Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-380

320 Az országgyűlés képviselőházának 38 Pontosan tárgyalja a ikülönböző fajokat, Afrikától Amerikáig, Ázsiától Európáiig, (Zaj. — — Elnök csenget.) és félhozza táblázatban a különböző típusokat a vér- és koponyaalkat bemutatása után. Az árjafajt tartja^ természetesen, — mert hiszen ia nemzeti szocializmus tudományos alapon való szolgálatában áll — a legelsőbbrendűnek a viliágon. Az árja faj mellett még egy rokonfajt is ismer, amely szintén legalább emberszámba onegy. (Zaj a jobboldalon) Megállapítja telhát, bogy a jelen korban az uralkodó faj az árja és Európában az árján kívül még egy faj van, az úgynevezett byperboreus: faj, amely szintén magasabbrendű emberekiből áll, melynek koponyaalkata és véralkata teljesen azonos az árjával, ellenben nem magas szőkékből, banem közép termetű barnákból áll. (Fábián Béla: Osongorádi kisbarna! — Derültség és zaj.) Az első táblázatban bemutatja a speciális árjafaj megszemélyesítőjének, Lundendorfftól és Mackensentől kezdve néhány kiváló németnek a típusát, a másodiknál, a kiegyensúlyozott árjafajoknál Holtzendorff admirálisnak és yerescsaginnak, a híres orosz festőnek és pacifistának a képét mutatja be. Maler und Pazifist, ez áll benne. (Antal István: A csaizimai ütközetben esett el.) Végezetül Magyarországról is bemutat egyetlenegy típust, egy képet a táblázatban, mint a magyar árja típusnak egyetlen megszemélyesítőjét. En nem tehetek róla, ha ebből egy tkontra Imrédy-féle önvallomás ifog kijönni, mert ez az egyetlen kép, amely a könyvben van, a következő aláírást viseli: Ungarischer Staatsmann. Arier mit starken hyperboreschen Einsehlag, egy magyar államférfi, árja, erős, hyperborikus behatással, és ez a kép véletlenül az én édesapámnak a képe. (Élénk derültség. — Felkiáltások jobb felől: Tedd le a Ház asztalára.) Nem teszem le a Ház asztalára csak azért, mert nem kapom vissza, de szívesen mindenkinek rendelkezésére bocsátom. (Kertész Miklós: Das ist eine Wissenschaft! — Vitéz Hertelendy Miklós: Hip^ bóherekről beszél? — Derültség.) T. Ház! En ezt nem azért hoztam, fel, hogy líráig hangot üssek meg, mert som a lírai, sem a márkázott hangot nem szeretem, de ezzel akarom igazolni, hogy milyen alapos és komoly a vér és a faj tudománya, pedig Németországban igazán alaposan 'foglalkoznak vele. Tessék elképzelni, hogy akkor nálunk, ahol csak másolják, menynyire komolytalan ez. Ugyanolyan komolytalan ez, mint azok a talmud-idézetek, amelyeket itt egyes képviselőtársaink fel szoktak hozni. Rajniss képviselőtársam is hosszasan foglalkozott talmud-idézetekkel. Nem először történt ez ebben a vitában, régesrégi dolog ez a magyar képviselőházban és hogy ez már előfordult, arra nézve igazolásul legyen szabad inégegyszer Jókai Mór 1883 január 23-iki beszédéből idéznem. A következőket mondta Jókai (olvassa): »Tudom, t. Ház, hogy nemcsak ezek a vádak azok, amelyeket a zsidók mint faj ellen felhoznak. Előkeresik a talmudból mindazokat a tételekek amelyek gyűlöletessé teszik a zsidót a keresztény előtt. Nem vitatkozom azokkal, akik ezeket előhozzák és terjesztik hírlapjaikban. Itt a Házban is hivatkoztak már a talmudra. En azt nem olvastam, annyira a zsidó nyelvben jártas nem vagyok, mint azok az urak, akik a talmudból citálnak.