Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-379

252 Az országgyűlés képviselőházának 37 van! a balközépen.) Ezeket akarjuk, ez a mi programmunk. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! Napirendelőtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lehet. Gürtler Dénes képviselő úr személyes meg­támadtatás visszautasítása címén felszólalásra kért tőlem engedélyt. A képviselő úrnak a házszabályok 143. §-a értelmében az engedélyt megadtam. Gürtler képviselő urat illeti a szó. Gürtler Dénes: T. Ház! Végtelen örömmel és boldogsággal töltött el Kornis Gyula képvi­selőtársamnak az a kijelentése, amelyet a Ház elé terjesztett Programm kifejtése közben tett, hogy a Felvidékről visszajött képviselőtársai felé ölelő karjukat nyújtják. (Ügy van! Úgy van! a balközépen.) Amikor a Ház óriási több­ségének hozzájárulásával törvényerőre emelke­dett a mi behívásunk... (Felkiáltások a bal­oldalon: Egyhangú volt!) Egyhangú volt? Én nem voltam itt, de csodálkozom, hogy egy­hangú volt, mert most a baloldalról olyan tá­madás ért bennünket, amely azt az impressziót kelti bennem, hogy tulajdonképpen nem volt egyhangú. (Zaj és ellenmondásokJ Mondom, amikor minket, mint a Felvidék képviselőit, a Felvidéken szerzett jogainknál fogva a t. Ház egyhangúlag behívott és a behívás törvény­erőre emelkedett, csodálkoznom kell azon, hogy az egyhangú meghívás ellenére a felvi­déki képviselők felé a t. szociáldemokratapárt részéről Peyer Károly képviselőtársam azt a kijelentést tette, hogy »tévedés, hogy maga itt van a Házban«. (Zaj a jobboldalon.) Ez a ki­jelentés nekem volt címezve, de nem tisztán nekem szólott, hanem a felvidéki magyarság­nak (Ellenmondások a bal- és a szélsőbalolda­lon.) és szólott az összes felvidéki képviselőtár­saimnak. (Farkas István: Tévedés! Semmi köze hozzájuk magának! — Rupert Rezső: Nagy különbség van ön és a felvidéki magyarok kö­zött! — Zaj. — Elnök csenget.) Én ugyanazon a címen vagyok bent a parlametben, mint a többi képviselőtársaim! A felvidéki magyar­ság megbízásából és bizalmából vagyok itt, nem pedig a szociáldemokraták bizalmából. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Vegye tu­domásul a szociáldemokrata képviselő úr, hogy engem 46.000 választó egyenlő és titkos válasz­tójoggal küldött be a parlamentbe. (Malasits Géza: Zsidó pénzen a bratyerkák! — Zaj és és felkiáltások a jobboldalon: Ejnye! Ejnye!) Ha az én megjelenésem és a felvidéki képviselők megjelenése itt tévedésen alapszik, akkor té­vedésen alapszik az is, hogy egymillió magyar került ide vissza, (Zaj és ellenmondások a bal­és a szélsőbaloldalon.) mert ha egymillió ma­gyar visszakerült ide, az egymillió magyarnak képviselete kell hogy legyen a parlamentben (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) és ezt, ha van logikájuk a baloldalon a t. uraknak, tud­niok kell. Már pedig, ha egymillió magyar visszakerült, akkor az az egymillió magyar, akik húsz éven keresztül tűzön-vízen át, baiban és gondban mindig kitartottak vezetőik mellett, akik dolgoztak a Felvidéken a magyarság ér­dekében, a magyar parlamentben is kell hogy képviselve legyenek, illetőleg helyetfoglalja­nak. (Taps a jobboldalon és a baloldalon. — Vázsonyi János: Éljen Szüllő!) T. Ház! Azt hiszem, méltóztatnak meggyő­ződve lenni, hogy mi jogosan képviseljük itt a felvidéki magyarságot. