Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-366

Az országgyűlés képviselőházának 366. ülése 1939 január 25-én, szerdán. 437 Arról volt szó, hogy a deviza- és valutaátutalások miatt, mivel a Rima murányi Rt. munkadíjakat fizet ki Cseh-Szlovákiában, számoljon el a kifizetett munkadíjakról a csehszlovákiai munkásbiztosító igazolványai alapján, hogy mennyi munkást foglalkoztat Csehországban, mert hiszen ezen az alapon kapja à mi drága pénzünkből a megfelelő mennyiségű devizát erre a célra. A Rimamurányi ezt a kimutatást nem csinálta meg. A Rimamurányi ezt a tárcaközi bizottság felszólítása dacára is megtagadta és mert Biró Pál itt ült és mert politikus volt, mert összeköttetései voltak — nem tudnám másképp megérteni, hogyan volna ez lehetséges — a Rimamurányi önrendelkezési jogát a devizaügyekben mégis visszakapta a felvilágosítások megadása nélkül. (Zaj.) PJ! lehet képzelni ezek után, hogy 193] .1 ' liusa óta, amióta a devízaszigorítások bekövetkeztek, micsoda ügyleteket köthetett le a Rimamurányi és el lehat képzelni, illetőleg jogunk van feltételezni, hogy ha egy ilyen hatalmas, nagy, óriási monopóliumokkal rendelkező, a nemzet közakaratából és elhatározásából élő egyik legnagyobb vállalatunk ilyen valutaspekulációkat tud végrehajtani, akkor nekem nincs jogom feltételezni a nemzet érdekében, hogy ez egy önmagában álló elszigetelt jelenség volna, tisztán csak erre az egy vállalatra korlátozva. Az pedig már egyenesen képtelenség, hogy ezek a hatalmas konszernek, trösztök és időszaki vagy állandó alakulatok ilyen hatalmas nyereségekre téve szert, a nemzetet képesek azzal fenyegetni, hogy: kérem, leállunk, ha ilyen és ilyen törvényt hoznak. Ha ez megtörténhetik, akkor fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy eme hatalmas vállalatok jövedelmének óriási része nem a rettenetes nagy agynak, az óriási nagy előrelátásnak köszönhető, hanem a monopóliumoknak, amelyek a magyar állam adományai és azok ezekből élnek, nem az eszükből. (Úgy van! Ügy van!) A milliókat abból szerzik, hogy szabad vadászterületük ennek a nemzetnek a fogyasztópiaca. Ebből szerzik a milliókat, nem az, agyukkal és az értelmükkel- Tiszteleni és becsülöm az ész, az értelem, a szaktudás hatalmát és erejét; kívánom annak tökéletes megfizetését Magyarországon akár kereszténynek, akár zsidónak, ha az illető iá magyar nemzeti közgazdálkodásban komoly szerepet játszik, de. engedelmet kérek, a vaskartelnek, a cukorkartelnek s mindazoknak a kar teleknek, amelyeket a magyar állam hatalmas vámjaival véd, nem az ész adta a milliókat, hanem az a vámpolitika, amely Magyarországon folyt. Ez az^ ami miatt tisztán a magántulajdon álláspontjára helyezkedni ezekben a kérdésekben nem lehet. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Rajniss Ferenc: Tisztelettel kérek tizenöt perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem, méltóztatnak a kért meghosszabbításhoz hozzájárulni! (Igen!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárult. Rajniss Ferenc: Nem lehet tisztán a magántulajdon álláspontjára helyezkedni, .mert ezek a milliók a magyar nemzet közvagyonából, (Ügy van! Ügy van!) kisemberek fogyasztásából gyűltek össze. En nem ismerek különbséget a között a rablás között, amikor valakinek a zsebéből kiemelnek 20 pengőt és a között a rablás között, amikor kartelmegegyezéssel minden nap kihúznak a kisemberek zsebéből 20 fillért, nem 20 pengő, hanem 200 millió pengő erejéig. A kétféle rablás között semmilyen különbséget sem vagyok hajlandó akceptálni. (Horváth Zoltán: Ki kormányzott itt? — Mózes Sándor.