Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-386
556 Az országgyűlés képviselőházának 386. ülése 1939 március 23-án, csütörtökön. tendo alatt felszedték a munkásság szabad szervezeteiből kirakott sikkasztókat, zavaros bolsevistákat és lemaradt strébereket. Higyjék el azonban azok, akik így inspirálták az igazságügyminisztériumot ennek a szakasznak a beiktatására, hogy azok érvényesülésének nem a választott zsidó vezetők állták útját a mi szervezeteinkben, hanem a szervezett munkás józanságra, értelmessége és a kalandorokkal szemben érzett utálata. (Rupert Rezső: Ügy van! Gazda nélkül számolnak!) Ki látott ezek közül az inspirálók, acsarkodók közül csak effyetlenesrvszer is belülről szakszervezeti munkát 1 ? Csak ezeknek a lecsúszottaknak alattomos gyűlölködéséből fakadó információ az, ami táplálja a zsidó munkásvezetőkről és azok túlteneéséről szóló legendát. Kérdem: szabad-e erre törvényt alkotni, szabad-e erre törvényszakaszt felépíteni és szabad-e ilyen indokokra, ilyen alapra felépíteni olyan megbélyegzést, amelvet a munkásság magára nézve sértőnek és bántónak talált Vannak olyan szakmai szervezetek is, amelyeknél magasabb a zsidók arányszáma. így üéldiául ilyen a magántisztviselőké. Vájjon milyen jogon tiltják meg, hogy ezek szabad választás útján maguk közül is beválaszthassanak valakit vezetőik közét Mógegyszer hangsúlyoznom kell: igazságtalannak, jogtalannak, sértőnek és bántónak tartjuk azt, hogy ki vannak szorítva még a kivételek is, mert arany vitézségi érmes szakszervezeti tisztviselők vannak, akik e szakasz alapján mint kivételek sem jöhetnek számításba. (Rupert Rezső: Ellenben a volt keresztény bolsevista bekerül!) Elnök: T. képviselőtársam beszédideje lejárt. Kétíily Anna: Befejezem. (Gr. Festetics Domonkos: Üljön le!) Ennél a kérdésnél még csak az sem lehet indokolás, hogy ez a keresztény középosztálybeli fiatalság területe és az akarja elfoglalni, mert hiszen a középosztálybeli fiatalság eddig sem törődött ezekkel a területekkel. (Gr. Festetics Domonkos: Méltóztassék helyet foglalni!) Nekik tehát nincs hasznuk ebből, másnak pedig kárt, sérelmet, bántalmat okoznak. Ezt nem tartom méltónak arra, hogy a képviselőház törvénybe iktassa. Elnök: Szólásra következik 1 ? Szeder János jegyző: Farkas István! Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a SZÓ. ; i j;[ ; Ä! . Farkas István: T. Képviselőház! Nagyon szeretném, ha módot adnának nekem arra, hogy a magyar ipar kifejlődéséről beszéljek, én, aki 50 esztendeje veszek részt a munkásmozgalomban és akinek részem van egyénileg is a magyar ipar fejlesztésében, a modern szakszerű tudományoknak a magyar iparba való bevezetésében. Részem van a magyar ipar fejlesztésében, nagy szerepet játszottam benne és annakidején az ipartestület engem tett meg tisztviselőjének, azért, mert igen sok szolgálatot tettem a magyar iparnak, olyan sokat, amenyit előttem senki sem tett. Mondom, szeretnék erre részletesen rátérni és szeretném kimutatni, hogy az uraknak halvány sejtelmük sincs az ipar fejlődéséről, semmibe sem veszik a produktív munkát, a leleményességet és az ügyességet. Ezt nem lehet felekezet szerint tekinteni. Engedjék meg nekem, t. uraim, hogy rámutassak arra, hogy Magyarországon a szakszervezetek vezettek be a modern munkást s a modern munkát, a szakszervezetek voltak azok, amelyek megbecsülték a tudományos munka értékét. Közismert dolog, van talán most r is egy pár cipészmester, egy pár szaktanító a technológián, akit mi képeztünk ki, akit a technológián mi tanítottunk. (Mozgás a jobboldalon.) Igenis, mi vezettük be őket, önöknek fogalmuk sincs ezekről a dolgokról. (Mocsáry Dániel: Csak magának van fogalma mindenről!) Ezt nem mondom, de igenis én keresztüléltem azt, amit önök nem éltek keresztül és csak azt kérem, hogy hallgassák meg, amit mondok, hogy legyen fogalmuk róla és azután ellenőrizhetik, amit mondok. (Egy hang jobbfelől: Nem kell türelmetlenkedni!) Ötven esztendővel ezelőtt Magyarországon minden kisiparban rendszer volt a Blaumontag. Mit jelentett ( ez? Vasárnap dolgoztak, nem volt vasárnapi munkaszünet, ellenben hétfőn nem dolgoztak. E téren csak egypár ember tett kivételt, az is zsidó volt'vagy a keresztény iparosok józanabb rétegéhez tartozott. Nekem például bűnömül rátták fel, hogy napilapot olvasok, mondván, hogy micsoda merész és bolond ember vagyok, hogy erre pénzt költök. A cipésziparosok szaktestülete vezette be Magyarországon a céltudatos szakoktatást. Ez a testület hozatott külföldről olyan embert, aki a mértani, műszaki rendszert vezette be, s ez a szakegylet volt az, amelynek ösztönzéséire később a technológián egy tanfolyamot rendszeresítettek. Ezen a tanfolyamon kiképzett szakemberek azután végezték a tanítást. Uraim, ez nem volt kis dolog. Később rá fogok majd mutatni arra, hogy igenis annakidején az volt a helyzet, «hogy a magyar mágnások Párizsban csináltatták cipőiket, holott Párizsban is magyar munkások készítették a cipőket. Éppen abban volt az én érdemem, amit azután az ipartestület és általában az iparosok nagyon •értékeltek, hogy én indítottam meg az akciót, amelynek segítségével Párizsból hazahozattuk a magyar munkásokat. Terray János és pös tyéni Molnár László cipész-mesterek tanúim lehetnek arra, hogy igenis az én akciómra történt meg az, hogy azután a magyar mágnások itthon kezdtek dolgoztatni, amikor Párizsban megtudták éppen attól a cipészmestertől, aki a lábukról mértéket vett, hogy Magyarországon is meg tudják csinálni a nekik szükséges cipőt. A 'Szakszervezet tevékenységének következménye volt az, hogy megtanították a munkásokat dolgozni s hogy felvilágosították a publikumot arról, hogy itthon is el lehet készíteni ezeket a cipőket. Ez a szakszervezet volt az, 'amely a munkásokat kiképezte, tanította, nevelte. Amikor én a szakszervezetbe bekerültem, akkor még az volt a ihelyzet, hogy azt mondták, hogy a szakszervezetben urak vannak. Az igaz, hogy részeges emberek nem léptek ibe a szakszervezetbe, csak a jól képzett munkások, mint ahogy ma is a szakszervezetbe csak a jól képzett, tisztességes munkások lépnek be s mint ahögfy ugyanez látható a mér;nöki vagy más ipari szakban is. Ez természetes dolog. Kéthly Anna képviselőtársaim azt mondotta, hogy ez a szakasz külső tényezők befolyására került bele a javaslatba. Ezek a külső tényezők haragszanak, holott a szakszervezetek a magyar iparnak, a magyar kultúrának, a magyar művelődésnek óriási szolgálatot tettek és
