Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-362
336 Az országgyűlés képviselőházának 362, mondja: nekem pedig a vizsgálóbíró úr nem imponál; miután a programm megjelent, kijön a csendőrőrs és Garay Rezső hatvani lakostól őrizetbe veszi a hungarista programmokat, — itt van róla a lefoglalási jegyzék, ez! is hiteles — és at&t mondja, hogy ezek állam felforgató munkák. Tehát az apci Szepesréti József csendőrtörzsőrmester azt imondja, hogy neki nem imponál a vizsgálóbíró úr és ezek államfelforgató munkák. Tóth József jkadarkuti magyar megy az utcán. Oipészsegéd, zöld ingben van, kabát van rajta, nyilasjelvény van rajta; erre bekísérik a esendőrségre és megmondják neki, hogy a zöld ing elkoboztatik, ha legközelebb rajta van, ő megbűntetteük, továbbá rendőri felügyelet alá helyeztetik és menjen haza addig, amíg jó dolga van. Az ing, amely magántulajdon, ottmarad. Hasonló történik Pintér József kisoroszi hungaristával, Farkas László, Jákó István, Meskó Jenő, Osater Miklós, Benkovszky József soltvadkerti hungaristákkal. Törvény nincs rá, rendelet mines rá, hogy zöld ingben nem szabad járni és mégis: ezeknek >az embereknek talán az egyetlen magántulajdonukat képező zöld inget lehúzzák. Soltvadkerten még rendesek voltak a hatóságok mert (hazaküldtek egy embert, hogy gyorsan hozzon egy másik inget az illetőknek, mégsem mehetnek haza ing nélkül. És rendkívül mérgesek voltak, mert megint zöld inget hoztak. Nem volt más a szerencsétleneknek. T. Ház! A belügyminiszter úr ő nagyméltóságának felesége rendkívül életrevaló ötlettel propagandát folytatott a nyáron, hogy a kedves [magyar testvérek magyar ruhában járjanak. Ez az utóbbi időben kezd hivatalos színezetet is kapui. Elég az hozzá, hogy akkor még magánakció volt és az én alsótiszántúli szervezetem elhatározta, hogy igenis, ez nagyonszép dolog: ma_gyar ruhában fogunk járni. Csináltattak maguknak csizmát, — magyar viselet — magyar ruhát, zsinórosat. Erre Schulz József ottani gazdát; a főkerület vezetőjét, beviszik a csendőrségre, a magyar ruhát lehúzzák róla, mert — mondják — nagyon sok embert láttunk itt Mezőberényben ebben a ruhában járni, ez tehát egyenruha. Itt megint nagyon sajnálom, hogy nincs itt a belügyminiszter úr, mert sírva könyörögnék neki: béküljön ki a feleségével. (Derültség.) A felesége propagálja a magyar ruhát, a belügyminiszter lehuzatja a magyar ruhát. Kérem, ebből családi tragédia lesz. (Elénk derültség.) Ennél kicsikével komolyabb a következő eset. Augusztus 23-án folyik Szálasi Ferenc perének tárgyalása a királyi Kúrián. Tekintve, hogy a tárgyalás nyilvános, tekintve, hogy a magyar törvény szerint a tárgyalás nyilvánossága biztosítva is van, elmegyek a tárgyalásra. Az ott levő rendőrfőtanácsos, vagy főfelügyelő — meg lehet állapítani, hogy mi volt, megint nem csalás — megállít a Kúria előtt és azt mondja: képviselő úr, hova megy? Tehát ismer engem. Mondom: »Kérem, megyek fel Szálasi Ferenc perének tárgyalására.« Azt mondja: »Tessék levenni a gomblyuká'ból a jelvényt.« Mondom: »Miért 1« Azt mondja: »Azért, mert erre rendelet van!« Mondom: »Én nem veszem le a pártom jelvényét a gomSblyukamból.« Azt mondja: »Nagyon sajnálnám, ha e miatt parancsot (kellene adnom, hogy a képviselő urat nem engedhetik fel a tárgyalóülése 1939 január 18-án, szerdán. terembe.