Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-377
Az országgyűlés képviselőházának 377. ténység szempontjából tesz különbséget. Senki sem vonja kétségbe és nem is akarja kétségbe vonni, — a törvényjavaslat szerkesztésénél a legmesszebbmenőleg ügyeltünk arra, hogy ez meg ne történjék — hogy valaki, aki megkeresztelkedett, az ne lehessen nem keresztény. Az igenis keresztény lesz, éppen olyan keresztény tagja lesz annak a keresztény hitfelekezetnek, mint annak a hitfelekezetnek bármelyik más tagja. Itt csak arról van szó, hogy bár megkereszteltetett és azért, mert megkereszteltetett, még nem következett be az is, hogy okvetlenül jó magyarrá lett, abban pedig, azt hiszem, a t. képviselőtársam egyetért velem, hogy a keresztség nem magyarrá, hanem kereszténnyé tesz. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Ezzel kapcsolatban, ha már itt erre a részletkérdésre rátérek, elmondom, hogy Makray t. képviselőtársam egy módosító indítványt is tett, hogy a törvény annak kijelentésével kezdődjék, hogy »annak hangsúlyozásával, hogy aki megkereszteltetett, az keresztény, rendeli a törvény« stb. Amint már a bizottságban is kijelentettem, itt is hangsúlyozom, hogy én ennek a kívánt kijelentésnek a tartalmával tökéletesen egyetértek és amint ott megígértem, megteszem itt is, s a Ház plénuma előtt is kijelentem, hogy igenis, a mi álláspontunk is az, hogy aki megkereszteltetett, az keresztény, — lett légyen bár zsidó, vonatkozzék bár reá ez a törvény vagy nem -- azonban nem tartanám helyesnek és nem járulhatok hozzá ahhoz, hogy ez a betoldás, ez a bevezetés beleiktattassék a törvénybe. Nem járulhatok hozzá azért, mert nem lenne"helyes, éspedig éppen az egyházak érdekében nem lenne helyes, hogy annak meghatározása, hogy ki keresztény, egy állami, polgári, világi törvényben történjék, (Helyeslés a jobboldalon.) mert annak meghatározása, hogy ki keresztény — és erre nagyon vigyáztunk, hogy így meg maradjon — egyedül és kizárólag az egyházak hatáskörébe tartozik. (Helyeslés.) Remélem és hiszem, hogy t. képviselőtársamat ez a kijelentés teljesen megnyugtatja és okfejtéseimet magáévá teszi. Ami már most a javaslat 2. §-át illeti, itt a szerzett érdemeknek, főleg a hadiérdemeknek a méltánylása vezette a javaslat szerkesztőit. Most következik a közjogi rendelkezések csoportja. Az alapelgondolás, amely itt a kormányt vezette, azt volt, hogy csak azok bírjanak választójoggal, akik nemzedékeken át belegyökereztek a nemzet testébe, akik tehát feltehetőleg képesek minden más szempontot félretéve választójogukat a nemzet éïdekéhen és egyedül a nemzet érdekében gyakorolni. A részletekre most nem térek ki, azokkal a részletes tárgyalás során fogok foglalkozni, (Bródy Ernő: Pedig nagyon fontos! Végrehaj ihatatlanok!) de el kell még mondanom, hogy a hivatal viselési tilalom megalkotásánál szintén ebből az elvi alapból indulunk ki, (Zaj a balolda Ion.) mert ebből az elvi alapból természetszerűleg folyik, hogy a zsidóság kezébe nem lehet impériumot adni. (Bródy Ernő: Impériumotl Kenyeret! — Egy hang jobbfelől: Maceszt! — Zaj.) T. Ház! A javaslat rendelkezéseinek harmadik csoportja a szellemi életre vonatkozó intézkedések egész sorozata. Itt is vitéz Makray t. képviselőtársam axiómájából indulok ülése 1939 március 7-én, kedden. 185 ki: a magyar nemzet a lélek nemzete, a magyar nemzet legyen hát a magyar léleknek a nemzete. Sajnos, lelki arcunkra — amint már említettem — lassankint idegen vonások ültek ki, főleg itt Budapesten, a zsidók lelki befolyása^ alatt. Törs Tibor t. képviselőtársam bizottsági felszólalásában nagyon helyesen állapította meg, hogy a hírlapkiadás, a hírlapírás, a színházak, a filmgyártás túlnyomó részben, sőt az utóbbi majdnem száz százalókig zsidók kezében van, pedig a tömegek lelkiségére ezek a kulturális eszközök vannak a legnagyobb hatással. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon — Vázsonyi János közbeszól.) És helye.-en mutatott rá t, képviselőtársam arra is, hogy a kulturális életnek mindezeket a tereit fokozatosan át. kell vennünk. Át; kell vennünk úgy, hogy értékeket ne romboljunk, de mindezekre a helyekre magyar szellemiség hatoljon be. (Bródy Ernő: Este 8 után nincs protekció! — Zaj a jobboldalon.) Törs Tibor t. képviselőtársam idézte a S'zekfü-féle »Három nemzedék« című művet, amely megállapítja, hogy a harmadik nemze : dék liberális korszaka szülte azt a kávéházi irodalmat, amely évtizedeiken keresztül ráterpeszkedett a magyar szellemi életre, (Zaj a, báloldalon.) azt az irodalmat, amely bizonyos exportsikereket elérhetett, amelyből azonban a .magyar nemzeti kultúrának édes-kevés haszna volt. (Bródy Ernő: Joga van mindenkinek írni! Mindenki írhat remekműveket! Joga van! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Helyesen mondotta Törs Tibor, hogy aras-* sanak is íróink világsikereket, de az írói törekvés legelső szempontja mégis az kell, hogy legyen, hogy magyar földön, a magyar gondolat szolgálatában a magyar közönség nevelésében érjék el a legnagyobb sikereket. {Ügy van! a jobboldalon. — Bródy Ernő: Madách Imre is írt! — Zaj — Elnök csenget.) Helyesen mondotta t. képviselőtársam azt is, hogy a magyar munkássággal és a gyengébb magyar középosztállyal külön kell foglalkoznunk. (Malasits Géza: A rendőrség 40 év óta csinálja! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Intézményesen kell lehetővé tenni ezeknek a rétegeknek a számára, hogy magyar kultúrát kapjanak és ne mást! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Munkát! Kenyeret! — vitéz Hertelendy Miklós: A »Törekvés« elviszi! — vitéz Csicsery-Rónay István: Mindent ellopnak! — Zaj a szélsŐbaloldalőn — Egy hang jobbfelől: Az Általános Fogyasztási mindent elfogyasztott! — Zaj. — Elnök csenget. — Esztergályos János közbeszól.) Nem tudom, Esztergályos t. képviselőtársam miért van annyira felháborodva, amikor a magyar munkásságnak magyar kultúrát akarok adni? (Esztergályos Jáno«: Nem azért vagyok felháborodva, hanem azért, mert nem adnak emberi megélhetést!) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: A gyengébb magyar középosztálynak kultúrnívóját és kultúrigénveit nedig igenis emelnünk kell. (Malasits Géza: Megemelték!) T. Ház! Nagyon érdekesek azok a dolgok is, amiket ezekről a kérdésekről éppen a napokban írt Milotay István t. képviselőtársam. Azt mondja, hogy »a Falk Miksák még csak szolgáltak., Ignotusék azonban már uralkodni akartak és uralkodtak. (Fábián Béla: Szegény! Ki felett uralkodott Ignotus!?) KezükKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XXIJ. 28
