Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-380

306 Az országgyűlés képviselőházának 38 még csak nem is fogható az, ahogy a zsidók törik kerékbe. De nem megyek ilyen messze, közelebbi példát is hozhatok. Amikor a Nemzeti Szinház százesztendős jubileumáról .szóló javaslatot tárgyaltuk, akkor én kimutattam a törvényjavaslat indokolásából, hogy az egész kultuszminisztérium nem tud magyarul, (Farkas István: Sok törvény indokolásából ki le hetne mutatni!) mert az indokolás magyar talán volt. Vájjon az a kerékbetört szófűzés arra engied következtetni, hogy a kultuszmi nisztériumot is megfertőzték a zsidók és az az indokolás is zsidók bevonásával jött létre? Egy további érv és vád a zisidók ellen az, hogy magasabb életszínvonalra törekszenek és 'menekülni igyekeznek egyénileg attól a sorstól, melyben ebben az országban minden proletárnak, minden szabad pályán, ipari, vagy gazdasági pályán dolgozónak része van. Szerintem a polgári rend szempontjából nem elvetendő törekvés az, ha valaki magasabb életszínvonalra törekszik és elveti magától az átkozott igénytelenséget, ha taníttatja a gyermekeit, ha a fogy asztalban nagyobb mértékben vesz részt. (Farkas István: Bárcsak a parasztok is elvetnék maguktól az igénytelenséget!) Elnök: Kérem Farkas képviselő urat, maradjon csendben! (Reisinger Ferenc: Azért a kormánypártot nem tudjuk utánozni a csendben!) Reisinger képviselő urat hasonlóképpen kérem, maradjon csendben. (Reisinger Ferenc: A kormánypártot) tessék rendreutasítani, hogy teljesítse a kötelességét!) Reisinger képviselő urat ismételten kérem, hogy maradjon csendben. (Reisinger Ferenc: Jöjjön be a kormánypárt és végezze a kötelességteljesítést!) Reisinger Ferenc képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Buchinger Manó: Nincs itt senki, aki az igazságügyminiszter urat megvédelmezze! — Antal István államtitkár: Nincs rá szüksége! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Szíveskedjék beszédét folytatni, a képviselő urakat pedig kérem, ne zavarják a szónokot. (Farkas István: Akkor miért védelmezik?) Kéthly Anna: T. képviselőház! A zsidóságnak az a hallatlan erőfeszítése, amellyel gyermekeit irtózatos küzdelmek árán taníttatja, szerintem inkább követendő példa kellene, hogy legyen a magyar kereszténység számára is. Amikor megvonnak a családtól mindent, amire elkerülhetetlenül szükség, nincs, csak azért, hogy gyermekeiket a fizikai munkából feltornásztassák a szellemi munka területére, akkor ezt az igyekezetet talán inkább mi, szociáldemokraták vehetnek tőlük rossznéven. Ez az osatálysorstól való egyéni menekülés törekvését jelenti, otthagyni többi ^ sorstársukat abban a kínlódásban és szerencsétlenségben, amelyet ez a társadalmi rend rájuk kiró. De mindenki másnak el kell ismernie, hogy ez a törekvés csak dicséretreméltó, mert menekülni akarnak attól a kettős elnyomatástól, amely mint proletárra és zsidóra várna rájuk, ha lenn maradnának. Zsidó szolidaritásról beszélnek. 