« T. Ház! En rendes, békés ember vagyok, levettem a jelvényt, utána teraiészetsen nyomban feltettem. (Derültség.) Felmenteni a tárgyalóterembe, végighallgattam a tárgyalást. De ezek, kiérem, nem komoly dolgokAzután a másik eset. Hajdúszoboszlón megyek autóval, amelyet egy barátomtól kaptam kölcsön. Rajta van két kis autózászló. Itt vannak a delikvenseik. (Felmutatja az autózászlókat.) Felteszem a zászlókat. Jön egy rendőrtanácsos, leveszi és megindítja ellenem az eljárást. De miérf? Azért, mert, ha ezt az urak nem tudnák, ez nem nyilas zászló, ez egy idegen állam felségjelvénye és a magyar királyi rendőrség hajdúszoboszlói kapitánysága 1938— 1094. szám alatt idegen állam felségjelvényének használata miatt, az 5280/1938. számú miniszteri rendelet megszegése miatt indít ellenem eljárást. Könyörgök a tanácsos úrnak, mondja meg nekem, hogy melyik állam használja ezt a jelvényt, mert nyomban levétetem az autómról. (Derültség.) De ezek, uraim, belügyminiszter úr, megint nem komoly dolgok. Most azonbain egy nlaigyon komoly ügy következik, s azt hiszem, hogy ebben a t. Háznak minden tagja érdekelve van. Szombaton éjszaka titkárom elment a Magyarság szerkesztőségéből. (Boczonádi Szabó Imre: Már titkárja is vian?) Szerkesztőségi titkár minden szerkesztőségben van. Vele ment a szerkesztőség egyik gépírókisasszonya s magukkal vitték az írógépet, mert vasárnap fel akarták dolgozni a szerkesztőségi és képviselői levélrestanciát, amely levelek három nap óta ott voltak a szerkesztőségben. A sarkom két detektív megállította őket és a következőket mondta? »Az úr az Andrássy-út 60-ból jött?« — »Igen!« — »Jöjjön fel iá (rendőrségre.« Felmentek. A két detektív elvette tőle az aktatáskát, mire a titkárom' azt mondotta: »Figyelmeztetem, hogy ez Hubay Kálmán országgyűlési képviselő úr képviselői levelezése.« Erre a két 'detektív kijelentette, hogy ez ineim érdekli őket. Az aktatáskát bevitték egy rendőrfőtanácsos úrhoz, akiiről nem' tudom kicsoda, s a levelek ott voltak háromnegyed óra hoszsaat. Senki ott nem volt, engem nem értesítettek, titkáromat és a gépírókisasszonyt pedig aiem engedték fee, hogy jelen legyen a felbontásnál. Háromnegyed óra múlva a leveleket kiadták. Elnök: A képviselő úr beszédideje lei art. Hubay Kálmán: Tisztelettel kérek 5 perc meghoszabbítást. Elnök: A házszabályok értelmében újbóli meghosszabbítást kérni nem lehet- Méltóztassék beszédét befejezni. _ Hubay Kálmán: Nyomban befejezem. Csodálom, ha nem egyeznék az igeim t. túloldalnak: a meggyőződésével is az, hogy ilyet nem leihet csinálni, aminek pedig (mindnyájan ki vagyunk téve. Ez mentelmi jogsértés annak rendje es módja szerint. lri , -, -, i * A levelekben semmit sem találtak, de képviselői magánleveleket azért a rendőrségnek elolvasnia imégsem szabad. T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy a továbbiakat nem mondhatom el és félek, hogy a növő héten sem lesz alkalmam elmondani, ^ tekintve, hogy az interpellációs napok az utóbbi időben csodálatos véletlenség-gel egyre gyakrabban maradnak el. Ezeket akartam a t. Ház tudomására hozni, Ezek nem blöffök, nem hazugságok. Okmányokat mutattam fel.
