Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-375

118 Az országgyűlés képviselőházának 375. ülése 1939 március 2-án, csütörtökön. beszélni; részben azért, mert ezt a Kérdést már lejtárgyaltuk háromnegyed évvel ezelőtt itt a képviselőházban, részben pedig azért, mert eb­ben az utolsó pillanatban az emberi érzést akarom felkelteni t. képviselőtársaimban és a felelősségérzetet a (bekövetkezendő események tekintetében. Ennek a törvényjavaslatnak alapgondolata a vérségi mítosz és a faji gondolat törvénybe­iktatása. Bárki szólalt fel eddig a Házban, az ezt a gondolatot legalább erről az oldalról visszautasította. Itt legyen szabad egy bizo­nyos allúziót tennem arra a visszatérő megál­lapításra, hogy a jelenlegi kereszténypárt a néppártnak mintegy eszmei folytatása. Hát ez lehet ós nem is vonom kétségbe. De ne méltóz­tassék a polgári házasság törvényét, mint bizo­nyítékát emlegetni ennek az eszmei közösség­nek, (vitéz Makray Lajos: Disztingváltam!) De előbb Müller képviselő úr is említette. A házasságnak semmi köze nem volt a faji gon­dolathoz. Aki megkeresztelkedett, azzal szem­ben semmi kifogása nem volt az akkori nép­pártnak és ha ma itt életre kelnének közöttünk Molnár apát, Zichy Nándor vagy Ernszt Sán­dor, tiltakoznának ennek a faji gondolatnak törvénybeiktatása ellen. Hiszen a néppártnak volt kikeresztelkedett, köztiszteletben álló zsidó képviselő tagja is s azt hiszem, hogy Müller Antal képviselőtársam, ha véletlenül tagja lett volna akkor annak a pártnak, igen súlyos kritikát kapott volna azokért a teóriákért, amelyeket most kifejtett. (Fábián Béla: Egy pártban ült Orosdynéval! — vitéz Makray La­jos: Erre vonatkoznak módosító indítvá­nyaim!) T. képviselőtársam, én elolvastam, de azt hiszem, képviselőtársam is megállapítja, hogy azok a módosító indítványok az életnek csak kis szektoraiban fogják azokat az erkölcsi romboló hatásokat ellensúlyozni, amelyek a törvény egyéb részeiben foglaltatnak. Felvetem a kérdést: ez a faji gondolat volna-e az, amely mint egy új világ előké­szítője, mint az új Magyarország megalapo­zása, mint az új magyar élet fundamentuma kerül a magyar törvénytárba? Hát ez a faji teória, ez a vérmítosz nem új, nem is keresz­tény. Nem új azért, mert amióta az emberiség megvolt, már a primitív törzsek nevetséges gőgje mindig erre az álláspontra helyezkedett. Nem keresztényi, mert a keresztény alapvető gondolattal, a. minden ember egyenrangúságá­val és egyenlőségével áll szemben. Méltóztas­sék csak a történelmet megnézni. Már Aristo­teles írt a görögök védelmében a barbárok ki­közösítése és elítélése érdekében. Megállapí­totta, hogy a görögök és a barbárok között körülbelül az a különbség, mint az ember és az állat között. És ne feledjük el, hogy Aristo­teles a barbárok közé még a rómaiakat is beleszámította. Ez azonban nem akadályozta meg a rómaiakat abban, hogy a maguk impe­rialisztikus céljai érdekében ugyanezt a teó­riát tovább ne fejlesszék és hirdessék. Ez a teória nem keresztény, n'em új, de semmi kö­rülmények között sem tudományos gondolat. Amikor a modern természettudományok világában megpróbálták ezt a teóriát termé­szettudományi alapon alátámasztani, minden kísérlet nevetségbe fúlt. Előbb megpróbálták a koponya-mérést az alsó és felső fajok kö­zötti megállapításban. Indexet állapítottak meg, a hosszúfejűek és a kerekfejüek csoport­jára akarták osztani az emberiséget. (Sulyok Dezső: És a tökfejűekre! — Derültség.) Ez