Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-380
330 Az országgyűlés képviselőházának 380. tételeznem, hogy az igazságügyminiszter úr is- j meri ezt a helyzetet és tudja azt is, hogy abból a 14.000 feljelentésből, amelyet az értelmiségi ! kormánybiztos úr beadott ós amelyet a nyilvá- ! nosság előtt is folyton emlegetnek, sotkezer keresztény munkaadóról is szó van. (Fábián Béla: Többen vannak, mint a zsidók!) azért, mert nem tudták, hogy a tíznél több munkást foglalkoztató vállalatok is bejelentési kötelezettség alá i esnek. Ugyanez vonakozik a néhány ezer ügyvédre, 'hiszen négy héttel ezelőtt még a kormány is szükségesnek tartotta precizírozni, hogy a bejelentési kötelezettség az ügyvédekre is vonatkozik. Mégis ez a 14.000 feljelentés, ez a 127:126-os statisztika szerepelt a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál is mint ékesszóló s egyetlen bizonyítéka annak a szabotázs nak, amely a gazdasági élet területén tapasztalható és amely — az igazságügyminiszter úr kijelentése szerint — az egyik legfontosabb oka ennek a gazdasági életet súlyosan zavaró második zsidótörvénynek. Én ezt annál is inkább sajnálatosnak tartom, mert nekem viszont tárgyilagosan el kell ismernem, hogy az értelmiségi kormánybiztos úrnak igen nagy érdemei vannak abban a tekintetben, hogy a fiatalság érdeklődését a gazdasági pályák iránt felkeltette, el kell ismernem, hogy az átképzés terén, igazán fáradsá; gos és ( nagy munkával, nem alábecsülendő eredményeket ért el. Miért van szükség akkor ezen felül még ahhoz a népszerűségi diadalhoz? így kezdett kifejlődni, t. Ház, gazdasági téren az a skalpvadászat, amelyre a t. kormánypárt más vonatkozásban szereti azt mondani, hogy az ellenzék részéről indult ki. Méltóztassanak tudomásul venni, hogy a gazdasági életben ma tobzódnak az anonym feljelentések. Homályosak az intézkedések és a Jiomályos intézkedések alapján esetleg X-et vagy Y-t keresik ki arra, hogy vele szemben eljárásra lehessen okot találni, amit kifelé lehet igen népszerűen beállítani. Kár és veszélyes a szabotázsnak benyomását ilyen kijelentésekkel alátámasztani. Azért szólok erről a kérdésről, mert én a szabotázst, ha ilyet észrevennék, minden erőmmel igyekezném megakadályozni. Szörnyű vádnak tekintem a szabotázs vádját azért. mert akármilyen viszonyok vannak itt, mindenkinek, aki ebiben az országban él és dolgozik, azon kell igyekeznie, hogy igenis, megtegye a kötelességét és a gazdasági életet azon a szinten tartsa, atkármilyen kínok között, akármilyen erőfeszítések között is, amilyenen csak tartani lehet. De itt van a szabotázsnak először felelőtlen helyekről, majd felelős helyről hangoztatott vádja. Egészen világos, hogy ez semmi egyéb, mint előre bűnbakkeresés azokra a következményekre, (Fábián Béla: Kommunista újságírók írják!) amelyek elmaradhatatlanok a gazdasági életet ilyen rettenetesen súlyosan megzavaró törvényes intézkedések következtében. Ha elég korán kezdik a szabotázs hírét világgá röpíteni, talán még az is bekövetkezhetik, hogy el fogják az országban hinni, hogy mindazok a zavarok, mindaz a válság, amely nemcsak felütötte fejét, hanem terjedőben van, mind ennek az ördögi szabotázsnak a következménye. Ezzel én azért kívánok e helyütt is felelősségem teljes tudatában szembeszállni, mert olyan vádnak tartom, amelyet szó nélkül hagyni nem lehet és amelynek tekintetében ülése 1939 március 10-én, pénteken. igenis, tudomásul kell vennie a közvéleménynek, hogy józan, rendes és tisztességes ember nem lesz őrült, hogy ilyen, még a saját érdekével is ellentétben, álló szabotázst folytasson. Ez a bizonytalanság, amely az ellentétes rendeletekből folyik, olyan idegőrlő, olyan idegrabló, annyira lehetetlenné teszi a munkát, hogy ha 24 órára meg méltóztatnak próbálni, meg méltóztatnak látni, hogy méltatlanul, indokolatlanul gázolnak emberek becsületében. Én egy 200 vagy 500 pengős pénzbírságot is éppoly igazságtalannak és demoralizálónak tartok annak a szempontjából, aki kötelességét mindig jóhiszeműen igyekezett elvégezni, mint akár a súlyosabb büntetéseket. Ezzel a2 eljárással, mely az örökös gyanúsításokból áll. amely az örökös bizonytalanságra vezet, vagyunk mi kénytelenek megküzdeni akkor, araikor mindig azt halljuk, hogy a lovagias magyar szellemnek és a nyílt sisakkal való küzdelemnek a korszakát éljük. Méltóztassanak csak arra gondolni, hogy a gazdasági életnek ez a súlyos (megzavarása az értékek romibolása terén máris mit művelt. Méltóztassanak megnézni az értékpapírokat, amelyek bizonyos fokig fokmérői a gazdasági helyzet alakulásának. Méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy ma már nagy magyar vállalatokat és^ pedig vezető magyar vállalatokat (Fábián Béla: Halljuk!) potomi pénzen lehet idegeneknek is megkapniok, az érdek és az érdeklődés is megvan rá. Ha pedig arra gondolunk, hogy egy ország független gazdasági gépezet, független ipari termelés nélkül meglenni és legfontosabb nemzeti céljainak megfelelni nem tud, akkor szerintem vitát kizáró módon lehet megállapítani, hogy nem engedhetjük meg magunknak olyan intézkedések luxusát, amelyek ezt a gazdasági függetlenséget aláássák és ezzel a nemzet függetlenségét súlyosan vészé-, lyeztetik. Elnök: Lejárt a beszédideje, képviselő úr. Fellner Pál: Azonnal befejezem. Az ilyen intézkedések az egész országot, beleértve a keresztény tömegeket, válságba fogják vinni és súlyosan veszélyeztetik a politikai és a gazdasági függetlenséget. Öriási felelősségnek tartom ennek a javaslatnak ilyen formáiban való megszavazását és félek attól, hogy a gazdasági és politikai következmények olyanok lesznek, amelyek igazolni fogják mindazokat a rendkívüli súlyos aggályokat, amelyeket én itt törvényhozói lelkiismeretem kötelességének tartottam, úgy, ahogyan én látom, a t. Ház elé tárni. Adja a magyarok Istene, hogy ne nekem legyen igazam. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arravonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket a jövő hét hétfőjén délelőtt 10 órakor tartsuk es ennek napirendjére tűzzük ki a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni! (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá tette. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni.