30 esztendeje vagyok a magam szakszervezetében magánalkalmazottak, kishivatalnokok, kistisztviselők, kis alkalmazottak között és ez alatt a 30 esztendő alatt éppen elég kemény és nehéz harcom volt azokkal a zsidó vállalati vezetőkkel, igazgatókkal, vezérekkel, elnökökkel, akik annak a zsidó kishivatalnoknak az élethez való jogát nem akarták elismerni. Szolidaritás a zsidó kishivatalnok és a vállalati zsidó vezetők közt, (Farkas István: Ilyen nincs!) ez csak az ). ülése 1939 március 10-én, pénteken. antiszemita frazeológiában él, a valóságban azonban nincsen. (Kertész Miklós: Célszerű hamisítás!) És amikor zsidó erkölcsről beszélnek, akkor is állapodjunk meg nyugodtan abban, hogy nem zsidó erkölcsről van szó a kizsákmányolásnál, hanem kapitalista erkölcsről, amely éppen olyan gonosz, ha a Rothschildokról, mintha a Rockefellerekről, Gouldokról, Woolworthokról vagy hogy még közelebb menjek, a Thyssenekről, Kruppokról vagy Citroenekről van szó. (Űgy van! a szélsőbaloldalon.) Az első zsidótörvény megszületése után azt a vádat is emelték a zsidók ellen és ez különösen az én szakszervezetemben tömörült kistisztviselőkkel kapcsolatban történt, hogy a zsidó vállalatok szabotálják a törvény végrehajtását, (Farkas István: Lenyomtak egy csomó munkabért!) ámde az értelmiségi kormánybiztos ellenőrizni fogja, hogy nem fizetnek-e ki titkos pénzeket a zsidó tisztviselőknek, nem kerülik-e meg azt a százalékot, amelyet a törvényben lefektettek. Azt szeretném, ha az értelmiségi kormánybiztos, akinek joga van ezekbe a könyvekbe betekinteni, inkább azt figyelné, hogy az itt letelepedett német vállalatok és fiókjaik hogyan utalnak ki propagandapénzeket a legegyszerűbb módon (Farkas István: Űgy van!) és hogyan táplálják azt az antiszemita propagandát, (Reisinger Ferenc (A teremből távozó Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter felé): Ez fontos, miniszter úr! Ez igen érdekes! — Az elnök csenget. — Reisinger Ferenc: Isten veled Mihály! — Derültség.) amely ennek a törvényjavaslatnak napirendre tűzését és napirenden való tartását követeli. (Farkas István: Űgy van!) Az igen t. értelmiségi kormánybiztos úrnak különben még az első zsidótörvény, végrehajtásával kapcsolatban arról is nyilatkoznia kellene, hogy miért van ellentét a kormánybiztosság és a járásbíróság törvénymagyarázata között, mert az is száz és száz kis zsidó tisztviselőnek exisztenciájába kerül, hogy ő másként magyarázza a törvényt, mint a törvény alkalmazója. (Propper Sándor: Másféleképpen minősítik!) Miért van zsidó kézben a gazdasági élet? Miért van zsidó kézben a kulturális élet, legalább is abban a százalékban, ahogyan állítják, hogy van? Egyéb okok mellett — amelyekről én is beszéltem és mások is én előttem — azért, mert hiszen a gazdasági élet és a kultúra is speciálisan városi termék. És amikor zsidógyűlöletről beszélnek és zsidógyűlölettel találkozunk, akkor meg kell állapítani azt is, hogy ez a gyűlölet nagyrészben városgyűlölet is, (Űgy van! Űgy van! a szélsőbaloldalon.) amelynek alapja az irigység, a városi ember magasabb színvonalára. (Propper Sándor: Űr gyűlölet is! Ezt ne felejtsék el!) Az antiszemita izgatás, uszítás nagyrészt városellenes uszítás is, márpedig nem tudóm, hogy ha valaki világosan és tisztán át tudja tekinteni ezeket a kérdéseket, rátér-e arra a területre, hogy Magyarországnak nem kellenek városok, elég, ha kecskelegelők vannak az Andrássy-út helyén; elég, ha néhány kis vendéglő van a Ferencvárosban vagy a Józsefvárosban, ahol alkalmas disznótorokat lehet tartani. A törvényjavaslat a zsidók térfoglalása ellen készült. Azt kérdem, miért nem hoznak törvényt az elnyomatás, a kizsákmányolás ellen, (Űgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) akár zsidó, akár keresztény csinálja azt? (Far-