a koponyamérés kellemetlen eredményekkel végződött, mert kiderült, hogy a koponya­mérés alapján a legnobilisabb fajnak a grön­landi eszkimókat, a hottentottákat és a pá­puákat kellene elfogadni. (Derültség. — Bródy Ernő: Hol maradtak a zulukafferek?) De még ennél is nagyobb baj volt az, hogy kiderült, hogy az árja^ nemzeteknek ideáljai, legna­gyobb államférfiai a koponyamérés alapján rosszabb osztályozást kaptak. (Derültség.) Erre átmentek a vérpróbára, a vérösszetételre. Felállították a négyes csoportot, a O, A és B csoportozatot és megállapították, hogy a leg­kiválóbb csoport az A csoportozat. Azután a tudomány újra megcáfolta ezt a tudományta­lan kísérletet, mert kiderült, hogy a vérsejt­vizsgálat alapján az eszkimók mongoloid faj­tájánál és a lengyel zsidóknál vannak a legki­válóbb számban képviselve e teória alapján az elsőrendű fajok és ismét kiderült, hogy az árja népek, a privilegizált árja népek képvi­selői e százalékarányon alul maradtak. (Drózdy Győző: Mit szól ehhez Mecsér?) Azt hiszem, hogy a ma élő legkiválóbb szellemek egyike, Wells, helyesen állapította meg ezekről a faj­teóriákról, hogy azok semmi egyebek, mint »áltudományos kísérletek az emberi hitvány­ság, utálatosság és kegyetlenség igazolására«. (Dulin Jenő: Ennek csak Meesér ugrott be!) Igaz, hogy Wellsnek nem sok reménye lehetne itt választópolgárnak lennie, (Derültség.) mi­után elkövette azt a hibát, hogy egyik írásá­ban azt hirdette: én nem tudom, kik voltak a nagy szüleim, lehet, hogy zsidók, lehet, hogy kelták, lehet, hogy németek, valószínűnek tar­tom, hogy mindegyikből valami. (Derültség. — Gr. Festetics Domonkos: Majd kinyomoz­zák! — Drózdy Győző: Kifejlődött nálunk a nyomozás! A nyomozásnak nálunk igen nagy technikája van! — Gr. Festetics Domonkos: líazabeszélsz! — Drózdy Győző: Nem gondo­lom, hogy bennem is lenne zsidó vér, mint a vezéredben! — Derültség.) Elnök: Drózdy képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. (Gr. Festetics Domonkos: Még kiderülhet! — Zaj.) Rassay Károly: Most ez a törvényjavaslat ennek a tudománytalan, a kereszténység alap­gondolatával szembenálló babonának alapján akar több mint félmilió zsidóvallású vagy zsidónak tekintendő keresztényvallású magyar állampolgárt nemcsak az állampolgári egyen­rangúságból, hanem a nemzeti megbecsülés­ből is kizárni. (Ügy van! Ügy van! a balolda­lon. >— Drózdy Győző (Gróf Fetstetics Domon­kos felé): Öt kiló maceszt adott a bérlője!) Elnök: Drózdy Győző képviselő urat ál­landó közbeszólásaiért rendreutasítom. (Gr. Festetics Domonkos: Mióta igazgatósági tag, nagyon sokat beszél! — Drózdy Győző: Igaz­gató! — Br. Berg Miksa: Menjetek ki a fo­lyosóra, intézzétek el ott! — Zaj.) Rassay Károly: Az a körülmény, hogy a törvényjavaslat a faji gondolatot a keresztség szentségével is kombinálja, ezt a javaslatot nem teszi elfogadhatóbbá, csak nevetségesebbé. Mert 'hogy fog itt a jövőben kialakulni a ma­gyar élet új képe, a magyar állampolgári stá­tus megvizsgálásánál micsoda elemeket kell itt majd figyelembe venni, mi fogja meghatá­rozni egy magyar állampolgár vallási státu­sát és állampolgári jogállását? Kombinálni kell a nagyszülőket, a szülőket, a 'hitvestársat, a gyermekeket, a keresztség felvételének idő­pontját- Csak ezeknek az elemeknek gondos megvizsgálása után lehet majd eldönteni, hogy valaki teljes jogú magyar állampolgár-e vagy sem. (Sulyok Dezső: Fél év múlva mindenki

Next

/
Oldalképek
Tartalom