Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-363

Az országgyűlés képviselőházának $6$. i pedig, amikor azt mondtam neki, hogy jövünk fel Budapestre,, a magyar parlamentbe,.azt felelte: az uraknak pedig legyen legelső dolguk, legszentebb kötelességük az, hogy úgy dolgozzanak, hogy a magyar nemzet minden egyes tagjának személyes érdeke legyen a honvédé

1 lem. (Helyeslés.) Hogy e nélkül is milyen lelki felkészültséggel van a magyar honvéd, akkor is, ha otthon nincs semmije; ezt láttuk,, ismétlem, január 6-án, amikor pár honvédgyerek — mert egyszerű közkatona volt az első három — nekitámadt a cseh páncélkocsinak és betörő cseh társaságnak, nem törődve semmivei, s a leghősdesebben, a legvakmerőbb en vette fél á harcot, mert tisztában volt azzal,, amit jelent a magyar honvédelmi kötelezettség, mit jelent az: szeretni és megtartani akarni a magyar hazát. (Éljenzés és taps.) T. Ház! Somogy vár y Gyula mélyen t. képviselőtársam kitűnő beszédében szóvatette, hogy hiányos a felszabadult területeken lévő ma- ; gyár fiatalság egyrészének a nevelése s hogy ő ezt a hiányt a lövészegyesületekben való; továbbképzéssel kívánná pótolni, (vitéz Somogyváry Gyula: A lövész-szolgálatban!) Én is elsősorban arra kérem a mélyen t. honvédelmi miniszter urat, hogy a végrehajtási rendeletben legyen szíves igen nagy gondot fordítani arra, hogy a cseh iskolákat járt esetleg azokat magyar nyelven végzett felszabadult területi fiatalság lelki beállítottsága és történelmi tur dása kiegészíttessék. (Heiyeslés.) De nemcsak erre van szükség, hanem arra is szükség van, hogy a kétéves rendes szolgálatot teljesítő honvéd, a mellett, hogy katonai kiképzésben részesül, állandóan nemzettudatosító, (vitéz Somogyváry Gyula: Nemzetnevelő!) nemzeti gerincet nevelő és közéleti tájékozottságot nyújtó nevelést is nyerjen, {Ügy van! — Taps a jobboldalon.) mert akkor fog felemelkedni a magyar falu és a magyar nép kulturális nívója, ha a katonaságnál abban a bizonyos korban, amikor úgyis be van állítva a fegyelemre, tanulásra és nevelésre, ilyen szellemű nemzettudatosító, történelmi és társadalomtudományi oktatást fog nyerni, kezdve a leventéktől, végig a rendes szolgálati idő tartama alatt egészen a lövészegyesületékig bezárólag. Erre rendkívül nagy szükség van, •mert azt a szomorú kijelentést kell még tennem, hogy amikor 1919 j

