Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-353
66 Az országgyűlés képviselőházának 353. súlyosabb életkérdésének megoldása, (Ügy van! Ügy van! balefelől. — Br. Berg Miksa: Ess a legsúlyosabb!) amelyet — ezzel mi is tisztában vagyunk — máról holnapra nem lehet olyan módon földhöz juttatni, mint ahogy az elmúlt lázas napokban egy-két — mondjuk — kissé meglódult titkár hirdetett például az én községemben is, hogy nines derekabb ember Magyarország miniszterelnökénél, Imrédy Bélánál, aki a legrövidebb időn belül minden földnélküli földmunkásnak 15 katasztrális hold földet fog adni, (Nagy zaj. — Mocsáry Dániel: Ezt ki hirdette*? — Dinnyés Lajos: A kuvaszok! — Csoór Lajos: Az ember haja égnek áll! — Eckhardt Tibor: Ez a legveszélyesebb demagógia! — Felkiáltások jobbfelöl: Ki hirdette? — Eckhardt Tibor: A.Nep. titkára! — Mocsáry Dániel: Ha a községben volt, tudnia kell, hogy ki volt az!) Kérem, igen t. képviselőtársam, ha óhajtja, jegyzőkönyvekkél szolgálok. Sajnálom, hogy ezzel az egyetlen odavetett kérdéssel kitértem a magam sorrendjéből. (Mocsáry Dániel: Ezt nem szabad csinálni és tudnunk kell, ki az! Meg kell mondani a nevét! — Br. Berg Miksa: Ott ül az elnökség! Tudnia kell!) Hangsúlyoznom kell, hogy ebben a Házban számtalanszor mondottam egykét nagybirtokos képviselőtársamnak is, ajnk — mondjuk — a közvélemény elradikalizálásának a vonalán kissé talán túlságba mentek, dó méltóztassanak emlékezni rá, a költségvetési tárgyalás alkalmával is mondottam már, hogy jó lesz vigyázni a közvélemény hangjának túlságos elradikalizálásával, mert ezt kiun a vidéken az emberek majd lefordítják a maguk nyelvére és az a radikalizmus, amely jelentkezik, — bizonyos kérdésekben talán jogosan — és amely bizonyos népszerű jelszavakat kap fel, ott kint a vidéken elsősorban a nagybirtokoknak és a kastélyoknak ajtaján fog zörgetni és megállapítom, hogy már zörget is. Óriási jelentőségű probléma a földnélküli munkásság életlehetőségeinek rendszeres megteremtése, mert meg kell állapítanom, hogy noha az elmúlt gazdasági év, Istennek hála, ' jó volt és így a mezőgazdasági munkásság nem él a nyomor olyan sötét mélységeiben, mint amilyenekről beszéltem már itt a t. Házban, ennek a rétegnek az életlehetősége még mindig mélyen alatta áll az emberi életszín-, vonalnak. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.). Tisztelettel kérnék 15 pere megbosszabbílást. (Felkiáltások: Megadjuk!) ~ Elnök: Méltóztatik a kért beszédidő-meghosszabbítást megadni? (Igen!), A Ház a beszédidőmeghosszabbítást megadta. Tildy Zoltán: Abban a kerületben* ahol lakom, ahol színtiszta ősi magyarság verekszik századok óta a szikes földdel és a nehéz időjárással, már ma is vannak százával munkád családok, — valahányszor hazamegyek, felkeresnek engem — amelyek munka nélkül és kereset nélkül vannak jelenleg is. (Ügy van! Úgy vanl a baloldalon. — Eckhardt Tibor: Pedig rekordtermés volt!) Gondolni kell arra, hogy nemzeti életünknek nagy erőtartaléka fekszik ezekben a rétegekben, népszaporodásunk majdnem egyetlen igazi rezervoárja és éppen ezért kötelessége mindenkinek, aki magyarul érez és aki ennek a fajtának független szabad nemzeti létét biztosítani akarja a jövőre, hogy ennek a rétegnek szociális egyensúlyba hozásáért mindent