Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-378

232 Az országgyűlés képviselőházának 3? életet nem veszélyeztető állapotba. Rámutat­tak arra is, hogy amikor a házak nem érnek többet mint 700 pengőt, ők kamatos-kamattal már eddig is közel 1200 pengőt fizettek egy ilyen ház után 55 pengős félévi részletekben. T. Ház! Ezekben ismertettem röviden a makói helyzetet. A Falusi Kislakásépítő Szö­vetkezetnek feltétlenül vannak tartalékai. Ha a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet arra az ál­láspontra helyezkedik, hogy ő annakidején a házakat megépítette és a házakat annakidején rendben átvették, ez nem lehet ok arra, hogy amikor a tények bizonyítják, a házak beom­lása bizonyítja azt, hogy ezek a házak nem a megfelelő módon épültek, el ne ismerjük, hogy ezeknek a szegény családoknak jogos az a ké­résük, hogy ezek helyett a házak helvett ők lakható házakat kapjanak. Tessék a Faksz.-nak tartalékaiból sürgősen helyreállítani és meg­felelő állapotban átadni ezeket a házakat. Re­mélem, hogy a kormány mindkét kérésemet teljesíteni fogja és várom az errevonatkozó in­tézkedést. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­és a földmívelésügyi miniszter úrnak. Huszovszky Lajos képviselő úr mint a mentelmi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Huszovszky Lajos előadó: T. Ház! A kép­viselőház f. évi március 2-án tartott ülésében Meizler Károly és Reisinger Ferenc ország­gyűlési képviselő urakat a mentelmi bizottság­hoz utasította a f. évi március hó 1-én tartott ülésben tanúsított magatartásuk miatt. A mentelmi bizottság az ügynek tárgyalá­sát a mai nap délelőttjére tűzte ki, a tárgyalás idejéről és helyéről az érdekelt képviselő ura­kat értesítette. A bizottság a hozzá utasított két képviselő úr személyes meghallgatása és beismerése alapján megállapította, hogy a képviselőház március 1-én tartott ülésében úgy Meizler Károly, mint Reisinger Ferenc képvi­selő urak a Ház méltóságát súlyosan sértő ki­fejezéseket használtak. Ennélfogva a bizottság javasolja a t. kép­viselőháznak, hogy Meizler Károly és Reisin­ger Ferenc országgyűlési képviselők a képvi­selőház 1939. évi március hó 1-én tartott ülése alatt használt és a Ház méltóságát súlyosan sértő kifejezések miatt a házszabályok 195. §-ának (2) .bekezdéséhez képest a Ház. ünnepé­lyes megkövetésére köteleztessenek. (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok 195. §-ának (2) be­kezdése alapján vitának helye nincs, követke­zik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság­nak azt a javaslatát, hogy Meizler Károly és Reisinger Ferenc képviselő urak a képviselő­ház folyó évi március hó 1-én tartott ülésében tanúsított magatartásuk miatt a Házat ünne­pélyesen megkövessék? (Igen!) Kérem azokat a képviselő "rakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadta és így Meizler Károly és Reisinger Ferenc képviselő urakat a Ház ünnepélyes megkövetésére kötelezte. Következik ; if j % Balogh István képviselő iirnak a földmívelésügyi és a pénzügyminisz­ter urakhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. Gaal Olivér jegyző (olvassa): »1. Tudomá­sukkal történik-e a miniszter uraknak, hogy a ', ülése 1939 március 8-án, szerdán. mezőgazdák eladásra szánt mindennemű állat­jának értéke az utóbbi három hónap alatt 50% alá zuhant? % Milyen intézkedést 'hajlandók a miniszter urak tenni a küszöbön álló nemzeti katasztrófa elkerülése érdekében? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj- Balogh István: T. Ház! Nem lehet elég sokszor hangoztatni azt a szomorú körül­ményt, hogy egy ilyen lagrárországban, mint amilyen a ma országunk, azzal a rendkívül ko­moly problémával kell foglalkozni, hogy a me­zőgazdasági termel vények ára egy esztendő, sőt — mondhatnám — jó néhány hónap alatt olyan szédületesen mélyre zuhant le, hogy az elképzelhetetlen. Hiába keresünk, erre nem találhatunk elfogadható magyarázatot és nem találhatunk indokot a kérdés megoldása elől való kitérésre. Itt a kormányzatnak, közelebb­ről a földmívelésügyi miniszter úrnak meg kell oldania a kérdést, (mégpedig a pénzügyiminiszter úrral egyetértően kiadandó határozat alapján. Ha ugyanis a mai világ már. egy átkozott pénzügyi fikcióra helyezkedett és egész köz­gazdasági helyzetűink billentőpontjává a pengőt tette és szentelte, akkor nem lehet mást tennünk, mint a ipénzügymimiszter urat fele­lőssé tennünk azért, Ihogy az agrárország boldogulása elsősorbani termelői és fogyasztói, de általános viszonylatban is kiegyensúlyo­zódjék. A helyet — amit az előttem szólott és ezzel a problémával foglalkozott képviselőtársaim már igen terjedelmesen ismertették — az, hogy termelésünk stagnál, teljes mértékben megál­lott. Ez különösen 1 az állattenyésztés terén: ész­lelhető. Akármelyik állatfajtát vegyük, akár a sertést, akár a juhot, akár a szarvasmarhát, mindegyiknél szédületes árzuhanás állott be. Legyen az akár használatra szánt, akár pedig felhizlalt állat, a termelő nem kaphatja meg érte a befektetett értéket, viszomt a fogyasztó­nak olyan áron kell azt megfizetnie, ami az ő szempontjából kifogásolható. Meg kell említenem, hogy már iá nyári hor­tobágyi vásáron 3 és 5 pengő közötti áron keltek el az anyajuhok. A prímia minőségű anyajuh ára ima sem több 18—20 pengőnél, húsa 80 fillér és 1.40 pengő, ugyanakkor az abraktakarmány értéke semmivel sincs ia 20 pengő alatt Ha azonban intenzíven' akarunk hizlalni és húsállatot akarnának előállítani, a ráfizetés jóformán kétszeres, belevéve a kal­kulációba minden hozadékot, a gyapjú- és tej­hozadékot is. A sertéstnél még szomorúbb a helyzet. ímert amikor a sovány sertés 27—30 fil­lér között vásárolható meg, a takarmány árak — ismétlem — darált állapotban 20—22 pengő körül mozognak. A hizlalt állat értékesítésénél 70—75, esetleg 80 filléres árral lehet számolni a hazai piacon, az exportárunál pedig maximá­lisan 1.20, 1.25. 1.30 pengővel. (Andaházi-Kasnya Béla: Nincs annyi!) Mélyen t. Ház ! Ezeknek a szédületes ki­lengéseknek kiegyensúlyozatlansága a szarvas­marhánál még hatékonyabban és károsabban érvény esiül. Szemtanuja voltam, 'amikor egy 6 jmétenmázsát nyomó tarka tinót és egy másfélesztendős ugyancsak tarka szimmentáli bikát — mindegyiket vágásra előkészítve — összesen száz pengőért kértek a debreceni vá­sáron. Szemtanuja voltam lanmiak is, almikor egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom