Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-386
534 Az országgyűlés képviselőházának 386. ülése 1939 március 23-án, csütörtökön. a tulajdonosa minél magasabb árat kapjon a földért, hiszen sokszor adósságot kell belőle rendezni, sokszor annak a keresztény kiskorúnak az egész későbbi élete azon fordul meg, hogy az ingatlanát, amelyet árverés alá bocsátottak, mennyiért vették meg, jól kikerültek-e az^ adósságok abból a vételárból (vitéz Patacsi Dénes: Fontos, hogy kinek a kezére kerül a föld!) és hogy maradt-e még valami. Ä szabad verseny megszüntetése a földvásárlások körül elsosorhan a magyar földmíves-osztálynak, a kisbirtokos-osztálynak árt, mert ha egyszer tömegeket kizárunk a versenyből, akkor az árak a kis kereslet folytán, természetesen nagyon alacsonyak lesznek, (vitéz Patacsi Dénes: Akié a föld, azé az ország!) Hibája és nagy hiánya azután ennek a szakasznak az is, hogy nem ismer minimumot. Legalább mondaná meg, hogy ennek a jogképességnek az elvonása csak bizonyos területű, bizonyos, nagyságú ingatlanokra vonatkozik. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Rupert Rezső: Mindezek alapján kérem tehát, t. Képviselőház, méltóztassék elfogadni az én módosító indítványomat, amely törlésre irányul. Elnök: Szólásra következik 1 ! Porubszky Géza jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! A 15. es 16. § együttesen tartalmazza a zsidók földszer; zési, földbérleti és földnek tulaj donbantartási jogára vonatkozó megszorításokat, tulajdonképpen azonban nem megszorításokat, hanem ezeknek a jogoknak a megszüntetését jelenti a 15. és 16. §-okban foglalt szöveg, amelyet nem az eredetileg benyújtott törvényjavaslatban, hanem a bizottsági tárgyalás során való módosítás előterjesztésével utólagosan terjesztett elő az előadó úr. Az én felfogásom az, hogy elsősorban jogbizonytalanságot teremt az a helyzet, ha a földreformnak egy részét, kikapva, tárgyalja itt a képviselőház ezzel a törvényjavaslattal, amikor rövid idő múlva úgyis a képviselőház elé kerül a földreform, hiszen tudomásom szerint már a jövő héten a bizottsági ülés elé kerül a földreformjavaslat. Ennélfogva teljesen feleslegesnek és céltalannak tartom, hogy egy tisztán és kizárólag a földbirtokreform keretébe tartozó dolog ebben a törvényjavaslatban nyer : jen már előzetesen szabályozást, (vitéz Patacsi Dénes: Preventív intézkedés! Helyes!) hanem egyszerre kell, hogy megoldassék a földreform teljes és egész komplexuma. A 15. § arról szól, hogy ezentúl nem szerezhet senki földet, aki a törvényjavaslat értelmeben zsidónak számít, a 16. § pedig a meglevő birtokokat igyekszik elkobozni, arra való tekintet nélkül, hogy a birtok milyen nagyságú, mező- vagy erdőgazdasági ingatlan-e, legyen az akár egy holdas és legyen annak tulajdonosa akár hadirokkant, akár tűzharcos, akár ellenforradalmár, akár olyan, akinek az elődei már 1867-ben és 1848-ban is itt éltek, itt adóztak es hazafias kötelességüket teljesítették, lep-venek annak ősei 150 vagy 200 évvel ezelőtt árendások. A törvényjavaslat megadja a lehetőséget mindezek mező- vagy erdőgazdasági ingatlanának az elvételére. Nekem az a tiszteletteljes kérésem, hogy a 15. §-nál méltóztassék törlési indítványomnak helyt adni és ezt a kérdéskomplexumot az általános földbirtokreform keretében tárgyalni, mert ez4 a kérdést a szóbanforgó földbirtokreform céljait szolgáló módon, helyesen és rendszeresen, a földbirtokreform szempontjainak kellő figyelembevételével csakis a földbirtokreformtörvény keretében lehet megoldani. Egyébként is a jogegyenlőség elvének, a, szerzett jogok védelmének súlyos sérekrife volna a zsidók ingatlanszerzési jogának korlátozása és még sokkal inkább a meglévő mezőgazdasági ingatlanok tágyában az őket minden korlátozás mélkül átengedésre való kötelezés. A törvényjavaslat maga is a zsidók gazdasági térfoglalásának korlátozását célozza és ezt mondja cíimében. Az itt indítványozott szakaszok, a 15. és 16 § azonban nem korlátozást, hanem teljes jogvesztést tartalmaznak. Az Igazsággal és a méltányossággal tökéletesen ellentétes volna a zsidóságtól a mezőgazdasági ingatlanok szerzésének lehetőségét megtagadni, amikor a törvényjavaslat indokolása jelentékeny részben arra támaszkodik, hogy a zsidóság az őstermeléssel való foglalkozást elkerülte. Egyik oldalon azt mondani, hogy nem akartaik őstermeléssel foglalkozni. a; másik oldalon megakadályozni, hogy őstermeléssel foglalkozzanak azok, akiknek családjaik már négy-öt generáción át őstermeléssel foglalkoztak, ez mindenesetre önmagáiban is ellenmondás és a legenyhébb kifejezés rá a rabulisztiika. Különösen méltánytalan a zsidók mezőgazdasági ingatlanainak elvétele a földibirtok terjedelmére való tekintet nélkül és annak a lehetőségnek a kizárása, hogy a ténylegesen gazdálkodó zsidó, tehát a hivatásos gazda folytathassa foglalkozását. Itt a foglalkozástól és a megélhetéstől teljes mértékben való megfosztással találkozunk. Ezt én minden tekintetben igazságtalannak tartom, éppen ezért, hogy összevonjam a két szakaszhoz való felszólalásomat és ezáltal a Ház tanácskozási idejét megrövidítsem, együttesen szóltam hozzá a 15. és a 16. §-hoz, ezeket egységes kérdéskomplexusnak tekintem és a 15. §-nál törlést indítványozok, a 16. §-nál pedig maid azt az indítványomat kérem elfogadni, amely azt célozza^ hogy a jelen szakasz rendelkezései ne vonatkozzanak azokra, akik apai ágon való leszármazásuklat... Elnök: Képviselő úr, a 15. §-t tárgyaljuk, a 16. §-ra vonatkozó indítványokat nem lehet most előtárni. Vázsonyi János: Akkor kénytelen leszek a 16. §-náJl indítványomat külön előterjeszteni. En csak a Ház »tanácskozó idejét óhajtottam megrövidíteni azzal, hogy az egybetartozó két szakaszhoz történő felszólalásomat össze akartam sűríteni egy felszólalásba. Tisztelettel kérem erre a szaíkaszra vonatkozó indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző : Klein Antal! Elnök: Klein Antal képviselő urat illeti a szó. Klein Antal: T. Ház! Az előbb kézbesítették nemcsak nekem, hanem azt hiszem, valamennyi képviselőtársamnak, akik a földmívelésügyi, igazságügyi, vagy pénzügyi bizottság tagjai, ennek az együttes bizottságnak a jövő hét keddjén délelőtt 10 órakor tartandó ülésére szóló meghívót. Erre az ülésre tárgyul a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló 707. számú törvényjavaslat tárgyalása van kitűzve. Ezzel megdőlt mindaz a híresztelés, amely arról szólt, hogy a kormány nem