megtegyen. Nem arra gondolok, hogy megint: elkezdjék az in- * ülése 1938 december lfaén, szerdán. ségniunka-rendszert, (Eckhardt Tibor: Bizony nem!) mert ez äz inségmunka-rendszer alamizsnaként dobatott oda ezeknek a rétegeknek, nem produktív inunka lehetősége gyanánt, hanem mint valami látszat, hogy nv kelljen munkanélküli segélyt adni. Én ezt a rendszert erkölcstelennek tartom és ezt érzi maga a munkásság is és mélyen megveti. (Eckhardt Tibor: Kendőzés, de nem megoldás!) Ezeken a vidékeken, sajnos, de a munkásság szempontjából azt is mondhatnám: hála Istennek, olyan mérhetetlen sok a tennivaló, annyi utat kellene építeni, az erdősítés munkáját meg kellene gyorsítani, s temérdek egyéb produktív munkaalkalom van ezeken a vidékeken, például a szikes földeknek kézi munkával való megjavítása ... Nem tudom, a miniszterelnök úr miért legyintett rá: egyetért-e velem, vagy nem? (vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: Öt éve próbáljuk! — Eckhardt Tibor: A legszebb sikerrel!) Az igen t. miniszterelnök urat meghívom a magam vidékére, méltóztassék aratás előtt megnézni a digózás útján megjavított földeket, milyenek a többiek mellett: négy-öt-hatnyolc mázsával több termést hoztak ebben az esztendőben, mint az előző esztendőben. A föld forgalmi értéke talán nem emelkedik annyival, amennyibe a digózás kerül, de a hozadék háromszorosan kihozza a befektett pénz kamatát. , Országosan rendezni kell a mezőgazdasági munkások bérkérdését is. Látom — egyes nagybírtokosérdekeltségek részéről a Dunántúl ilyen összejövetelekről olvastam — hogy bizonyos helyeken maga a nagybirtokosréteg kísérelt meg lépéseket ebben a tekintetben. Én ezt mindenesetre elismeréssel látom, mint a magyar együttérzés példáját, de nem tartom elégségesnek, különösen akkor nem, ha ezen a téren organikus országos rendezés nem következik be. Most már csak címszavakat fogok mondani, mert beszédidőm ismételten mindjárt le fog járni. A mezőgazdasági munkabérkérdéssel szorosan összefügg a mezőgazdaság jövedelmezőségének a kérdése. A mezőgazdaság jövedelmezőségének fenntartása, sőt fokozása nélkül a mezőgazdasági munkabérkérdést kielégítően megoldani nem lehet. Ezzel mi mindnyájan tisztában vagyunk, úgyhogy természetesen nem kell külön # hangsúlyoznom, hogy a kormányzat számára ez egy komoly reformfeladat, mégpedig több vonalon is. (Eckhardt Tibor: Stabil árszínvonal!) Csökkenteni kell a mezőgazdasági termelés terheit, ami jelentkezhetik a mezőgazdaságban szükséges iparcikkek árának csökkentésében és jelentkezhetik az adók csökkentésében. Ezenkívül biztosítani kell egy nyugodt árszínvonalat, amely mellett a mezőgazdaság kalkulálni tud a jövendőre nézve. (Eckhardt Tibor: Főleg ősszel!) Á közteherviselés kérdésében meg kell állapítanom a falusi lakosság és a mezőgazdasági termelés túladóztatását. Föl kell tennem egy kérdést az igen t. miniszterelnök úrhoz: most a szociális reform idején és olyan törekvések közepette, amelyek egy igazságo : sabb szociális egyenlőséget akarnak teremteni az országban, nem látja-e időszerűnek, hogy bevezesse a kormány az adémentes létminimumot? (Farkas István: Nagyon helyes! És a progresszív adózást!) Mert egy keresztény erkölcsi elveken és alapokon felépült államrendszer semmiképpen sem követelhet onnan,