« Legyen szabad hozzátennem a magam részéről, hogy én sem olvastam. Ügylátszik, Rajniss Ferenc és a töbBi képviselőtársam sokkal tájéko>. ülése 1939 március 10-én, pénteken. zpttabbak a talmudban, mint én. Azt mondja a továbbiakban Jókai (olvassa): »De ha az, ami ezer évvel ezelőtt íratott az akkori körülmények közt, ha az mind igaz volna és most a közéletben gyakorlatban is volna, akkor ugyan mit mondhatna egy idegen, ha a kezébe venné a imi talmudunkat, a Corpus Jurist és azután ránk olvasná belőle, hogy Magyarországon, aki hűtlenségen kapott feleségét megöli, azt büntetlenül teheti, hogy a tolvajnak a szemét büntetésből szúrják ki, hogy ha egy nemesember a szolgálóját elveszi, akkor mind a kettőt összekötik szalmakötéllel, kiviszik a vásárra és eladják g hogy a luteránusokat megégetik. Ez mind benne van a mi törvénykönyvünkben. Hát történik-e ebből valami?« T. Ház! Fél vérekről beszélnek itt, félvérekről van szó a javaslatban, holott valaha csak a. lótenyésztők közt szerepelt a félvér fogalma. Vérkeveredésről beszélnek. Tisztelettel kérdem, hogyan lehet az ember vérét spricoerként, fröccsként, cocktallként felfogni és kezelni. Sokan, akik tisztavérűs égről beszélnek, maguk vérbajosok, amiből néha gyermekeiknek testi, vagy gondolataiknak lelki vaksága szokott származni. A fajteória nálunk is a Darwin-elméletet igazolja. Majmoktól származik az ember és «majmol. Zárt fajiságról beszélünk és zárt intézetté alakítjuk át közéletünket. így találkozik a sárga folt ós a sárga épület meséje. (Buchinger Manó: Nagyon jó!) T. Ház! Politikai divatból megbélyegeznek és koldusbotra juttatnak százezreket. A zsidótörvénynek ez a politikai divathaj szólás az egyik eredője, a másik eredője pedig a magyar antiszemitizmus. Ezek az antiszemiták két csoportra oszlanak, mert kétféle antiszemitizmust különböztetünk meg Magyarországon. Az egyik csoport a zsidóktól származik és ezzel akarja elterelni a fiigyeimet származásáról, úgy, ahogy rendszerint a zsebtolvaj szokott legelőször rendőrért kiáltani. A másik csoport pedig az, amely zsidó alatt csak az üzleti szellemet érti és azt hirdeti, hogy ezentúl ő akar a zsidó lenni. T. Ház! Mit tehet ezekkel szemben a zsidó? Bármit csinál, rosszul csinálja. Bármit csinál, csak bajt szerez vele. Ha színházba jár, akkor azt mondják, hogy könnyelmű, léha, pöffeszkedő, megrontja a közszellemet; ha nem jár színházba, akkor azt mondják, hogy bojkottál, szabotál. Mit csináljon a zsidó? Az antiszemiták és a javaslat szerint egyetlenegy útja van: pusztuljon el! T. Ház! A miniszterelnök úr földrajztudós, elődje gazdasági szakember volt. A gazdasági szakember alatt kezdődött gazdasági életünk tönkremenetele, a földrajztudós pedig elkészítheti a nyomorúságnak, a keserűségnek és a munkanélküliségnek térképeit. A szárazföld helyére száraz kenyeret talán majd nem tud tenni, de a tengereket az elsírt könnyekből összeállíthatja. Ez a javaslat forradalmi, tehát romboló törvényalkotás és mert rombol, a 20 év előtti rombolás egy mesterére, Jászi Oszkárra szoktak hivatkozni. Jászi Oszkárra hivatkozott, mint tekintélyre, Krúdy Ferenc, a kormánypárt igen t. vezérszónoka ugyanúgy, mint az előző vitában, az első zsidótörvény vitájában az akkori kormánypárt elnöke, a jelenlegi igazságügyiminiszter úr. Valóban. Jászi Oszkár korszaka és a mai korszak között van némi rokonvonás. Akkor is túllicitálás folyt, ma is túllicitálás folyik. Akkor a radikálisok