Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-372
I Az országgyűlés képviselőházának 372. miután a nemzetiségi kérdés és a zsidókérdés különálló probléma, ez a felfogás egyáltalában nem indokolt. A zsidókérdés nemcsak Magyarországon él, hanem a Magyarországot környező, velünk szomszédos államokban is és a közvélemény mindenütt tisztában van már e két problémának egymástól való különbözőségével. Amikor azt látjuk, hogy a zsidókérdés törvényes megoldását kezdik már Csehországban és Szlovákiában s a szomszédos Lengyeiországban is nepirendre tűzni, és amikor volt egy román kormány, amely a zsidókérdést ugyancsak rendeleti úton szabályozta, (Vázsonyi János: Volt, de megbukot!) amely törvényes rendezést a jelenlegi rendszer is fenntartotta: akkor az illető utódállamok a magyarokkal, a magyar kisebbségekkel szemben ezt a zsidókérdést jóhiszeműen nem használhatják fel. Természetesen, ha jóhiszeműségtől mentesen retorziókat alkalmaznak a magyar kisebbségekkel szemben, ezeket alkalmazhatják akkor is, akár van zsidótörvény, akár nincs. (Fábián Béla: De ürügyet adunk rá!) Ürügyre nekik ebben a tekintetben nincs szükségük. Egyébként meg kell állapítanom, hogy valamikor a népszövetségi rendszer virágzásának idejében, mondjuk, a locarnoi paktum korában, amikor még a nyugati hatalmak közép- és keleteurópai túlsúlya és külpolitikai befolyása töretlen volt, amikor még a népszövetségi rendszer uralkodott Európában, akkor lehetséges lett volna ennek az elméletnek felállítása, ma azonban az elszakított területeken élő magyarság kisebbségi jogait de facto és politikailag más erők határozzák: meg és az európai elhelyezkedés azóta lényegesen megváltozott. Semmi jel sincs arra. hogy a megszállott területeken éppen a zsidókérdés felvetődése óta és erre való hivatkozással léptettek volna életbe a magyar kisebbségek ellen ilyen intézkedéseket, azért ezt a két kérdést összekapcsolni és * ezzel az összekapcsolással felhívni a figyelmet erre, egyáltalán nem politikus és nem helyénvaló dolog. (Farkas István: Maguk csinálják! Tényekkel igazolnák! — Rupert Rezső: Tehát mégis félni lehet!) T. Képviselőház! Mint mondottam, a zsidókérdés az európai nemzetiségi kérdéstől teljesen külön álló probléma. (Fábián Béla: A harctéren nem volt különálló probléma! Csak maguk nem voltak a harctéren! — Egy hang a jobboldalon: Az törvényes kötelezettség volt! — Fábián Béla: De aki nem volt a harctéren, annak hol volt a törvényes kötelezettsége?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni! (Farkas István: Vagy kötelezettség, vagy nem! Jog is van, meg kötelezettség is!) Makkai János előadó: Ez a probléma minden európai országban, minden olyan államban és minden olyan társadalomban fennáll, ahol a zsidóság bizonyos arányszámnál nagyobb helyet foglal el az illető állam társadalmi, gazdasági és egyéb közéletében. A zsidóság mindenütt, ahol jelen van — és a történelem folyamán, a múltban; is azt tette — törvényszerűen kitermeli magából az antiszemitizmust, aminek azonban ez a meghatározása •— szerintem — helytelen. E szerint az antiszemitizmus azt jelentené, (Farkas István: Az antiszemitizmus a buták szocializmusa!) hogy van egy zsidóság, amely ennek a kitermelése érdedében semmit a világon nem tesz, adva vannak viszont azok a többségi népek, amelyek félrevezettetve sötét és maradi középkori jelülése 1939 február 2U-én, pénteken. 3 szavaktól, továbbá a felvilágosultság hiánya következtében ellenérzéssel viseltetnek az ártatlan zsidósággal szemben. (Buchinger Manó: Ez a szellem a sötét középkorból való!) Elnök: Buchinger képviselő urat ismételten íigyelmezetetem, hogy maradjon csendben! Makkai János előadó: A zsidókérdéssel tudományosan ifoglalkozó elmék megállapítják, hogy az antiszemitizmusnak ez a beállítása teljesen helytelen, mert a zsidóság évezredes történelme is azt mutatja, hogy ahol a zsidóság megfordult és ahol a zsidóság a történelem folyamán szerepet játszott, ott velük szemben az antiszemitizmus mindenütt fölmerült, nem is beszélve arról, hogy azokat a fajvedelmi intézkedéseket, amelyeket a zsidósággal szemben valaha is európai nép alkalmazott, maga a zsidóság mind alkalmazta egykor a társadalmába bekerült idegen népelemekkel szemben. (Fábián Béla: Hány ezer évvel ezelőtt?) A zsidóság az én tudományos és emberi meggyőződésem szerint, amint már voltam bátor kifejezni és ami fedi az ország közvéleménye túlnyomó részének felfogását is, (Fábián Béla: Ezt aztán nem lehet mondani!) sajátos faj, amely az emberiség összes társadalmai, népei és fajtái közepette különleges, egyéni helyet foglal el. A zsidóság faji jellegét a tudományos és történelmi munkák részletesen kifejtik s efelől vitatkozni igen nehéz dolog. (Buchinger Manó: Rosenberg munkájában!) Én nem Rosenberg Alfréd munkáit, hanem a zsidó történetírók munkáit fogom ismertetni. (Fábián Béla: Hányadiziglen tart az ilyen faji jelleg? Imrédy faj vagy felekezet?) Elnök: Fábián képviselő urat kérem, méltóztassék nyugodtan meghallgatni az előadó urat. Makkai János előadó: Az első zsidótörvény tárgyalása alkalmával már voltam bátor ezzel a kérdéssel foglalkozni s akkor (felsoroltam, hogy a zsidóságot fajjá teszik a következő körülmények: Először is fajjá teszi a zsidóságot nemzeti vallása, amely ellentétben a világ összes népfajtáival, exkluzív és egy fajra korlátozott vallás. (Fábián Béla: Miért? Az egyistenvallást hozta a zsidóság!) Ugyancsak a zsidóság faji jellegét bizonyítja a történelme folyamán állandóan fenntartott és minden új körülmények közepette újonnan elkezdett elkülönülése, amely elkülönülés mutatkozik a zsidóság erkölcsi szokásaiban, a gettóba való költözködésben, a gettórendszer fenntartásában és mindazokban a körülményekben, amelyek a zsidóságnak sajátos erkölcstanára és társadalmi életére vonatkoznak. (Farkas István: Ellenkezik ez a felfogás a keresztény evangéliummal!) A zsidóságnak ebből a faji jellegéből származik sajátságos európai foglalkozás- f béli elkülönülése is, (Fábián Béla: Néni engedték mással foglalkozni!) amely a középkorban a zsidóságot speciálisan a pénzüzlet és a vele kapcsolatos nemzetközi kereskedelem útjára vitte. (Fábián Béla: Elzárták más foglalkozás elől! — Buchinger Manó: Grünwald Béla, Acsády, Láng Lajos!) Köztudomású dolog a zsidóságnak ez a külön foglalkozási ágakra való korlátozódása. Azok a zsidó mimikri-politikusok, akik azt szeretik állítani, hogy a zsidóság nem faj, hanem felekezet és ők Magyarországon magyarok, Franciaországban franciák, Angliában angolok, úgy állítják be a dolgot, hogy ez a zsidóságnak csak abból a történelmi kényszerűségéből származott, hogy nem engedték őket más