Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-353

Az-országgyűlés képviselőházának 353. iUêm 19 $8 december 14-én, szerdán, 41 Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Felirat­kozása töröltetik. Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: vitéz Árvátfalvi Nagy István. Elnök: vitéz Árvátfalvi Nagy István kép­viselő urat illeti a szó. vitéz Árvátfalvi Nagy István: T. Ház! Előttem szólott Bródy t. képviselőtársamnak abban a felfogásában, hogy az autonómiát minden vonatkozásban erősíteni kell, magam is osztozom és azt helyeslem, mert meggyőző­désem, hogy a helyes vonalvezetést az autonó­mia igen nagy mértékben és egyedül tökéle­tesen biztosíthatja. Egyebekben a törvényjavaslatot örömmel üdvözlöm, mint amely kétségtelenül haladást jelent és a nagy megpróbáltatásoknak és nél­külözéseknek kitett közszolgálati alkalmazot­tak helyzetét alkalmas megjavítani és ugyan­ezért el is fogadom. T. Ház! Igaz, hogy csak részletmegoldás az, ami ebben és az előző két törvényjavaslat­iban foglaltatik, de az is igaz. hogy ezeknek a javaslatoknak tető alá kerülésével a köz­szolgálati alkalmazottak helyzete legalább szerény méretekben megjavul és én készség­gel és örömmel támogatom (mindazokat a tör­vényjavaslatokat, amelyeik a mai helyzet meg­javítására alkalmasak, miért azok a vádak, amelyek ellenünk elhangzottak, hogv mi ta­lán nem volnánk hívei a szociális haladásnak, tejesen légbőlkapottak és én a mai helyzetben, amikor azt látom, hogy m parlamentarizmus is újból a megerősödés útján vau. ibizalotmuial tekintek a jövő elé és szerény tehetségemhez képest isaíves-örömest támogatok minden olyan törvényhozási alkotást, amely a kon­szolidáció felé és hazánk felvirágoztatása felé vezet. Magam részéről is rá kívánok mutatni arra, hogy a közszolgálati alkalmazottaknak igen nagy segítségére van az Otba. intéz­ménye, amely már eddig is sok köztisztvise­lőnek és családjának, sok nyugdíjasnak és családiának tudott nagy segít°ésret nvuitnni nehéz és mostoha körülményeik közepette, tehát nagyon áldásos tevékenységet fejt ki és rá kí­vánok »mutatni arra is. hogy a közszolgálati alkalmazottak megsegítése általában egyik legfontosabb forvén vb nwási feladat kell hogy legyen, mert ők alkotiák a magvar középosz­tály legjelentősebb rétegét és ezeknek a köz­alkalmazottai nkn a k a támogatása ilyen for­ímán -nemzeti érdek is. Eopen ezért e a ak akkor fogadhatom mep^iyugvással az intézkedé^pket, ha maid generálisan is írendezni^ fogiák a közszolgálati alkalmazottaik belvzetét é« csat­lakozom azokhoz az előttem felszólaló kénvi­wpf T iOt 5 rsa.imhoz, aikik suro-et+ék a köztisztvise­lői illetmények csökkentésének nrea-szüntpté­sét ps a (régi köztisztviselői illetmények hely­reállítását. Legyen szabad külön is rámutatnom arra, hófrv a nem állami alkalmizáisban álló köz­szolgálati alkalmazottak és ewt közül is külö nősen a nem állami tanszemélyzet miiven ne­héz helyzetben van. mondhatnám, még sok­kal nehezebb helyzetben, miint általiban ?z ál­lalmi kÖ25 c wilg-á1a.ti alkalmazottak. Tudiuk azt, hogy a felvidéken a tanítók ilénvef^esen ma­gasabb fizetést élveztek a cseh uralom alatt, mint amilyen fi?*»t$st a mi tanítóink kaipnak. Ennek az anomáliának a me^szüntptése na­gyon kívánatos volna és én kérem a. oénzügymi­niszter úr ő e^cejlenciáját, foglalkozzék a ta.y nítószemélyzet javadalmazásának aránybaho­zása kérdésével és azzal, hogy a csonkaország tanítóinak járandóságai a Felvidéken eddig élvezett járandóságoknak megfelelően felemel­tessenek. A nem állami tanszemélyzetnek nagy se­gítségére lesz ez" a törvényjavaslat, de itt kü­lönösen ra kívánok mutatni még arra, amit kerületemben többször is hallottam és panasz tárgyává tettek, hogy a nem állami tansze­mélyzetnek, a felekezeti tanítóknak a kántori járandóságokat egyáltalában nem folyósítják és ezért az állami tanítókkal szemben sokkal ihatrányosabb helyzetben vannak, azonkívül pedig természetbeni járandóságaik rendezése is kívánatos és szükséges, mert itt is a múltban, az elmúlt esztendőkben igen sok kár érte őket. Rámutatok még arra, hogy nem szabad itt megállanunk. Amidőn tehát szociális biztosítás útján gondoskodunk igen sok értékes társa­dal mi réteg helyzetének megjavításáról, nem szabad itt megállanunk, hanem gondoskodnunk kell a szegény földmunkás falusi társadalom kórházi költségeinek valamiként az állam, a közületek által való viseléséről is és az erre­vonatkozó törvényjavaslatot, aimely egyszer már a Ház elé került, de azután visszavonták, mielőbb újból ide kell hozni a Ház elé, mert szerény nézetem szerint legalább 5000 pengő kell, hogy legyen az a határ, amelynél kisebb vagyonúak kórházi ellátását az állam és a kö­zületek kell, hogy biztosítsák. {Rupert Rezső: Nagyon helyes.) Csupán ezeket kívántam néhány szerény szóval elmondani. Mivel ez a törvényjavaslat ismétlem, ha részletben is, de haladást jelent, örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Helyeslés és taps a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Porubszky Géza jegyző: Senki sincs felírva. Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kí­ván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az el­hangzott felszólalásokra nagyjában azok sor­rendjében válaszoljak, különösen tekintettel az előrehaladott időre. Tildy igen t. képviselőtársam a lelkészek­nek és egyházi személyeknek a javaslatba való bevételéről beszélt és elismeréssel emlékezett meg arról, hogy ezeket a bizottsági tárgyalás folyamán szintén bevontuk és rámutatott arra, hogy ez kizárólag a parlamentarizmusnak kö­szönhető, tudniillik a bizottsági tárgyalás fo­lyamán került be a javaslatba ez az intézkedés. Rá kell mutatnom arra, hogy ez a tényekkel nem egyezik, mert amint a bizottsági ülés leg­elején magam is mondottam, igenismár régen he akartuk őket venni és ezt az unifikáció fo­lyamán óhajtottuk megvalósítani azért, mert olyan nehézségek állottak elő a lelkészek^ bevé­telével kapcsolatban, -.- részben jogi, részben anyagi nehézségek — amelyeket a törvényja­vaslat benyújtásáig nem tudtunk megoldani, így megint kénytelenek voltunk egy további — annyiszor perhorreszkált — felhatalmazást a javaslatba bevenni. Ezt én csak a történeti hű­ség kedvéért kívánom megjegyezni. Ami Tildy igen t. képviselőtársam határo­zati javaslatát illeti, hogy tudniillik utasítsa a Ház a kormányt, hogy 30 napon belül terjesz­szen törvényjavaslatot a Ház elé a földmunkás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom