Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-353
Az országgyűlés kepviselöfiázának 353. ülése 1988 december Ib-én, szerdán. és az ipari munkásságnak juttatunk valamit, akkor nem lehet ezt a milliós réteget kihagyni ebből az elbánásból, sőt ezeknek legelőször kell juttatni a támogatásból, mert ezek vannak a legrosszabb helyzetben és ezek adják a legtöbb katonát az országnak, ezek á legjobb munkások az egész országban és ezekből kerülnek ki később az ipari munkások is. Ha tehát egyáltalában családvédelemről, nemzetvédelemről, fajfeltartásról, országvédelemről beszélünk, akkor legelőször a falusi népségnek, a falusi törpebirtokosságnak és munkásságnak gyermekei ré-szére kell u segítséget biztosítanunk. T. Képviselőház! Azt hiszem, hogy a miniszterelnök űr átérzi ennek a kérdésnek fontosságát és azok a beszédek, amelyeket ő. a csa ládvédelemről elmondott, azok a tervek, amelyeket erre a célra ismertetett, nem a levegőbe elhangzott és a pusztába elkiáltott szavak lesznek, hanem komoly és tényleg megvalósítandó dolgok. Azért kérem a miniszterelnök urat, hogy ebben a kérdésben konkrété nyilatkozzék és jelölje meg pozitíve azokat a terveket, amelyeket a mezőgazdasági lakosság, a munkásság és a törpebirtokosság családjainak, gyermekeinek segélyezése tárgyában elgondol, mert ha ez a nyilatkozat nem fog elhangzani, akkor az egész országban óriási felháborodás és elégedetlenség kap lábra, amely nemcsak a politikai érdekeket, hanem az egész nemzet érdekét is veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban még azt m előhoznám, hogy milyen módon lehetne ezt az egész kérdést egyszerűen és gyökeresen megoldani. Nem helyeslem azt, hogy munkabérpótlékhoz jusson a többgyermekes család. Nekünk nem az a főcélunk, hogy az ipari vagy a mezőgazdasági vállalkozó jó színben tűnjék fel munkása előtt. Nem az a célunk, hogy komplikáljuk olyanformán, hogy: te munkában vagy, kapsz, te pedig nem vagy munkában, nem kapsz. Nem akarjuk, hogy ilyen nehézségek álljanak elő. Nekünk csak az lehet a célunk, hogy a gyermekeket megmentsük, egészségüket megtartsuk és szaporodásukat elősegítsük. Ennek következtében az egész országra kiterjedő általános gyermekvédelmi rendelkezésre van szükség, amit nagyon egyszerűen és könynyen keresztülvihet a kormány. Az országban megvan a gyermekmenhelyek országos szervezete. A gyermekmenhelyek kartotékjába fel lehet venni minden többgyermekes családot. Ha már most megállapítunk egy bizonyos vagyoni és jövedelmi határt, akkor meg lehet állapítani az ezen a jövedelmi és vagyoni határon alul járó gyermekek utáni segélyt is. Semmiféle külön adminisztráció, semmiféle külön szervezet beállítása nem szükséges tehát, mert ez a szervezet máris megvan. Ott nyilvántartják a fattyűgyermekeket, miért ne lehetne a másik rubrikába bevenni az Isten és az emberek előtt törvényesen született gyermekeket is? Ha ez a felállítás, ez a statisztika létrejön, akkor meg kell néznünk, hogy hány gyermekről lehet szó és mennyi fedezetre van szükség. 2,300.000 gyermek van az országban 15 éven alul. Ha ebből levonjuk azokat, akiknek vagyoni viszonyaiknál fogva támogatásra nincs szükségük, akkor azt látjuk, hogy maximálisan 600.000 olyan gyermek van, aki támo- ; gátasra szorul azért, mert szülei olyan viszonyok között vannak, hogy őt rendesen eltartani és nevelni nem bírják. A 600.000 gyermekre eső kiadás, 60 pengőjével számítva, évenként 36,000.000jpengőt tesz ki. Honnan vegyük a pénzt, ti Képviselőház? Én is munkaadó vagyok, nagyon szívesen hozzájárulnék ahhoz, — de azt hiszem, minden munkaadó megtenné ezt — hogy az összes kifizetett munkabérek után, amelyek összege egymilliárdot tesz ki, 4 vagy 5%-ot fizessünk be gyermekpótlékra. Ha a mezőgazdaság, a nagy- és a kisipar, a kereskedelem stb. körében, a munkaadók közül a tehetősebbek hozzájárulnak a gyengébbek támogatásához, akkor mi munkaadók nevelünk új generációt, nevelünk gyermekeket, katonákat, akikkel az országot meg lehet menteni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Csoór Lajos: Tisztelettel kérek egy perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárult. Csoór Lajos: Nem tartozik interpellációm keretiéibe ennek a kérdésnek részletes tárgyalása, csak arra kérem a miniszterelnök urat, méltóztassék megnyugtatni a falu népét, hogy az, ő gyermekeiről is a legsürgősebben éppen olyan g-ondoskodás fog történni, mint a többi társadalmi osztályok gyermekeiről. Elnök: A miniszterelnök úr kíván' válaszolni. _, vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: T. Haz! Egészen röviden vagyok bátor felelni az igen t. képviselő úr interpellációjára. Azt hiszem, az igen t. képviselő úr maga is tisztában van azzal, hogy az ipari szociálpolitika lehetőségei egészen mások, mint a mezőgazdasági szociálpolitika lehetőségei. Nevezetesen az ipari lakosságnak sokkal homogénebb összetétele és zárt települése következtében egészen inas technikai lehetőségek nyílnak a szociálpolitika problémáinak megoldására. Ebből természetesen nem következik az, hogy a szociálpolitikát nem kell a falusi lakossággal szemben éppen olyan mértékben érvényesíteni, mint a városi, ipari lakossággal szemben, úgyhogy az alapirányzat tekintetében teljesen egyetértek az igen t. képviselő úrral. A gyermekek védelme nemcsak a városi lakosság, nemcsak a tisztviselő réteg, nemcsak az ipari munkásréteg, ha; nem a falusi réteg tekintetében is elsőrendű kötelessége a kormánynak, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) azonban a megoldás^ sokkal nehezebben valósítható rneg, mint a városi lakosság tekintetében és ez az oka annak, hogy egyéb kérdéseknél is köztudomásúlag az ipari és városi szociálpolitika rendesen előtte halad a mezőgazdasági szociálpolitikának. (Ügy van! a jobboldalon ) A mezőgazdasági szociálpolitikát azonban nagyon sok esetben pótolja magának a falunak az öntevékenysége, a falu társadalmi tevékenysége, amely a viszonyokhoz ténylegesen simulva igyekszik javítani, pótolni és segíteni. Nem lehet tehát teljesen egy kalap alá venni a városi lakosságra és az ennek nagy rétegét alkotó ipari munkásságra érvényes szociálpolitikát a mezőgazdaságra érvényes szociálpolitikával, mert ennek a két lakossági rétegnek a természete és életviszonyai teljesen különbözők. Ennek ellenére én minden olyan megoldási módot, amely alkalmas arra. hogy a mezőgazdasági lakosság szegényebb és gyöngébb rétegeinek gyermekeit támogassuk, azok felneveléséhez, müvelségüknek és egészségi állapotuknak javításához hozzájárnijunk, elfogadok, mert a magam részéről elsőrendű feladatnak és kötelességnek tekintek, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) hogy minden alkalmas módot, amely erre kínálkozik, megragadjak. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagyon örülök, ha megfelelő javaslatokkal méltóztat11*
