr új szakasz felvételét indítványozta. Payr Hugó képviselő urat illeti a szó. Payr Hugó: T. Képviselőház! Az igazságügyminiszter úr az imént arról beszélt, hogy az ellenzék műfelháborodást produkált a törvényjavaslatnál, (vitéz Kő József: A szakaszhoz beszéljen!) Én iparkodtam egészen ridegen tényekre rámutatni és tényekre hivatkozni annak igazolására és bizonyítására, hogy a gazdasági élet még e törvény életbeléptetése és megszavazása előtt is olyan defektusokat szenvedett, amelyek miatt ma, — már ma — sok ezer nem zsidó, hanem keresztény ember van munkanélkül. Itt azonban nem akarok az elmondottak ismétlésébe bocsátkozni, hanem egészen ridegen és szárazon, szentimentalizmus és szenvedélyek nélkül szeretnék hivatkozni arra, hogyha a zsidókérdést ilyen formában és ilyen módon méltóztatik felvetni és törvényes rendezés alá vonni, akkor ennek végső konzekvenciáit is le kell vonni. Az igazságügyminiszter úr azt mondotta, hogy a zsidókérdésnek kivándorlás útján való rendezésével a t. kormány eddig nem foglalkozhatott azért, mert a törvény még nincs megszavazva s így nem volt felhatalmazása ahhoz, hogy ennek a kérdésnek rendezését külföldi kormányokkal letárgyalja. Engedelmet kérek, mélyen t. Képviselőház, én a diplomáciai eljárásokat nem ismerem, azokban jártas nem vagyok, de újságot szoktam olvasni és az újságokból azt látom, hogy a zsidók kivándorlásának kérdésével más, nálunk nagyobb és hatalmasabb államok is próbáltak foglalkozni, de még semmiféle megoldásra nem Jutottak. Méltóztassék tehát megengedni, hogy kétségbevonjam az igen t. igazságügyminiszter úrnak azt a hitét, vagy reményét, (vitéz Hertelendy Miklós: Nemzetközi egyezményről van szó!) hogy ha a törvény meglesz, akkor neki vagy a kormánynak ezt a kérdést, a kivándorlás kérdését sikerül nyugvópontra vinni. Én rendkívül fontosnak tartom ezt a kérdést és éppen ezért sajnálom, hogy az igazságügyminiszter úr a kivándorlással kapcsolatosan nem mondotta meg, hogy... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék indítványánál maradni. Payr Hugó: Éppen azt akarom megindokolni, de ez hozzátartozik. Elnök: Ez nem tartozik hozzá. Méltóztassék az indítványát indokolni. (Fábián Béla : Ez is a kivándorlással kapcsolatos!) Payr Hugó: Minthogy az igazságügyminiszter úr nem tájékoztatott arról, — ezt a mondatot akarom befejezni — minthogy nem mondotta meg azt, hogy milyen úton és módon gondolja keresztülvihetőnek azt, hogy az itt szerinte nem, de szerintem valóban éhhalálra ítélt zsidókat kitolja, kivándoroltassa az országból, ezért kell kérnem, hogy az általam beterjesztett, új, 22. vagy 23. <5>-nak beiktatandó szakaszt, illetőleg indítványt méltóztassanak elfogadni. Indítványom azt tartalmazza, hogy (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) a magzatelhajtásra vonatkozó büntető rendelkezések alól a zsidóság vonassék ki. Ha önök a túloldalon komolyan veszik azt, amit az eddig elfogadott szakaszokban meg méltóztattak szavazni, (vitéz Hertelendy Miklós: Bűncselekménybe nem megyünk bele! — Fábián Béla: Pedig ez volna a, logikus következménye a javaslatnak!) akkor nincs joguk a zsidóságtól, a zsidóktól megkövetelni, hogy gyermeket hozzanak a világra, (Fábián Béla: Hogy szaporodjanak!) nincs joguk megkövetelni, hogy új életet indítsanak útjára. (Ügy van! a szélsőbalolalon. — vitéz Hertelendy Miklós: Az ilyen dolog komolytalan! -— Rupert Rezső: Az a baj, hogy végzetesen komoly!) Méltóztassanak tehát számukra lehetővé tenni azt, hogy a saját életüket ebben az országban vegetálva, valahogyan, valamiképpen leéljék, (vitéz Hertelendy Miklós: Senkinek sem akarjuk az életét elvenni!) de ne tessék azt kívánni, hogy a teljes reménytelenségre új embereknek adjanak életei Mélyen t. Képviselőház! Ha önök nem tudnak kivándoroltatni — sajnos, attól félek, hogy nem tudnak — akkor legalább ezt az enyhítést méltóztassanak a zsidók számára megadni, mert ha komolyan hiszik és komolyan veszik — még egyszer ismétlem, amit az előbb mondottam — azt, amit eddig megszavaztak, akkor ez elől az indítvány elől nem lehet elzárkózniok. (Fábián Béla: így van! — Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván valaki az indítványhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügy miniszter úr kíván szólni. Tasnádi Nagy András igazságügyminisz-
