Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-366

458 Az országgyűlés képviselőházának. mot fenntartjuk és ezzel ennek a területnek különállást jelezzük 1 A magyar alkotmány­ban ismeretlen a territoriális miniszteri intéz­mény, kivéve, hogy volt annakidején horvát miniszter. Gondolom, nem vágyunk arra régi dicsőségre, hogy miután itt az ország testében, a magyar Szent Korona testében volt egy ilyen elkülönített terület és annak kellett egy mi­nisztérium, ezt a rossz emléket felidézzük azzal, hogy ha nincs szükségünk külön minisz­tériumra, egy külön terület részére, azért mégis szervezzünk egy ilyen minisztériumot. (Rajniss Ferenc közbeszól. — Zaj.) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, szí­veskedjék csendben maradni. Rupert Rezső: Ez félreértésre vezethet a külföld szemében, félreérétésre vezethet a ha­zai közönség szemében is, de sérti a visszacsa­tolt terület népének azt a jogát is, hogy ő az osztatlan ország egységébe tartozhassék. Mert azt csak nem akarjuk megörökíteni, hogy húsz szomorú esztendeig távol volt ez a terület, ezt j csak nem akarjuk megörökíteni azzal, hogy ha ezer évig viszont idetartozott és mindenképp idetartozik most is, azért mégis külön minisz­tériumot tartunk fenn részére. Tehát már ezért is felejtsük el ezt a szomorú húsz esztendőt, de azért is, mert a magyar népnek joga van a tel­jes és osztatlan egységbe tartozni és nem en­gedjük meg azt a félreértést a külföld előtt sem, hogy ezt a területet mint talán egy külön­leges múltú, vagy egyéb különleges célra szol­gáló területet minden eshetőségre csomagoló­papírban készentartsuk, hogy azután ez a te­rület majd úgy, ahogyan ma van, mint egy kü­lön egész talán visszaadassék, talán másnak adassék. (Zajos ellenmondások.) Ez az ország­rész beletartozik az organikus egységbe, ezer esztendő óta idetartozott, semmi értelme nincs annak, hogy ezt corpus separatum-ként szere­peltessük. Hiszen lucus a non lucendo eset is ez: beszélnek felvidéki területről, pedig ennek a területnek igen nagy része nem felvidéki te­rület. Komárom és a Csallóköz nem az, viszont a trianoni területnek igen nagy része felvidéki terület és nem tartozik az alá a minisztérium alá. Nem látom tehát semmi indokoltságát an­nak, hogy miután ott már az ősi vármeg-ye mű­ködik, miután a törvénykezést egyesegesítet­tük, (Meizler Károly: Jaross ellen megy ez!) ez a terület külön szerepeltessék. (Meizler Ká­roly: Nem lehet őt elfűrészelni, erősen áll! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rupert Rezső: Az ország pénzügyi helyzete sem olyan, hogy ilyen luxust megengedhes­sünk, hogy egészen feleslegesen ilyen miniszté­riumot fenntartsunk. Kell ennek az országnak a pénze sok minden másra, kell elsősorban a visszatért Felvidék szociális felsegítésére. Azt hallom igen t. képviselőtársaimtól, hogy ez Jaross miniszter ellen megy. Bocsánatot ké­rek, nem megy ellene, hanem maga a téma olyan közjogilag, alkotmányjogilag, hogy min­den eziránt érzékeny emibernek feltünhetik. Ép­pen ezért már sokkal régebben szóvá kellett volna ebhen a Házban tennem, hogy ez a terü­let nem külön hitbizomány, (Esztergályos Já­nos: Ügy van!) de miután Jaross miniszter úr személye körül kontroverziák merültek fel, el­halasztottam távolabbi időre ennek a kérdésnek ittvaló tárgyalását, nehogy az a látszat legyen, mintha ez az interpelláció az ő személye ellen irányulna. Nekem a miniszter úrral nincs semmi bajom, engem az