Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-378
Az országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1939 március 8-án, szerdán. 24 1 a búza árának eső tendenciája mellett a lisztkivitel csak olyan nagy ráfizetéssel lett volna lehetséges, amelyet nem lett volna érdemes erőltetni. (Mozgás.) Egy további pont a vajkivitel kérdése. A vajkivitelnél közismert a száj- és körömfájás hatása. Egyébként pedig a vaj alapanyagának, a tejnek ára az egész esztendő folyamán mitsein változott, itt tehát egy olyan konstrukcióval állunk szemben, amely állandó értékesítési lehetőséget biztosít a tejgazdaság számára, tehát az országon belül semmiféle károsodás ebből elő nem állott. Egyszerűen kevesebb volt az exportlehetőség és csak ezt használtuk ki, egyébként azonban kívánatos volna, bogy a százalékos megoszlás minden agrárterméknél ilyen legyen a klíringes és a nemr klíringes kivitel között. Az ipari kivitel terén van kiseb(b visszaesés, ha jól emlékszem 230 és 205 millió körül van az ingadozás. Ne méltóztassék figyelmen kívül hagyni, hogy a múlt esztendőben történt egynéhány olyan esemény, amely a külkereskedelmi viszonyokat nemcsak kicsit érintette, hanem gyökeresen fel is forgatta. Itt volt az Anschluss kérdése, azután az egész cseh válság, amelynek folyamányaképpen majdnem háborúba keveredtünk. Világos, hogy ezek hatásának jelentkeznie kell a külkereskedelemben. Az a körülmény, hogy a külkereskedelem 'többlete »majdnem hajszálnyira ugyanannyi volt 1938 J b an, mint 1937-ben, azt bizonyítja, hogy a kormányzati politika tekintetében itt valami különösebb hibát felróni nem lehet- Ez vonatkoznék a kivitel kérdéseire. Szó volt azután az építőipar kérdéséről. Amikor háború van küszöbön, vájjon van-e kedvük az embereknek építkezni? De nemcsak építkezni nincs kedvük, hanem nincs senkinek sem kedve hosszúlejáratú befektetésekre ilyen időkben. Elismerem, a zsidókérdés rendezése is kiihatott, de ezt mindig bevallottuk és állítottuk, hogy ennek a lépésnek gazdasági konzekvenciáival szembe kell nézni. E konzekvenciákat mégis meghaladják jelentőségben a külkereskedelmi és külpolitikai bizonytalanságok, amelyek egészen természetesen elveszik az embereknek befektetési kedvét, az emberek ily körülmények közt nem igyekeznek hosszú látra berendezkedni gazdasági téren. Ugyanez áü az idegem forgalomra. A nyártól, augusztustól kezdve a kiéleződött külpolitikai helyzetiben vájjon kinek volt kedve utazni % Méltóztassék megnézni töblb külföldi országot: Franciaországot kivéve, azt hiszem valamennyi ország idegenforgalma visszaesett. Ezeket voltam bátor röviden megjegyezni azokra a, vádpontokra nézve, amelyeiket méltóztatott felhozni. Most itt volt még a betétek kérdése. A betétek tekintetében a helyzet a következő. Most az összes (betétekről fogok beszélni «i postatakarékpéinztári betéteken kívül. A takarékbetétek áHlaga ,a fővárosiban és a vidéken együtt 1938 január végién 932 millió volt, iáé összes betéteké, — a folyószámláik állományával együtt — 1623 millió. Márciusban, áprilisban és májnsban, de főleg márciusban volt a nagy betétkiáramlás az Anschluss következtében előállott külpolitikai bizonytalanság következményeképen és ez csak május végére szűnt meg. E három hónapi periódusban kiment »ai takarékbetétekből 89 millió, az összes betétekibiől valamivel több, 94 millió. A másik periódus, amelyről ismét nem tehet a kormány, a szeptemberi háborús feszültség. Ebben az időben 144 millióval csökkentek a takarékbetétek, 157 millióval csökkentek az összes betétek. Ha a két csökkenési periódust Összeadom, a külpolitikai helyzet folytán előállott IbetétcsÖfekenés a takarékbetéteknél 233 millió volt, az összes betéteknél 251 millió. Ha viszont összehasonlítom a múlt évi január végi betétállományt a mostani januárvéjgi állománynyal, azt találjuk, hogy a 233 milliós külpolitikai okokbót előidézett takarékbetétcsökkenés dacára az összes csökkenés a taikarékbetéteknél csak 116 millió, tehát 117 millió visszajött, illetve ennyi gyarapodás állott be. A másik oldalon pedig, az összes betétek csökkenése 251 millió helyett csak 100 millió, tehát ott 151 milliós hetétemelkedés, illetőleg visszaáinatmlás állott he egyéb tényezőkből kifolyólag. A helyzet tehát az, hogy a külpolitikai bonyodalmak következtében előállott kiáramlás részben feltöltődött a normális betétsziaporodás, illetve a helyzet megnyugvása következtében. Egyéb következtetéseket ebből levonni nem lehet. r \ • Szeretnék azonban néhány olyan adatot közölni, amelyre iss igen t. képviselő úr nem tért ki, s melyről sem ő, sem az ugyanazon húrokat pengető liberális sajtó nem szokott megemlékezni és ezek a következők.^ Tetszett röviden említést tenni az ipari munkáslétszám kérdéséről. Az állami munkaközvetítő hivatalnak sajnos nagyon kicsiny forgalma van még manapság, mert nem kötelező formában működő intézmény. A jövő héten megjelennek a következő adatok a gazdaságkutató intézet legújabb jelentésében, majd méltóztatnak olvasni. 1938 decemberében az ipari munkáslétszám 721.000 volt, egy évvel ezelőtt 629.000. Itt tehát 90.000 főnyi emelkedés van. (Rátz Kálmán: De most újabb depreszszió van!) Minden télen szokott lenni, ez egy szezonig tartó depresszió. A kifizetett munkabérek összege 1937 utolsó negyedében 205 millió pengő, 1938 utolsó negyedében 232 millió pengő, tehát 27 millióval több a munkabér. Ha ugyaneaalatt az idő alatt meigmézzük a lét fenntartási indexet, az 1939 januárjában 94*6 , 1938 januárjában 97*6, tehát egy három "pontos olcsóbbodás állt be. Ennek következtében a reálmunkabér tekintetében is kedvező változás történt. Az ipari termelés volumenjének van egy főindexe, amely azt hiszem — lehet, hogv a számiban tévedek — 56 iparág termelési adatai alapján van összeállítva. Az 1929-es esztendőt alapul véve a bázisszám 100. Negyedévenkdnt állítják össze ezt az ipari termelési indexet. Az adatok a (következők. A termelési index 1937 első negyedében 123.7, a második negyedében 124.3, a harmadik negyedében 129.7, negyedik negyedében 140.6. 1938 elején egy depressziós hullámba kerülünk bele, amely kimélyül a második negyedben az Anschluss következtében előidézett bizonytalanságban. 1938 első negyede 120.9. a második negyede 108.9, a harmadik negyede 124.6, a negyedik negyede 146.9. < Tehát nemcsak behoztuk az esést, hanem föléje kerültünk az előző évi aránylag igen magas^ termelési index számoknak. A textilipar konjunktúrája 1937-ben igen kitűnő volt, álladóan 190 körüli indexszámmal. Ez az idén, 1938 elején leesett 155.5-re, a második negyedben 135.5-re, a harmadik negyedben emelkedett 164.4-re és a, negyedik negyedben 187.9-re. 16