- Ki barátkozik azzal, aki kormányzott? — Mojzes János: Uigyanaz most is a kormány! — Horváth Zoltán: A többség miért nem intézkedett*? — Mojzes János: Van kormány, vagy nincs kormány? — Horváth Zoltán: Volt kormány, azt hiszem, ugyanaz a kormány! — Zaj és ellenmondások jobbfelől. — Horváth Zoltán; A saját mulasztásuk felett háborognak? — Zaj.) T. Ház! Legyen szabad, egy megjegyzést tennem. Beszédem elején mondottam, h*gy Magyarország kormányai nem voltak elég hatalmasok ahhoz, hogy ezeknek a gazdasági egyesüléseknek, lényegében a bankok által vezetett iparvállalatoknak parancsoljanak, nincsenek Magyarországon külön önálló, nagyobb, középegzisztenciákat eltartó gyárak és vállalatok. Ha utánanézünk a mérlegeknek, akkor kiderül, hogy négy-öt hatalmas bank kezében van az egész ország ipara (Ügy van! Ügy van!) és ezekben a gyárakban nem a műszaki elme,, hanem a bankelme uralkodik, az parancsol mindenütt a műszaki elmének. (Horváth Zoltán: Mit szól ehlhez a többség? — Mojzes János: A kormányban van egypár volt bankár!) Állítom, hogy amióta képviselő vagyok, a korín ánvzatoknak nem volt hatalmuk ezekkel a hatalmas közgazdasági összeállásokkal szemben és ne ringassa 'magát Horváth képviselő úr sem. abban az illúzióban, hogy mi képviselők hatalmasabbak vagyunk ezeknél a konszerneknél ... (Mojzes János: A miniszterelnök úr ismeri a banknexusokat! — Horváth Zoltán közbeszól. — Baross Endre: Ne izgasd magad, Zoltán! — Zaj.) Magyarországnak érdeke, hogy a Rimamurányinak ezzel a botrányával kapcsolatban végre-valahára rendet teremtsen az árpolitika területén. Vizsgálja felül a Rinramurányi egész ügyvezetését, árpolitikáját és teremtsen rendet a vasárakban Magyarországon. Ez a megfelelő alkalom ezt a munkát végrehajtani. (Haám Artúr: Kobozzák el a vagyonukat!) Az árkormánybiztosságnak \ kötelessége volna éhbe belenyúlni, de elsőrana-ú kötelességlett volna az is, amit tisztelettel kértem, hogy tessék egy erélyes kezű kormánybiztost kiküldeni a Rimamurányi élére. (Krúdy Ferenc: De szakembert!) Egyre több és több olyan feladat kerül a parlamentarizmus által vezetett állam kezébe, amelyet a régi bürokratikus akarással megoldani nem lehet. Egyre több és több esetben van szükség arra, hogy valaki felmerülő hatalmas nagy ügyekben az egyéni felelősséget, a személyi felelősséget vállaljaA kormánybiztosi intézményt igenis meg kell teremteni, hogy ebben a dzsungelben, ahol mindlen elvész a (hivatalokban, ahol minden osztály nagyképűen azt mondja, hogy nem én reám tartozik a dolog, hanem a másik őméltóságára, végire valahára valaki személy szerint is feleljen. Ezért kell a kormánybiztosi rendszert minden ilyen felmerülő kérdésben Magyarországon a legsürgősebben behozni, hogy tudjuk, kiről van szó, mert itt a felelősség kérdésében soha senkit nem lehet megfogni. (Egy hang a baloldalon: Mire való a felelős kormányt ) T. Ház! Azt kérdem, az országnak, a nemzeti társadalomnak erkölcsi érzéke szempontjából: mi történt tulajdonképpen Biró Pállal, akit köröznek? Bent van-e Biró Pál jelenleg a Kereskedelmi Bank igazgatóságában, igen