Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-366
422 Az országgyűlés képviselőházának lehet, amely a nép eszmevilágából meríti a saját eszmevilágát, s 'amelyet a nép magáénak tart. Népi volt a szerb, a francia hadsereg, népi ma az olasz hadsereg, és nem lehet népi hadsereg sem a cseh, sem a román hadsereg, akárhány embert öltöztet is uniformisba. T. Képviselőház! A népi hadsereg első kelléke az, hogy ne legyen idegen test az államban, ne legyen misztikus valami, amelyhez nem lehet hozzászólni, amellyel nem lehet foglalkozni- Méltóztassék visszaemlékezni arra, hogy a francia hadsereget, a francia hadvezetést a háború alatt is a külföldön hogyan kritizálták: minden öreg generálisnak égnek állt tőle minden hajaszála, mégis megnyerték a világháborút. T. Ház! Igen gyakran használták a vita során a »totális háború« kifejezést. Ez alatt azt szokták érteni, hogy az állam teljes erejével megy a háborúba, hogy az állam minden polgára életével és egész vagyonával, minden képességével és tehetségével részt fog venni a jövendő háborúban. Figyelmeztetnem kell a t. Házat, hogy e kifejezés helyes értelme messze túlmegy ezen az értelmezésen. A totális háború azt jelenti, hogy a hadrakelt seregek nem fognak többé sem hadifoglyot, sem polgári lakosságot ismerni, csak teret, földet, területet fognak ismerni, amelyet lehetőleg üresen kell elfoglalniuk arra a célra, hogy a szaporodó emberfelesleget el tudják helyezni. Erre a gondolatra, amelyet most bátor voltam elmondani, 1916-ban egy wolhiniai erdőszélen Denk Gusztáv lovassági tábornok úr, vezérkari főnök hívta fel a figyelmemet; arról beszélt, hogy a legközelebbi háborúban az oroszok egészen bizonyosan nem fognak hadifoglyokat ejteni, hanem brutális, kegvetlen, irtó és vérengző háborút fognak viselni, amelyet szükségszerűen a többi állam is követni fog. Tudom, hogy ez szörnyű perspektíva, de szembe kell néznünk ezzel a nerspektivával, ennek szem előtt tartásával kell hadseregünket megszerveznünk és olyan hadsereget kell teremtenünk, amelynek nem lesz szüksége és alkalma arra, hogy hosszadalmas háborúban vegyen részt, hanem amely egv erős. vad. energikus, hatalmas lerohanással rövid idő alatt me<r tudja oldani feladatait. T. Kénviselőház! A hadsereg szervezésével kapcsolatban érdekes és érdemes volna foerlalkozni a körülöttünk levő államik erőviszonyaival és érdekes volna külön rjíllantást vetni azokra az erőfeszítésekre, amelyeket az osztrák-maa-yar monaTchia a világháború so ran kifejtett- <» amelyeknél nagyobb r erőfeszítésié alier képes egy állani. Azi idő és a vita előrehaladett voltára való tekintettel azonban méltóztassék megengedni, hogy ezzel kapcsolatos feiteoretéseimet mellőzzem és csak azokra a feladatokra térjek ki. amelvek szerintem a hadsereg szervezésével kapcsolatban igen fontosak, és amelyekről keveset hallottam a vita során. . „ „ ígv szeretnék beszélni a szolgálati időről. Conradnak az volt az elgondolása és a teóriája, hogy minél hosszabb szolgálati időt kell bevpzetni, mert minél hosszabb és alaposabb a kikerv.es..' annál kevesebb a veszteség. Ebben az irányban Conrad cikkeket is Íratott a magyar sajtóban Tisza tudtán kívül. Tisza ellenére, hojry e felfosrásának hangulatot keltsen. E felfogással szemben azonban a modern hadseregek Euróoaszerte a rövidebb szolgálati idő mellett foglaltak állást; így 8 hónaptól 3 esz366. ülése 1939 január 25-én, szerdán. tendeig terjeelő szolgálati időket vezettek be általában, a hosszabb szolgálati időt azonban mindenütt — így például Szerbiában és Romániában is — hosszabb szabadságolásokkal enyhítik. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kétesztendős szolgálati idő mellett foglalt állást; ezen \ nein lehet változtatni, nem is akarom megvitatni e kérdés egyes részleteit, csak arra szeretném felhívni a miniszter úr figyelmét, hogy a kétesztendős szolgálati idő csak akkor helyes, ha nem általános, (vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter közbeszól.) Tula jdonképen háromesztendős szolgálati idő lesz. csakhogy, a műszaki ősapátokat kivéve, egy esztendőre szabadságolják a csapatokat. Az újoncok 95%-ának tehát két esztendő a tényleges szolgálati ideje. Ez csak akkor helyes azonban, ha nem általánosítunk, mert el tudok képzelni olyan újoncokat, akik ügyességük, katonai szellemük, készségük, szorgalmuk és ambíciójuk következtében egy év alatt könynyen megtanulják azt, amit a másik két év alatt nem fog megtanulni, és ha ezeket továbbra is ugyanabban a kiképzésben részesítik, amelyben az ügyetlent, a nem arra valót, a nehézkesebbet, akkor meg fogják unni a katonai szolgálatot és nem lesz meg* az az elánjuk és ambíciójuk, amely pedig tulajdonkénen a jó katonát teszi. Arra kérem tehát a miniszter urat, méltóztassék minden erővel odahatni, hogy egyéni kiképzés legyen, s ez legyen az alapelve a katonai szolgálatnak, T. Ház! Felhívom a miniszter úr figyelmét arra is, hogy körülöttünk az összes államok kivétel nélkül hegyvidékes területen fekszenek s ennek következtében a magyar hadseregben sokkal nagyobb gondot kellene fordítani hegyi csapatok felállítására és kiképzésére, mint ahogy azt más államok teszik. Láttuk a háború alatt is. hogy milyen fontossága van ennek. Ott volt a Kárpátokban a Marwitz parancsnoksága alatt álló Beskidenkorps, amely a legnagyobb nehézségekkel küzdött, mert nem tudta ágyúit az állásokba , vontatni, mert a hidegvérű német lovakat nem tudta a Kárpátokban használni, mert nem volt hegyi felszerelésük, nem volt síjük, nem volt hókarikáiuk; szóval a német csapatok megakadtak a Kárpátokban, s ezeknek a tapasztalatoknak az alánján állították fel az Alpenkorps-t, amely — l ha jól emlékszem — Linsingen tábornok parancsonksága, vezetése alatt állt. Az ilyen hegyi csapatok a magyar szellemnek azért is megfelelnek, mert a hegyi csapat kisebb önálló egységekből áll, a hegyi csapatoknál több egyéni kezdeményezésre, több bátor tettre nyílik alkalom, ami^ a magyar katona, a magyar nép tulajdonságaival megegyezik. T. Ház! A hadsereg szervezésének egyik főpro'blémája az előrelátás. Mi általában Trianonra szoktuk hárítani hadseregszervezésünk visszamaradt voltát. Engedelmet kérek, úgy tudom, hogy a Bethlen-kormány idején is volt egy hadseregfejlesztési Programm; úgy emlékszem, a Bethlen-kormány is csinált egy 800 millió pengős előirányzatot, amelyet hat vagy hét esztendőre felosztva akart a hadsereg felállítására és szervezésére fordítani. Tisztelettel kérdem a miniszter urat, miért maradt ez abba, mikor maradt abba, miért akadt ez el; olyan probléma ez, amelyet a képviselőháznak talán joga volna tudni. De akárhogy is volt, szerény nézetem szerint papíron fel lehetett volna állítani a magyar hadsereget. Húsz esztendő elég hosszú idő volt ehhez.