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon, a középen és a baloldalon,) Az K idése 1939 március 9-én, csütörtökön. én gyerekkori barátom, Sztranyavszky Sán­dor képviselő úr ő excellenciája nagyon jól tudja, mit mondtunk akkor, amikor a Házba történt behívásunk alkalmával tárgyalt a mi vezérünkkel, Jaross miniszter úrral. Azt mon­dottuk: mi nem akarunk kegyet, s valameny­nyien szívesen a Ház asztalára tesszük man­dátumainkat és kérjük, hogy azonnal írják ki a választásokat, mert akkor nem tizenhatan, hanem huszonnyolcan kerültünk volna be. (Br. Berg Miksa: Ez lett volna a helyes! Ak­kor Szüllő is bejött volna! Imrédy nem en­gedte! — Felkiáltások a baloldalon: Éljen Szüllő! — Matolcsy Mátyás: A bankigazgató­ságokba bejött! Micsoda vicc az, hogy hazajön és egyenesen a bankigazgatóságokba megy. Nevetséges dolog!) Elnök: Matolcsy képviselő urat kérem, tes­sék csendben maradni! Gürtler Dénes: Ki képviselhetné itt a Felvi­déket? Talán a szociáldemokratapárt? ... (Ma­tolcsy Mátyás közbeszól.) Elnök: Matolcsy képviselő' urat újból figyel­meztetem, tessék csendben maradni! Gürtler Dénes: ... avagy az agrárpárt, a kommunisták, a szociáldemokraták, mert csak ezek a pártok voltak, vagy a magyarnyelvű Schulz Náci zsidó, vagy Stunda? (Propper Sándor: Az legalább magyarul tud!) Csomor és a szociáldemokrata Sohulz Náci megtették azt, hogy magyarokat felvittek Prágába ingyen utazással, ingyen ellátással, napidíjjal és akkor a tömeg előtt, amelyet fel­csaltak, egy cseh feliratú táblát vittek előttük, »nyelvében magyar, de lelkében cseh-szlovák!« (Nagy zaj. — Virágh Béla: A magyar lányokat vitték fel. — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Br. Berg Miksa: Majd mi is rendezünk politikai vitát!) Gürtler Dénes: Ez a Schulz Ignác, szociálde­mokrata vezér a napokban a szakszervezetek vagyonát ellopta és külföldre vitte, nem úgy, mint a Törekvés Bank, amely csak csődbe ju­tott. (Buchinger Manó: Ez nem tévedés, ez ha­zugság!) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ma­radjon a személyes megtámadtatás visszautasí­tásának keretében. (Malasits Géza: Majd felol­vassuk az érsekújvári újságot.) Malasits képvi­selő úr, tessék csendben maradni! Gürtler Dénes: T. Ház! Csak azt akartam illusztrálni ezzel, hogy kik képviselték ott tu­lajdonképpen a szociáldemokratákat. Ez a há­rom ember ilyen módon viselkedett ott és mi mégis ott voltunk 18—20-an, akik képviseltük a magyarságot és a magyarság 80%-a mellettünk állt. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kötelessé­gük volt, hogy képviseljék! — Mayer János: Másoknak is kötelessége lett volna! Micsoda be­széd ez?!) Kérdem telhát, tévedés-e az, hogy mi itt vagyunk? Vájjon tévedés-e az, hogy börtön­ben szenvedtünk, rabláncra verve, csendőrszu­ronyok közt képviseltük a magyarságot húsz éven keresztül. (Ellenmondások a szélsőbalol­dalon.) Nemcsak én, hanem mindannyian szen­vedtünk a magyarságért, tehát joggal mondhat­juk, hogy mi nem tévedésből vagyunk itt, ha­nem jogosan képviseljük a felvidéki magyaro­kat. (Élénk taps.) Éppen ezért úgy a saját ma­gam nevében, mint felvidéki képviselőtársaim nevében ezt a logikátlan és durva támadást erélyesen visszautasítom. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: Napirend szerint következik a zsi­dók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom