Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-385
Az országgyűlés képviselőházának 385. dasági munkásokról van szó s nem kellene okvetlenül arra gondolni, hogy a mezőgazdaságot általában terheljék meg ezzel az összeggel. Tudom, hogy különösképpen a kisbirtokosodra nézve meglehetősen súlyosak azok a terhek, amelyeket vállalniuk kellett, mert a kataszteri tiszta jövedelem után vetették ki a befizetéseiket, a kataszteri tiszta jövedelem pedig a kisbirűokosotknál köztudomás szerint általában lényegesen magasabb, maint a nagybirtokosoknál. De mondom, megvan a lehetőség arra, hogy átmenetileg valahonnan máshonnan teremtse elő a miniszter úr, illetőleg a kormány ezt az összeget, mert hiszen legfeljebb 4, esetleg 5 millió pengőről van szó. Később azután el is tűnik majd ez az összeg, mert azok az emberek, akik most 'befizetéseik nélkül jutottak hozzá a járadéktörzslhöz, illetőleg a havi 5 pengőhöz, — vagy esetleg kérésem szerint hozzájuthatnának a havi 10 pengőhöz — lassanként kihalnak, mert legnagyobb ereszük nem is 60 esztendős, hanem 70—75, sőt vannak 80 esztendősek is azok között, akik öregségi segélyre jelentkeztek. Ami pedig a külföldi példákat illeti, külföldön, legalább is a legtöbb országban jóval előbb ; bevezették a mezőgazdasági munkások biztosítását és sokkal szélesebbkörű és többágú is a mezőgazdasági munkások 'biztosítása. De tegyük fel, hogy külföldön is olyan alacsonyak a juttatások, unint Magyarországon, ez bennünket egyáltalában nem köt és nem kötelez semmire. Nekünk elsősorban saját népünk jólétléről és öregségi biztosításáról kell az adott esetben gondoskodnunk. Ha elmulasztottuk kellő időben bevezetni ezt a biztosítási ágat, most természetesen az idők parancsa következtében sokkal nagyobb léptekkel kell előrehaladnunk. A miniszter úr válaszát egyébként tudomásul veszem, essak azt kérném, tegye megfontolás tárgyává, hogy nem lehetne-e valahogyan ezt a 4—5 millió pengőt előteremteni és felh emelni a járadéktörzset is. (Helyeslés a balés a szé'Csobaloldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. ^Matolesy Mátyás képviselő úr a földmívelésügyi miniszter úrihoz intézendő interpellációját törölte. ' ; Következik tehát* if j. Balogh István képlviselo úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a M. Kir. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötőben dolgozó munkások létminimumon messze alul maradó keresettel vannak foglalkoztatva? 2. Miként szándékozik a miniszter úr ezeken a legmostohább körülmények között élő magyarokon segíteni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Balogh István: T. Képviselőház! A Magyar Királyi Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő munkásainak szörnyű állapota kényszerített arra. hogy itt a Ház előtt tárgyaljam le a miniszter úrral ezeket az igen súlyos szociális hibákat. A helyzet ugyanis az, hogy ezek a munkások, akiket hetenként 56 órán át foglalkoztatnak, illetve kellene, hogy foglalkoztassanak, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXH. ülése 1939 március 22-én, szerdán. 495 tehát akik ott eltöltik az idejüket, nem keresnek eleget. Mindössze néhány pengőt, 3—4—5 pengőt kapnak. Röviden el lehet sorolni béreiket. (Felkiáltások a baloldalon; Hetenkintf — Mózes Sándor: Borzasztó!) Igen. Nagyszerű bizonyítékok ennek a kitűnő munkásrétegnek helyzetére fizetési zacskóik adatai. Amint ez ipari vállalatoknál divatban van, kis zacskóké ban adják ki aprópénzben néhány fillérjüket. (Mojzes János: Itt nincs minimális munkabér?) A zacskókon név szerint feltüntetik őket. Például Szarvas József heti keresete 141 pengő. (Mojzes János : Nincs ott minimális munkabér?) A másik Szarvas József keresete 606P, (Mojzes János: Ezek szarvas-hibák!), Sándor István bére 13'89 P, (Zaj. — Elnök csenget.) Mészáros József heti keresete 4'70 pengő, Szabó Mihályé 7*93 pengő, Vermes Istváné 293pengő, Acs Mihály bére 878 pengő, Szűcs Sándoré 8 74 pengő. (Mojzes János: A csodaszarvas korszakában ezek szarvashibák!) Elnök: Kérem Mojzes képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Ifj. Balogh István: Ezenkívül is van itt még sok olyan adat, amely megdönthetetlen. Ezek a bérek leragasztott borítékban kerülnek a szegény munkásság kezébe. Többször jelentkeztek a munkások kihallgatásra a munkavezetőnél, (Megay Meissner Károly: Hány óra munka után kapják ezt?) de semmiféle meghallgatásra nem találtak. A mélyen t. miniszter úr magáévá tette a szociálpolitika divatos és, elismerem, igen sokszor hálás gondolatát. (Malasits Géza: A szervezkedés többet ér!) A minisztérium is magáévá tette, a kormány, de különösen a kormány mögött álló pártok átvették a szociális pártoktól ezeket a kitűnő hangzatos jelszavakat, kifejezéseket. Mélyen t. miniszter úr, ezzel nincs kimerítve ez a gondolat, hiszen amikor ilyen bizonyítékok vannak, akkor nem lehet arra gondolni, hogy a kormány, közelebbről az iparügyi, illetőleg kereskedelemügyi miniszter úr kimerítette volna hatalmi lehetőségeit abból a célból, hogy a családvédelmet csak a legparányibb vonatkozásban is megvalósítsa. Ezeknek az embereknek segítségére kell menni. Nem engedhetjük meg, hogy azok az emberek, akik elhagyták az ekeszarvát és eljöttek a városba, mert a falvakon nem találnak munkát, nem tudják családjukat nevelni, minden erőlködésük ellenére ne tudjanak csak néhány fillért is odaadni gyermekeiknek, hiszen ez az egy-két pengő kevés 'ahhoz is, hogy a saját parányi életüket valahogyan fenntarthassák. A szociálpolitika lényegét a napközi otthon, az inségkonyha, az inségmunka és másefféle humbug nem meríti ki. A szociálpolitikát a miniszter úr akkor valósíthatja meg legjobiban, ha azt a munkát, amit ezeknek adhatnak, meg is fizetteti. Itt nagy erkölcsi ódium hárul a m. kir. szabadikikötő vezetőségére, imégpedig azért, mert a konkurrens kikötők igazgatósága jobban megfizeti a munkásait. Elképzelhetetlen, hogy az anyagilag legjobban alátámasztott, a legtöbb forgalommal rendelkező kereskedelmi kikötő ne tudjon jobb fizetést adni éppen azoknak a munkásoknak, akik oly nehéz munkát végeznek, hiszen méltóztatnak hiztosan ismerni, mit jelent a hajókirakás: azonkívül, hogy roppant nagy súlyokat emelnek, még időre is kell elvégezni a munkát. Itt az órabérek megfize73