ben összerogyott felettünk a magyar ég, a legnagyobb szerencsétlenségünk az volt és helyzetünk a legnehezebb amiatt volt, hogy közönségünknek, különösen a magyar falunak, amely pedig a legnagyobb érték minden tekintetben, (Ügy van! jobb felől.) nem volt elég nemzeti öntudata és magyar történelmi ismerete. (Ügy van! a jobboldalon.) A húsz évet Isten segedelmével átvészelve, talán arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy a magyar falut etekintetben igyekeztünk felemelni, a magyar falunak nemzeti öntudatot és történelmi ismereteket igyekeztünk bizto- \ sítani. (Élénk helyeslés.) Nagyon helyesen mondotta az előttem felszólalt mélyen t. képviselő úr, hogy a magyar hadsereg, a magyar honvédség a mi hadseregünk, a mi honvédségünk. A múltban a magyarság bizonyos averzióval volt a hadsereggel és a tisztekkel szemben, _ éppen . úgy,, mint az adóval szemben, mert hiszen a hadsereg, bárha volt honvédségünk is — és itt a világháború előtti helyzetet értem — nem lése 1939 január 19-én, csütörtökön. 359 tisztán a mi hadseregünk volt, az adót nem tisztán magyar célokra fizettük, mert sajnos, közös volt a hadsereg és a kvótában elég tekintélyes résszel vettünk részt. Nem kiiogasoloméii a volt osztrák-magyar monarchia létét, hiszen látjuk, hogy sokkal biztonságosabb volt, vagy. legalább lehetett volna a magyar élet ennék keretében is, (Ügy van! a középen.) de most nekünk le kell vetkeznünk minden averziót a magyar honvédséggel, a magyar tisztikarral szemiben, mert ma a magyar hadsereg tisztán Öncélú »magyar hadsereg és a maigyar honvédtiszt tisztán a magyarság céljait szolgálja. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Dulin Jenő: Ma már nincs is averzió!) Ugyancsak helyesen mondotta az előttem felszólalt melyen t. képviselő úr, hogy szociális egységérzetnek kell lenni a tiszt és a legénység között, 'mert csak az a tiszt tudja elvárni, hogy a legénység az ő és a honvédelem parancsát teljesítse, aki tökéletesen ismeri a legénység lelki állapotát, életviszonyait. Végtelen boldogok voltunk a felszabadulás után, amikor azt láttuk, hogy a mai magyar tiszt igenis ilyen. À mai magyar tiszt ismeri a legénység családi, gazdasági vonatkozásait és törődik azokkal. Ilyennek is kell lennie, mert így bízik a legénység tisztjében és így érhet el a tiszt a legénységgel mindent. Január 6-án — bocsássanak meg, hogy mindig visszatérek ehhez a dátumihoz (Halljuk! Halljuk!) — a magyar tiszt, a magyar térképész, a magyar önkéntes, a magyar honvéd példátadóan teljesítette kötelességét és ebben a szent harcban láttam a magyar honvéd öntudatát, a magyar tiszt példátlan kötelességteljesítését s éreztem és láttam a tiszt és a legénység 'közötti összhangot, mert ha ez nem lett volna meg, akkor képtelen lett volna három legény és öt tiszt egy hadsereg egy részének pontosan előkészített támadását megállítani. (Ügy van! Ügy van! — Taps ) Mélyen t. Ház! Az egyesített bizottsági tárgyaláson egyesek kifogást emeltek amiatt, hogy totális honvédelmi készültséget és • hozzájárulást igényel ez a törvényjavaslat és rámutattak arra, hogy demokratikus államban is lehet kivételes hatalom és totalitás nélkül is biztosítani a teljes honvédelmi lehetőségeket. Franciaországra hivatkoztak. El felejtették azonban azt, hogy Clemenceau a lehető legtotálisabban fogta fel a háborút és a háború megnyerésének kérdését a demokratikus Franciaországban, ( Ügy van! Ügy van! jobb felől.) mert háborút nyerni máskép, mint teljes felkészültséggel és egységes vezetéssel nem lehet. A javaslat egyes részeihez külön is hozzá kívánok szólni. Egyet már említettem, a történeti, nemzettudatosító kiképzést. Legyen szabad itt csak még azt megemlítenem és kérem, hogy a honvédelmi miniszter úr a végrehajtási utasítás során gondoskodjék arról, hogy a cseh-szlovák hadseregben szolgált magyar tisztekkel történjék valami. Tudniillik annak idején, amikor a csehek bejöttek, minket magyar tartalékos tiszteket, tiszti rangunktól megfosztottak s mi azután náluk, mint közkatonák szolgáltunk. Azt utóbbi időben azonban belátták, hogy a magyar milyen kötelességteljesítő még akkor is, amikor magyarellenes törekvés szolgálatába állítják, és kezdtek adni teljes kiképzés után tiszti rangot magyar gondolkodású és mentalitású embereknek is. Mély tisztelettel kérem a,honvédelmi miniszter urat, hogy mi