Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-386

M2 Az országgyűlés képviselőházának 386 ülése 1939 március 23-án, csütörtökön. Végül kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak Rupert Rezső képviselő urat illetően tett javaslatát elfogadnál (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Imént hozott határozatunknak megfelelően felkérem. Rupert Rezső képviselő urat a Ház ünnepélyes megkövetésére. Rupert Rezső (<az elnöki emelvény elé lép): »A t. Ház határozatának megfelelően a ház~ szabályok rendelkezésével szemben tanúsított magatartásom miatt a t. Házat ezennel ünnepélyesen megkövetem.« (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Megállapítom, hogy Rupert Rezső képviselő úr a Ház határozatának eleget tett. Mielőtt napirendünkre áttérnénk, a Ház tudomására hozom, hogy az igazságügyminiiszter úr a házszabályok 142. §-ára való utalással a napirendre tűzött törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Antal István államtitkár urat miniszteri megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásálról szóló törvényjavaslat (írom. 702,710, 754,755) részletes tárgyalása során a bizottsághoz utasított 5. |; tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Porubszky Géza jegyző (felolvasaa az 5. §-t): Szólásra jelentkezett Peyer Károly. Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A " második úgynevezett zsidótörvényjavaslatot tárgyalja a képviselőház és sem a bizottság tárgyalásai folyamán, sem pedig más alkalommal nem merült fel olyan szükségesség, hogy a Társadalombiztosító Intézet orvosainak kérdése is ezzel a törvényjavaslattal egyidejűleg rendezést nyerjen, ötletszerűen vetődött fel ez a kérdés, valószínűleg nem közérdekből, hanem abból az érfdekből, amelyet én már az általános vita folyamán elmondott beszédemben hangsúlyoztam, hogy tudniillik ennek a törvényjavaslatnak különböző szakaszainál ráismerünk arra, hogy ki kinek a kedvéért csinálta meg azt a szakaszt és kire vonatkozik az, milyen személyekre, vagy kisebb testületekre, akik, illetőleg, amelyek ilyen módon kívánják gazdasági érdekeiket előnyösebb helyzetbe juttatni. Itt is csak ezt mondhatom. Nem a közszükséglet és semmiesetre sem a keresztény ' társadalom elhelyezkedési lehetősége hozta ide ezt a szah fcaszt, hanem az a gyűlölködés, amely megvan egyesekben, akik kipéoéznek maguknak egyeseket, hogy ennek a törvényjavaslatnak szakaszai alapján lehetőséget találjanak arra, hogy az illetőket kenyérkeresetüktől és munkahelyüktől megfosszák. (Ellenmondások jobbfelől.) A kérdésnek ilyen lmodon való tárgyalása ellen is a leghatározottabban állást kell foglalni azért, mert hiszen a kérdést szakszerűen alig ismerik a Házban a képviselő urak közül egy páran. Amint tegnap kitűnt a bizottságban, még csak statisztika sem állott a képviselő urak rendelkezésére, (Payr Hugó: Nem is kiváncsiak rá!) amelyből meg lehetett volna állapítani, hogy tulajdonképpen fennáll-e ez a szükségszerűség, vagy pedig nem áll fenn. Az a statisztika, amelyet a belügyi államtitkár úr felolvasott, megfelel a valóságnak, csak egy adatot hallgatott el az államtitkár úr, talán azért, mert nem tartozik szorosan ide, de mégis csak meg kell mondani azt is, hogy az Oti.-nál — csak ezek az adatok állanak rendelkezésemre — a tisztviselő orvosok között, tehát 163 tisztviselő orvos között csak egy zsidó orvos van. A 2256 orvos között 365 zsidó származású orvos van, tehát az orvosok 16 százaléka zsidó származású. Az összesen 2084 Oti.-tisztviselőből ^ — megemlítem ezt is, miután ez a kérdés is szóba került — 32 zsidó az egész országban, tehát mindössze 1"5%. Nem a szükségszerűség hozta tehát ide ezt a szakaszt, hanem az, hogy ki akarnak pécézni egyes embereket,, akikre ez a hajsza megy. Ezek a zsidó orvosok, akik az intézetnél még ma szolgálatot teljesítenek, nem ma kerültek az intézet szolgálatába, ezeknek az orvosoknak nagy része, túlnyomó része 25—30 és még több év óta teljesít az intézetnél szolgálatot. Ezek az orvosok voltak azok, akiknek egy része már a régi Kerületi munkásbiztosító pénztárnál is orvos volt. Nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is teljesítenek ezek szolgálatot,• amely vidéki munkahelyekre nem igen akar fővárosi orvos elmenni. Ezek végzik el azt^ a munkát, amely nem tartozik a kellemesebb és jól dotált állások közé. Ha a minisztérium az orvosi rendtartást, amelyet már az illetékes minisztériumok és az önkormányzati testületek letárgyaltak és amely orvosi rendtartás most van jóváhagyás végett a minisztériumban, elfogadja, illetőleg érvényre emeli, akkor ezeknek az orvosoknak egy nagy része nyugdíjba megy, nyugdíjazást kérhet és ez a szám ma csak azért ilyen magas, mert ennek az orvosi rendtartásnak ügye még mindig nem nyert elintézést. Veszedelmes dolog erre a területre lépni. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy az orvosoknak az intézettel szerződésük van, tehát magánjogi szerződés az, amely egy meghatározott próbaidő után az illető orvosokat véglegesíti. Ebből a végleges állásból az illető orvosok csak választottbírósági ítélet alapján bocsáthatók el, csak ezen az alapon foszthatok meg állásuktól, amely választottbíróságban egy munkaadó, egy biztosított és két orvos ül és a választottbíróság elnöke is rendesen orvos szokott lenni. Tehát három orvos áll szemben két érdekelttel, akik közül az egyik is munkaadó. Veszedelmes dolog erre a, területre lépni és magánjogi szerzdéseket törvényben megváltoztatni. (Baross Gábor: Maga beszélhet a magánjogokról!) Veszélyes dolog ez azért, mert .ha erre a területre lépünk, akkor nem lehet megállni. En hajlandó vagyok olyan törvényjavaslatot megszavazni, amely kimondja azt, hogy ezek az összes szerződések érvénytelenek. (Mozgás a baloldalon.) Az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlése egyhangúlag fogadott el egy határozatot, amelyben a szabad orvosválasztás alapjára kíván helyezkedni és megkívánja szüntetni azt a kötött rendszert, amely ma van. Az orvosok nagy tömege is ezt a rendszert kívánja, méltóztassék hát kimondani egy törvényben, hogy ezek az Összes szerződések megszűntek és a szabad orvosválasztás lép életbe, mert ha a szabad orvosválasztás lép életbe, akkor a biztosítottnak megvan a joga, hogy ahhoz az orvoshoz menjen gyógykezeltetni magát, akihez bizalma van. Az orvos és az ügyvéd megválasztása bizalmi kérdés, az orvos és