ő nyilatkozatai sem iz­gatnak. En még az idők elején, amíg nem volt miniszter, amíg nem tértek ide hozzánk vissza 366. ülése 1939 január 25-én, szerdán. a mi szeretett felvidéki képviselőtársaink, bár útban voltak és őket örömmel vártuk — Jaross miniszter úrtól olvastam igen nagyszerű nyilat­kozatokat (Egy hang a jobbközépen: Tanul­hatna belőlük!) úgy a demokrácia mellett, mint a felekezeti gyűlölség ellen. Ha később más­képpen is nyilatkozott, ha később ellene is nyi­latkozott a demokráciának (Zaj a középen. — Elnök csenget.) és elkezdett egyébként is olyan kijelentéseket tenni, amelyek itthon félreérté seket okoztak, vagy kontroverziákat keltettek személye körül, ezzel én nem törődöm, mert öt­ven százalékig jól beszélt. Ha azután jónak látta ötven százalékig rosszul beszélni... (Zaj. a középen és a balközépen. — Meisler Károly: Nem beszélt sohasem rosszul. Száz százalékig jól beszélt.) Ön szerint jól beszélt, ahogyan ön a saját beszédeit szokta jónak tekinteni, azon­ban az Isten óvja meg az országot attól, hogy az ön beszédeit tekintse helyesnek. (Meizler Károly: Csak a Lipótvárost! — Zaj.) Elnök: Meizler képviselő urat kérem, szí­veskedjék csendben maradni. (Peyer Károly: A. keszthelyi zsidók is tiszteltetik magát.) Peyer képviselő urat hasonlóképpen kérem, szíves­kedjék csendben maradni. (Zaj. — Br. Vay Miklós: Népfront hallgasson! — Peyer Károly: A volt kortesei, meg a volt ügyvédtársak. Majd neveket olvasunk fel! — Meizler Károly; Ne beszéljen jelen nem levőkről.) Csendet kérek képvselő urak, innen is, onnan is. (Peyer Ká­roly: Zsidó ügyvédtársa van! — Meizler Ká­roly: Maguk szavaztattak a halottakkal, ugy-e Peyer! — Peyer Károly: Nem tudom! — Meiz­ler Károly: Én tudom! — Peyer Károly: Ná­lunk szokás halottakat szavaztatni!) Peyer kép­viselő urat rendreutasítom. Meizler képviselő urat rendreutasítom. (Derültség. — Felkiáltá­sok: Van paritás! — Peyer Károly: Van itt rend! Nincs itt ihibia!) Rupert képviselő urat kérem, szíveskedjék beszédét folytatni. (Br. Vay Miklós: Befejezte!) Rupert Rezső: Egyszerűen alkotmányjogi szempontból tárgyaltam ezt a kérdést és nem hiszem, hogy valaki, aki a magyar közjoggal tisztában van, aki a régi magyar hagyományo­kat ismeri, helyesli a corpus separatumnakjbár­milyen formában való fenntartását is. (Meizler Károly: Éljen Jaross!) Ha ön olyan nagyon szereti^ Jaross képviselő urat... (Meizler Ká­roly: Ö ellene megy a dolog!) Elnök: Meizler képviselő urat kérem, szí­veskedjék a szónokot hékében hagyni és ne zavarja állandó közbeszólásokkal. Rupert Rezső: Nem Jaross képviselő úr el­len beszélek, mert hiszen más miniszternek is kinevezhetik; éppen ezért terjesztem elő ag­gódva ezt az interpellációt, mert ne adja Isten, megtörténhetik, hogy alkotmányjogi aggályai­mat honorálja a kormány és akkor egy más, olyan minisztérium élére teszi, ahol még töb­bet árthat. (Zaj.) Elnök: Kérem Rupert képviselő urat, szí­veskedjék ezt a polemizálgatást abbahagyni és az interpelláció tárgyánál maradni. (Helyeslés jobbfelől.) Rupert Rezső: A kérdés alkotmányjogi ré­szét ezzel elintéztem. Most bátor vagyok emlé­keztetni arra, hogy a külföldi sajtó és rádió­állomások — nemcsak cseh és szlovák állomá­sok, hanem köztük németek is — alaptalan hí­reszteléseket terjesztettek a felvidéki területek : kel kapcsolatban Magyarország ellen, hogy ott bizonyos elnyomás és üldözések érvényesülné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom